[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 66
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 67

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Irányok és hátrányok a magyar közoktatásban
Toevis

A rendszerváltás után a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó vizsgarendszerek etalonként működtek, azóta a változó kormányzatok jelentős súlypontáthelyezéseket hajtottak végre.


A műveltséggel kapcsolatban, előző cikkeimben az oktatással összefüggő megállapításokat is tettem, és ezt annál inkább fontosnak tartom, mivel minden oktatási reform a műveltségi területek felosztásán és az ehhez rendelt nevelési, módszertani kérdéseken áll vagy bukik.
Fejlettebb demokráciákban szilárd alapokon nyugszik a közoktatás, és a változtatások soha nem a fundamentumot, hanem leginkább egyes gyorsan fejlődő részterületeket érintenek. / pl. informatika, környezetvédelem /
Az európai közoktatás nagy általánosságban a keresztény-nemzeti- konzervatív és a szociálliberális felfogást követi, igyekezve kellő kompromisszumkészséget tanúsítani, és alternatív lehetőségeket keresni megteremtve ezzel a demokrácia helyes arányait.
Nem lehet elfeledkezni az európai kultúra másfél évezredes keresztény gyökereiről, és az ennek alapján felvirágzó tudományos – technikai – kulturális fejlődésről, melyek a közgondolkodást meghatározzák, alapot adtak a fejlődéshez, és a műveltségi területek törzsanyagát képezik.
Az Európához való csatlakozás kapcsán felmerült annak a kérdése:

Milyen irányt kövessen a magyar iskola?

A magyar közoktatás a Ratio Educationis / 1777 / óta német-osztrák / porosz / nevelési-oktatási modellt tartotta kívánatosnak. Ebben változásokat a második világháború utáni szovjet - rendszer hozott, melyet a rendszerváltás útkeresései követtek, igazodva egy átalakuló, immár demokratikus társadalom elvárásaihoz.
Az előző irányok, azonban máig nem tűntek el teljesen a fejekből, formailag sok esetben most is megmaradtak. / pl. az ötös a legjobb jegy – a szovjet oktatási rendszer hagyománya /
Hazánkban a mintakövetésekben felmerült az angolszász és újabban a skandináv / finn / típusú oktatási-nevelési stratégia.
Mindezek a minták egy más-más fejlődési utat megjárt, régóta demokráciában élő, jóléti társadalmak irányai, ezek egy az egyben való adaptálása a mi körülményeinkre, véleményem szerint a jelenlegi gazdasági, műveltségi viszonyok között nem igazán követhető modell. Egyes megvalósítható, az iskola nyitottságát erősítő elemek azért átvételre kerültek, beépültek rendszerünkbe. / pl. angolszász elem - a független iskolaszék /
Országon belül is óriási eltérések tapasztalhatók bizonyos területek felméréseken alapuló eredményei között.
Ennek oka lehet, hogy más életmintát, szubkultúrát hoz magával egy fővárosi kisiskolás, vagy mondjuk egy ukrán határ melletti tanuló, és ez az eredményességben is megmutatkozik.
Természetesen a meglévő financiális különbségek, választási lehetőségek megléte ill. hiánya tovább mélyíti a szakadékot.
Sajnos a vidék és a főváros közötti életformából, kulturális különbségekből, etnikai különbözőségekből, infrastuktúrális hiányosságokból és sok más, elmaradottságból fakadó hátrányokat nehéz áthidalni egységes követelményrendszerrel, főleg, ha a napjainkban meghatározó jelentőséggel és óriási oktatási-nevelési lehetőségekkel bíró vizuális média / elsősorban a kereskedelmi / ebben nemigen partner.
Egy általános, minden oktatási intézményre ráhúzható séma sem követhető, ami a demokrácia alapelveivel ütközne, pedig erre is voltak, vannak kísérletek. / centralizáció /
A területi felzárkóztatás, az esélyegyenlőség biztosítása, / nemcsak elvekben, tettekben is / társadalmi szinteken történő gyorsítása, jövőnk szempontjából kiemelt kormányzati, és most már EU-s feladat is.
A területi esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését próbálja megoldani a helyi adottságokhoz igazodó helyi tanterv, melynek igazi próbája a felsőbb iskolákba kerülés, ahol visszaigazolásként a tanuló tudása, helytállása dönti el ezek pedagógiai értékét.
Sajnos vannak olyan vidéki általános iskolák, ahonnan évek óta nem került ki felsőoktatásban továbbtanuló diák./ ! /
Ha ezt viszonyítjuk egy angol, vagy pl. egy finn tanuló helyzetéhez, akkor még inkább elgondolkodóvá tesz minket a követendő minta kérdése. Nem beszélve a nemzeti karakter, és hagyományok figyelembevételéről, melyet a magyar iskolának is, mint minden más európai nemzetállam iskolájának kell, és kötelessége is szem előtt tartania.
A két kérdést most egyszerre kellene megoldani az útkereső oktatási kabinetnek.

Amíg indokolatlan iskolabezárások vannak,
amíg a pedagógusok életszínvonala, a csak papíron ötvenszázalékos fizetésrendezés ellenére sem emelkedik kellőképpen,
amíg a helyi önkormányzatoktól anyagi függésben állnak, amíg számukra, és a társadalom számára az életfogytig való tanulás nem válik létszükségletté,
amíg nincs összhang a család és az iskola nevelési elvei között,
amíg a nemzetstratégiában és a közgondolkodásban az oktatás nem kerül az őt megillető helyre, addig illúzió marad az európai középmezőny elérése is,stb, stb,

Sok egyéb probléma is felmerül, népességfogyás, a tankötelezettség eltörlése, a pedagógus szakmai kérdések, / pl. testnevelés osztályozása / önkormányzatok finanszírozási nehézségei, túlterheltség stb.
Jelenleg az európai összehasonlításban a magyar közoktatás színvonala / kivéve talán az elitoktatást, pl. diákolimpiák / komoly lemaradásban van./ PISA – felmérése /
Mi a teendő, hol a helyünk, és hová akarunk eljutni Európában?
A magyar iskola fejlesztésének ügyét, helyes stratégiáját a minden eddiginél nagyobb anyagi ráfordítású, racionális vidékfejlesztési felzárkóztató, és ehhez kapcsolódó hatásos közoktatási / iskolafinanszírozási – fejlesztési, ifjúságpolitikai, szakági / – közművelődési / pl. minden iskola, és tovább tanuló gyermekkel rendelkező család számára jelképes összegűvé, vagy ingyenessé kell tenni a számítógépet, és internet használatot! / - egészségügyi / pl. testedzés, sport fontossága, ingyenes étkezési lehetőségek, mentálhigéniés foglalkozások / programok vihetnék előbbre, melyek közül néhány már megvalósult, vagy folyamatban van. / pl – iskolatej akció, drogprevenció /
Ezekkel az alapkondíciókkal, és a meglétük után kialakított műveltségi koncepcióval válhatunk az Európai Unió közép-keleti régiójának egyik vezető oktatási rendszerű országává, és távolabbi célkitűzésként a forrásokat helyesen használva megközelíthetjük a vezető tagállamokat.
/ 2005 /
Ideje: Március 24, péntek, 17:08:23 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Dolgozat

"Irányok és hátrányok a magyar közoktatásban" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Irányok és hátrányok a magyar közoktatásban (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Március 24, péntek, 18:30:46
(Adatok | Üzenet küldése)
A 24-ik órában vagyunk.Az Oktatásügyi Minisztérium vezérkara a homokba dugja a fejét mint a strucc.Vagy olyan mint a se lát,se hall Dömötör.Szóval úgy lemaradunk Európától mint a sicc,ha kiherélik az oktatáspolitikát.Nincs egy normális koncepció,mert félévente,olykor havonta változnak az irányelvek,a direktívák és a követelmények.A tanárok és főleg a diákok úgy belegabajodnak mint majom a cérnába.
felteszem a kérdést:Kinek jó ez? Ja,hogy az elbutult népen könyebben lehet uralkodni,le lehet nyomni a torkán a politikai csicsát,a maszlagot...a média szemetet? A felzárkóztatásról meg annyit,hogy mostantól az önművelés fog előtérben kerülni. Csak aki hozzáolvas a tananyaghoz abból lesz értelmes ember,mert a tankönyvektől nem lesz okosabb a nebuló.Úgy tud elmenni a diák a tankönyveken,ha leteszi őket a földre és végigmegy rajtuk...



Re: Irányok és hátrányok a magyar közoktatásban (Pontok: 1)
- Toevis Ideje: Március 27, hétfő, 09:37:55
(Adatok | Üzenet küldése)
A 24. óra - így igaz.
A követésben kiválóak vagyunk, csak most már ki kellene találni egy sajátosan a magyar lehetőségekhez igazodó, fejleszthető iskolapolitikát, melyben az alkotó ember önálló gondolkodásra képes, művelt személyiség kialakitása nemcsak szólamok szintjén érvényre jut.
Az általam felsorolt alapkondíciók szükségesek ehhez.
Innen kellene elmozdulni.
Örültem véleményednek
Baráti tisztelettel T.


]


Car Audio (Pontok: 1)
- suzettedeean Ideje: Május 03, szerda, 18:27:39
(Adatok | Üzenet küldése)
Car Audio [howcarmenelectraof.blogspot.com] In the stairway of life, you'd best take the elevator.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.27 Seconds