Barátom tavaly  a Kortárstól 1O ezer forintot kapott egy hangjátékáért, míg a Sunnyfilm Kft. már két évvel ezelőtt egy nyertes forgatókönyvért 2 milliót igért. Most, hogy a lietera.hu-n olvasom, hogy az általam kedvelt Podmaniczky Szilárd egy új magyar film forgatókönyvírója,s Dobai Péter lett a zsüritagja a régió legnagyobb forgatókönyvgyárának. Elgondolkodom. Elsősorban Dobain, ki a magyar és talán a világirodalomtörténetben egyedülálló dolgott tett. Redl ezredes címmel jegyzett forgatókönyvéből ugyanis Szabó István rendezésében Oscar-díjas alkotás született Klaus Maria Brandauer főszereplésével. Nem ez a happy and! Dobai Péter egyedülálló módon a forgatókönyvet "visszaírta regénnyé" és később a Redl ezredes valóban megjelent regényként. Ilyen nincs és nem is volt. De nagyon jó, hogy így történt. Az irodalmi piacon megmért líra és próza ára miatt azok az írók, kik nem állandó dísztagjai a frankfurti könyvvásárnak, és nem tartanak minden páros héten felolvasóestet Németországban, nem vehetnek fel 16 milliót egy történelmi lektűrért, nem rendelkeznek önálló kiadóval, mint Vámos Miklós, nincs önálló folyóiratuk, mint Závada Pálnak, /Holmi/ nincs olyan állandó és igényes olvasóközönségük, mint a hazai regénygyárosok előfutárának, Semere Istvánnak, okulva a sorstalanság megfilmesítésének pénzügyi dotációján, azon, hogy egy alig létező párt, alig létező elnöke, Hurka István felvehetett egy nagyszerű lóról szóló forgatókönyvért -előlegbe!! -az akkori áron számítva 8 millió forintot, várhatóan a jövedelmezőbb forgatókönyvírásra adják a fejüket. Egyszerűbb azonban csak az előlegre figyelni. Tették ezt klasszikusaink is, mint Kosztolányi, ki a tanácsköztársaság 133 napja alatt felvette a Marx által írt Tőke monuementális három kötetének fordítási előlegét. Az irodalom képi látásmód. Ám az írók ilyen mérvű fordulata a jobban jövedelmező forgatőkönyvírás felé az irodalom nyeresége lesz-e, azt úgyis eldöntik az olvasók.