[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 73
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 73


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
fordítások: A Sztengek története. kl. tibet-magyar


A szövegrészlet a XI. századból való történeti munkából van. A tibeti korai, vagy mitikus királykor második dinasztiának története.


Gungti cenpo fiának, Tigung cenpo-nak feje tetejéről egy fehér fény áramlott ki, ez volt az isteni mu-kötél. Ezért ő – ha nem kard által hal meg – az istenek országába léphetett volna, s így holtteste sem lenne a földön, mivel az, az isteni mu-kötéllel egyé válva, a fehér fényben az égbe tűnt volna.
Tigung cenpo-nak három fia volt, ám négy utódja, hiszen halála után született még egy árvája is, az ő történetük:
A három fia, Sati, Nyati és Csati civódtak apjuk birodalmán, s ő ezért három [távoli] földjére űzte őket. Így a legidősebb, Sati Kongpo, a középső, Nyati Kham és a legkisebb, Csati pediglen Cang földjére száműzetett.
Tigung cenpo, miután száműzte három fiát, feleségül vette a kham-i király lányát, s a három testvér anyját királyi lovászává tette. Ebben az időben vezetett háborút a király katonai tanácsadójával, Maszang-gal és Lingam-mal Kasmír ellen. A kasmíri királlyal és seregeivel megütköztek, majd miután a tibeti király és seregei győztek [a háborúban] ide, [Tibetbe] visszatértek. Útközben a király, tanácsosával és alattvalójával, [azaz] Maszang-gal és Lingam-mal egy íjászversenyen birokra kelt. [Elsőként a király és Maszang célzott és lőtt:] Tigung cenpo nyila [egészen] tollig behatolt egy hatalmas kerek kőbe, s csak akkor nyugodott le. Maszang nyila pedig a hatalmas kerek kőbe épphogy csak beleállt. Abban a pillanatban a kasmíri foglyok így szóltak:
-A tibeti király és Maszang íja is gerendányi, a nyilukat pedig, [mint hatalmas] karókat lövik ki. Amaz is [és emez is] hatalmas csoda – mondták az emberek, mikor meglátták, hogy a hatalmas kőbe a nyíl rezegve, tollig beléhatolt. A tanácsosok így szóltak:
-Az a király nyila amelyik a hatalmas kerek kőbe, tollig bevágódott! Az, amelyik csak épphogy beleállt, az Maszang-é! –mondták. [Ám ekkor] Lingam [Maszang pártjára állva] így szólt:
-Amely tollig behatolt a hatalmas kerek kőbe, az Maszang nyila, s amelyik csak beleállt, az a királyé! A tanácsosok így vitatkoztak Lingam-mal, [az igazság valójában az, hogy] a király és Maszang nyila közül az, amelyik [a kőbe egészen] tollig behatolt, valóban a királyé volt, csak Maszang mondta a magáénak.
-Én, – [szólt] a király – meg kell, hogy büntessem Maszang-ot a [rajtam esett] sérelem miatt! Ezt Maszang meghallotta, s [így gondolkodott]: „Ha a király megbüntet, akkor [fényt derítek arra], hogy igaz, avagy sem [az a legenda], hogy a királynak nincs holtteste, mikor meghal. Ezért kell a királyt karddal megölnöm!” – gondolta Maszang – „A király, ha elvágja fejtetején az isteni mu-kötelet, akkor [bizony] lesz holtteste is, mikor meghal,! Ezért tervet kell készítenem, hogy a királyt íjjal és karddal is megöljem!” –, majd [így szőtte tovább magában a tervét]: „Én, Maszang, s Te, király, hogyha íjászversenyen birokra akarunk kelni, akkor kardod forgasd a fejed körül, s málházz fel egy vízből jött vörös ökröt egy szeneszsákkal! Homlokodra pedig köss egy kagylóbilincset és ezüsttükröt!” – [ezeket így tervezte el] Maszang, majd üzent Lingam-nak, s a királyhoz küldte.
Mikor Lingam [Tigung cenpo-hoz] ért, az üzenetet hibátlanul elmondta a királynak is. A király a királynők ágyából felkelt, s így gondolkodott: „A Lingam által elmondottak biztosan jók!”, s mikor eljött az ideje, úgy is cselekedett, azaz egy kardot a feje körül forgatott, s ezzel elvágta koronájának isteni kötelét, a mu-kötelet. [Ám ekkor] az isteni démonok és a manók egymásnak estek.
[Amikor] az isteni démonok és a manók [egymással] harcolnak, sírás és más dübörgő hangok hallatszanak. [Így hát] sírás és más dübörgő, mély hangok hallatszottak, ezért a vízből jött vörös ökör megrettent, mire a szeneszsák felszakadt. Ahogy [az ökör ijedten] mozgott, hatalmas [por]vihar keletkezett. A [porviharban] Maszang a kagylóbilincs és az ezüsttükör élénk, fehér fényét megcélozta, s nyilát kilőtte. Az a király homlokába fúródott, így a király íj által is megöletett, s holtteste is lett.
[A halott] Tigung király felsége másállapotban volt. [Lingam] a három herceget [ismét] száműzte, majd [Tigung cenpo egyik] lányát feleségül vette, [páran] tévesen ezt állítják. [Valójában] a négy testvér anyja lovász lett: Tigung király felesége az istállóban aludt. [Mikor megtudta, hogy] férje íjjal és karddal is megöletett, halálán [mélyen] elszomorodott. A kábulat rossz álmában a királynőhöz egy fehér lovon [ülő] fehér ember jött, akivel összefeküdt.
Nyolc hónap múlva született egy ifjú, végtagok nélkül. [Mivel azonban] szája, szeme és fülei, orrlyukai voltak, egész teste csak egy fejnek látszott. Ezt az anyja egy vadjak szarvába fejjel felfelé elhelyezte, majd szájába tejet öntögetve táplálta, óvta. Ezért lett a fiú neve Tonggi Rulekje, [vagyis Vadjak Szarvából Született]. Mikor naggyá cseperedett, végtagjai és férfiassága is kinőtt. Anyjának volt egy szőrös, vadállatbőr csizmája, s őt [immár] a csizmaszárába téve táplálta [tovább]. Még nagyobbá cseperedvén deli ifjúvá lett, s végül így kapta a Pude gunggyel nevet.
Rulekje idején az anyja kisebb fiait Cang országából visszahívta, majd fiát apja trónjára ültette. Az apa, aki pedig kard által halt meg, és az isteni kötelét, a mu-kötelet elvágva holtteste is lett, ő az idősebb Szteng, [vagyis Tigung cenpo]. Az apának, [Tigung cenpo-nak] mikor meghalt, született egy lánya, ő az árva. Az anyja [őt is, csakúgy, mint később Rulekje-t, először] egy ökör szarvába, majd egy cipőszárba téve tartotta életben. Az anya [tehát] a kisebb testvéreket Cang országából visszahívta és a fiú apjának trónjára ültette, ezért ő az ifjabb Szteng. Így őket Pha Szteng-nek és Bu Szteng-nek nevezik. Kettejüknek, az apának és fiának sírja a Jarlung felső végén, a Drangmo drang nevezetű hegy csúcsán, egy barlangban található. >>>


Megjegyzés: Debreczeni Ákos
Ideje: Január 29, szombat, 17:21:52 - ralpa

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

All Fullextra

"A Sztengek története. kl. tibet-magyar" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds