A mágia bűvészinasa - realista José Samarago -Nobel díjas portugál író- , azok közé tartozik , kik Capuletként Montague-ért imádkoznak.
Az ibér irodalom eddig ismert alakjai- Camoes , Pessoa - után hazánkban egymás után jelennek ,meg könyvei /Kőtutaj, A kolostor regénye, Ricardo Reis halálának éve, ez a kötete a legutolsó, már az idén jelent meg a Palatinus Könyvkiadó gondozásában. A Pireneusi félsziget irodalma nagyobb szerepet tölt be a regénytörténetben, mint az eddig látható volt.
'Amikor Isten lassan elvonult arról a helyről, ahonnan a világegyetemet és annak értékrendjét irányította, ahol elválasztotta egymástól a jót és a rosszat, értelmet adott mindennek, Don Quijote kilépett házának kapuján-és nem ismert rá a világra. Mert a világ, minthogy eltűnt a Legfőbb Bíró, egyszerre csak félelmetesen többértelműenek látszott; az egyetlen Isteni Igazság száz és száz viszonylagos Igazsággá bomlott szét, ezeken osztozanak az emberek. Így született meg a modern idők világa s vele a regény, ennek a világnak képe és modellje. (Milan Kundera: A regény művészete, Európa Kiadó, 1992 , 16.--17. old) Miguel de Cervantes Saavedre 16O5-ben publikálja azt a regényét, mely a paródia és a műfaji újítás sikeres kombinációja volt, noha a folytatása csak Cervantes halála előtt egy évvel jelent meg, 1615-ben, a közben eltelt 1O év adott időt feldolgozni, mi is történt, hiszen ennyi idő kellett tudatosulni, hogy olyan ' páratlan művel állnak szembe, mely még nem született a regény műfajában.' Hegedűs Géza: Évezredek szépprózája (Móra Kiadó , Bp.1976 , 28.old)A lovagregények mindíg májusban kezdődnek, a regénytörténet pedig az ibériai indulással.
Hosszú ideig a spanyol próza vezett a portugál előtt. Lényegében azon az úton indulnak el, mint Cervantes kövezett ki. Hatása ugyanis elhúzódik a tiezenkilencedik századra. Benito Perez Galdos 188O-ban megjelent regénye (Az örökségtől megfosztott) ugyan a kortárs életet térképezi fel, de mi sem árulkodóbb, mint az, hogy a mű hősnője, Isidora Rufete, Tobosoban nevelkedik, a spanyol epika megteremtőjének, Cervantesnek a falujában, ahonnan Dulcinea indult el. Isidora elhiszi, hogy ő voltaképpen egy marquese lánya s erre irásos bizonyítékai vannak: Madridba indul az írással, s ott kell rádöbbenie, hogy a hite- a dicső familiáról s a még dicsőbb múltról: illuzió. Isidorából végül prostituált lesz e jelképes történetben.' Illúziókból a modern valósággba lép át a spanyol világ és Madrid is.' (Ungvári Tamás: A modern irodalom válaszútján, Gondolat Kiadó, Bp. 1984, 81. old) Az ibériai félszigetet végigkiséri a valóság ls az eszmények összeütközése, az a gondolat, melynek alapkövét Cervantes rakta le. A vidék sajátos regényfejlődési útja szintén ennek a kettősségnek kedvezett. A korántsem egységes spanyol környezet a nemzeti fejlődésben más-más szinten álló régiók történetét kínálta a próazaírónak rendszerint az eszményítés szintjén. A regionalizmus egyik kiemelkedő századvégi írója, Valera, tételesen is kifejti, hogy a regény nem lehet az élet vulgáris vagy prózai tükre. A jó regény nem történelem, hanem költészet. hirdette Valera-de tudjuk a gondolat eredete Arisztotelésznél lelhető fel. A regionalizmus eszményítésben betöltött szerepének megértése nélkül nem láthatjuk tisztán Marquez perifériaregényének (Száz év magány) a mágikus realizmusban (a valóságot mítikus mesevilággal szembehelyező) betöltött szerepét (Valaczka András: Proustól Márquezig, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995,136.old), mint ahogy nem érthetjük a mágikus realizmusban Samarago szerepét sem.
A Nobel-díj titka
Egy féllábú katona, egy léleklátó asszony és egy fantaszta, repülésről álmodó szerzetes a hőse a legnagyobb élő portugál író történelmi regényének, melyben mese és valóság keveredik. Miközben az Inkvizició máglyára küld mindenkit, akire az eretnekség gyanúja vetül, e három ember keresztény lelkekre vadászik, hogy azok segítségével emeljék levegőbe a brazil szerzetes repülő szerkezetét. Földi és égi -mellesleg-pokoli-kalandjaik során bejárják azt a középkorvégi Portugáliát, amelyet egyetelen hatalmas építőműhellyé változtat a nagyravágyó uralkodó, V. János, aki a spanyol Escorialnál és a római Szent Péter bazilikánál is nagyobb építménnyel szerette volna nevét beírni a történelembe, cserébe, hogy az Isten gyermekkel áldotta meg. Samarago mágiukus realista víziójában megelevenedik előttünk a tizennyolcadik századi Portugália, a még mindig fénykorát élő, de már hanyatló, csak kincseit felélő világbirodalom központja, ahová még mesés kincsek érkeznek a kirabolt gyarmatokról, de léte anakronisztikus, irracionális, abszurd a boszorkányüldözéssel és megrögzött hagyományaival az ész és haladás Európájában, mint az egész országot kiszipolyozó építkezés a talmi csillogás ellenére a koldusszegény országban. (Samarago: A kolostor regénye) A Kőtutaj c. regény egy mágikus allagória, egy ötlet, mi van, ha Pireneusi-félsziget egy választóvonal mentén szétszakad. A Nobel-díj utáni utolsó, de már nálunk is kapható regény a portugál irodalom folytonosságát teremti meg mágikus eszközökkel. Richardo Preis ugyanis képzeletbeli személy, ám nem a szerző, José Samarago, agyából pattant ki. A nagy portugál költő, Fernando Pessoa álmodta meg saját költőtársául. Személyiséget, életművet, szinte teljes életrajzot kreált neki, ám a huszadik század elején félretette az ötletet, elfeledkezett róla s megszakadt a fiktív történet. Nálunk a század elején Babits, Kosztolányi szintén teremtettek egy képzeletbeli költőt, ám az ötletet senki nem folytatta ... Az így, Pessoa, által megkezdett fonalat, ötletet José Samarago vette fel, hogy befejezze, amit Pessoa elindított és végül örökre lezárja Richardo Preis szemét. Ám a műben maga Camoes is feltámad. A szerzőre oly jellemző, meghökkentő alapötletből varázslatos fantáziával megkomponált történet kerekedik ki, amelyet át-meg átsző a hitelesen ábrázolt történelmi háttér, de aki nem hisz a feltámadásban az még hiehet a szemének:' Másoknak előbb is eszükbe jutott ugyanez, mert mire Richardo Reis odaért, már sehol nem talált magának helyet, ezért elindult lefelé a Carmo utcán, és azon kapta magát, hogy egy körmenet közepén halad, és ha poros makadámúton ment volna, hihetné azt, hogy lépetei ismét Fatimába viszik, mert minden az égből jön, repülőgépek, csodás szerkezetek és jelenések' (José Samarago:Richardo Preis halálának éve , 332 old.)
|
