| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szeretetlenül |
|
bogumil
 |
A gyerekek riadtan bújnak a sarokba, vacognak, és sírva kullognak el az őket eltoló anyától. |
Ufó-ként, idegen bolygóról cseppent lényként tekintgetek mostanában környezetemben a rám zúduló gyűlöletáradatban fuldokolva. Gyűlölet fröccsen rám a boltban, a méla undorral kiszolgáló eladó szeméből. Süt belőle a gyűlölet, mert ki kell szolgálnia, mert el kell adnia az árut egy ugyanolyannak, mint ő. Süt a gyűlölet és a gőg a fizetőpincér szemeiből, amikor háromszori könyörgésre hozzám méltóztatik fáradni, s unottan dobja elém a túlszámolt számlát. Derogál neki, hogy a borravalót meg kell köszönnie! Süt a gyűlölet a benzinkutasból, mert ki kell szolgálnia, és morcosan, sértődötten gyűri zsebre a borravalót.
Érzem, megalázásom naponta rendületlenül folyik. Megalázásunk, egymás általi megaláztatásunk, gyilkos utálkozásunk, irigykedésünk megállíthatatlanul önti zavaros szennyét a nyakunkba.
Miért?
Miért ez a szitok-átok hadjárat egymás ellen?
Kinyitom a TV-t, ömlik belőle a habratyolás, egymás sértegetése. Előveszem a sajtót, teli van gyalázkodással, lejáratással, hazugsággal. Mellébeszél a kormány, a hivatal, az ellenzék, hazudik mindenki szemrebbenés nélkül. Miért? Úgy érzem, hogy bepánikolva, félelmében igyekszik a polgár megszabadulni átkos múltjától, kiokádni megalkuvásait, bűneit, 40 év elhallgatott kis és nagy disznóságait. Egymás gyalázásával, uszítással próbálja az új rendben pozícióját megerősíteni.
Miért?
A családok élete pokol, acsarkodás és marakodás. A gyerekek riadtan bújnak a sarokba, vacognak, és sírva kullognak el az őket eltoló anyától. Ölelésre kitárt kis kezük bénán hanyatlik le a rideg szavaktól: „Hagyjál már, nem látod, hogy ideges vagyok!”
Ufó-ként járok az országban, s riadtan konstatálom: Magyarországon megszűnt a szeretet, a béke, egymás megbecsülése. Amúgy is fogyó népességünk gyilkolja, öngyilkolja, elűzi egymást ebből a sokaknak oly drága kis hazából. Menekülne a nép, csak nem tudja, mi elől. Olyan ez, mint amikor a vadnyulak próbálnak a hajtók gyűrűjéből kitörni, elkerülendő a feszülő hálót, a hurkot, mely menthetetlenül a nyakukra fonódik. Így vergődik a polgár, s próbál maradék kis pénzével szerencsét, kis bizniszeket kötni, tisztességesen vállalkozni, de mivel nincs tapasztalata a vad kapitalizmus mocsarában való járásra, hamarosan elnyeli a mocsár, megbukik, pénze elúszik, s eheti a munkanélküliek keserű kenyerét...
Szomorúan látom, ahogy csúszik ki a munka hajdani életvidám és gondtalan munkatársaim, barátaim kezéből, fogy el lábuk alól a talaj. Kinek jó ez?
Ez a nép nem hülye. Ez a nép méltóságában lett megsértve, arcul csapva, szemen köpve. És amikor kihúzzák alóla a talajt, akkor még ostorozzák, önérzetében sértik, becsületében mocskolják nap, mint nap sajtón, rádión, TV-n keresztül.
A minap otthon voltam szülőfalumban. Összetalálkoztam a régóta magányosan élő Bözsi nénivel. Vedlett gönceiben, hajlott derékkal, karjain koszos szatyrokat cipelve, kukázásból tért haza... mellette hű kutyái csaholtak vidáman. Kivettem kezéből a szatyrokat, s elkísértem hazáig. És a kapu előtt megállva, szemeit szeretettel körülhordozva a kutyaseregen, csak mondta, csak mondta.
– Tudja, Bogumil, engemet ezek a kis állatok éltetnek. Hozzám csapódtak, kivetette őket is a társadalom, mint engemet. Nincs senkijük, rajtam kívül, megértjük egymást. Szeretetben élünk... ellátom őket. Kukázok: értük. A hentestől kidobásra ítélt nyesedéket kérek. A maszek vendéglőstől ételmaradékot kunyerálok nekik – és persze magamnak is...
Tudja, aki az élet peremén van, túl a hetvenen, az már semmit ne várjon senkitől. Nekem itt vannak ők. Én vagyok a királynéjuk, s ők az én alattvalóim. Szeretjük egymást, Istenem, hát baj ez? Miért baj ez, mondja meg. Miért fáj egyeseknek ez a nagy békesség énnálam. Miért akarják a sintérrel elvitetni a barátaimat... nem értik, hogy rajtuk kívül nincs senkim se? Gonoszak az emberek, nagyon gonoszak... emberfarkasok ... emberfarkasok ...
|
Ideje: Szeptember 30, péntek, 19:55:25 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szeretetlenül" | Belépés/Regisztráció | 8 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- mango Ideje: Szeptember 30, péntek, 20:24:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...keserű írás, Bogi.
Sajnos, igaz. Bárcsak fikció lenne, csak a te kitalálmányod lenne... |
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Október 01, szombat, 05:57:21
(Adatok | Üzenet küldése) | | Akinek van szeme a látásra és nem dugja a fejét a homokba,az észreveszi ezeket a jelenségeket.Tenni ellene,nagyon nehéz. |
]
|
|
|
|
|
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Szeptember 30, péntek, 20:54:56
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nagyon is mindennaposnak tűnő életkép ez sajnos... Az az egy vigasztal, hogy azért vannak önzetlen, jó emberek is. Őket lehet csodálni... Róluk is írhatnál, Bogi. |
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Október 01, szombat, 05:55:56
(Adatok | Üzenet küldése) | | Igen,vannak,lehet,hogy fogok írni róluk is egyszer.Ma például nálunk Dunaújvárosban egész nap tartjuk a hajléktalanok napját.Programokat szerveztünk nekik,és ruhaosztás,piknikelés,bográcsgulyás lesz,de ez csak csepp a tengerben. |
]
|
|
|
|
|
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- Maurice Ideje: Október 01, szombat, 10:04:05
(Adatok | Üzenet küldése) | "Magyarországon megszűnt a szeretet, a béke, egymás megbecsülése. Amúgy is fogyó népességünk gyilkolja, öngyilkolja, elűzi egymást ebből a sokaknak oly drága kis hazából. Menekülne a nép, csak nem tudja, mi elől. Olyan ez, mint amikor a vadnyulak próbálnak a hajtók gyűrűjéből kitörni, elkerülendő a feszülő hálót, a hurkot, mely menthetetlenül a nyakukra fonódik. Így vergődik a polgár, s próbál maradék kis pénzével szerencsét, kis bizniszeket kötni, tisztességesen vállalkozni, de mivel nincs tapasztalata a vad kapitalizmus mocsarában való járásra, hamarosan elnyeli a mocsár, megbukik, pénze elúszik, s eheti a munkanélküliek keserű kenyerét..."
Erről jut eszembe az a régi, prófétai vicc: " MI rosszabb a kommunizmusnál? Ami utána következik!"
Ezt éljük most, diagnózisod a Máról elborzasztó, de valós!
|
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Október 01, szombat, 10:34:25
(Adatok | Üzenet küldése) | | Kedves maurice! Ez a közeljövőben még csak roszabbodik. Most mutatja ki mindenki a fogafehérjét. Kibújik az emberekből az ösztönlény.Olyanok vagyunk,mint a sarokbaszoritott patkányok:mindere képesek a végső kétségbeesés határán.A létbizonytalanság,reménytelenség megöli a lelkeket,utánna alpusztitja az erkölcsöt,etikát stb. Felszabadulnak a gátlások,elszabadul a pokol.Fogok hozn i egy háromrészest erről. |
]
|
|
|
|
|
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- papaya Ideje: Október 01, szombat, 14:15:10
(Adatok | Üzenet küldése) | Nagyszerűen megírtad,gratulálok!
Bizony a Való Világ ez ,nem az a semmit mondó ,semmit nem nyújtó Tv-ben agyon bambult show műsor .
Gratulálok .
Üdvözlettel
László |
Re: Szeretetlenül (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Október 01, szombat, 16:37:39
(Adatok | Üzenet küldése) | | Köszönöm kedves szavaidat. Hát,elég lesujtó ez a mai világ. Hát,még ami előttünk áll...Bogi. |
]
|
|
|
|
|
|
