| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Kibújik-e a medve a barlangjából? |
|
Lacoba
 |
Itt a gyertyaszentelő,
a pincekulcsot vedd elő.
Ha fénylik, ha nem; nem bánom,
majd búsulhatunk a nyáron. |
Kibújik-e a medve a barlangjából?
Gyertyaszentelő napjáról több népi hiedelem is ismert. Az egyik Európa legnagyobb termetű ragadozójára, a barnamedvére hivatkozik, és azt állítja, hogy ezen a napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Állítólag érzi, hogy még nincs vége a télnek, mert még nagy havazás, csikorgó hideg jön. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, és megenyhül az idő. Itt Palócföldön régebben pálfordulás (Pál napja, téli napforduló) napján - január 25-én – figyelték, hogy kijön-e a medve a barlangjából. Ugyan a mai élőhelye Szlovákiára tevődik, de akkoriban nagyon várták az északi palócok híreit, hogy látták-e a nagytalpas nyomait. Ugyanis a hóban hagyott nyomai alapján állapították meg, hogy visszament-e, vagy kiült a sziklára. Egyébként a hír a farsangra, a Maszka-bálra érkező, utazó rokonságon keresztül nagyon gyorsan terjedt. Másik elmélet (mely az előzőt nem zárja ki) szerint a szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de a szálak onnan is tovább vezetnek, egyenesen Jókai Mórhoz.
Sokak szerint a nagy mesemondó fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja. Persze lehet, hogy ő fogta először csokorba a hiedelmet, vagy az ő írói hatalmassága miatt kezdték el őseink figyelni a medve viselkedését nem tudni. Talán nem is annyira lényeges, hiszen a hiedelmekben éppen titokzatosságuk a szép.
Jókai Mór Az új földesúr című regényben így ír:
„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.”
Az érdeklődő kutatók már a 19. században utánanéztek, mi igaz a szóbeszédből, mert a 17. századtól ismeretes volt a mondás, hogy ha gyertyaszentelőkor megcsordul az eresz, még visszajön a tél. Tehát eleink azt kívánták, inkább legyen e napon farkasordító hideg, s legyen vége a dermesztő télnek minél előbb! Azt, hogy honnét vette Jókai a kárpáti medvék időjós hírét, nem tudjuk. Nem valószínű, hogy ismerte volna a Volga középső folyásánál élő cseremiszek jövendölését, akik valami hasonlót hisznek. Szerintük, ha a medve Prokov ünnepén a barlangjába megy, hideg lesz a tél, de ha Prokov ünnep után megpillantjuk a mackó lábnyomait a hóban, enyhe tél fog következni. A két jövendölés között csak látszólag van összefüggés, mert a cseremiszek medvéje az elkövetkezendő telet és nem a tavaszt jósolja meg. Kitudja, de a szájhagyomány kopása is lehet az eltérés oka. Mindenesetre azért elgondolkodtató a medvejóslat többszálú felbukkanása.
Nagy Lajos a Képtelen természetrajz című munkájában szintén megemlíti ezen népi hiedelmet:
"A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. Így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni."
Weöres Sándor szerint:
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom, óriás!
Ha kibujok, vacogok,
ha bebujok, hortyogok;
ha kibujok, jót eszem,
ha bebujok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés, de nehéz.
Állítólag az állatkerti medvék nem tudnak jósolni. Erre a következtetésre jutottak miután a média nagy szenzációként próbál évről-évre utána járni a dolognak, és természetesen szentírást szeretne kreálni, de nem igazán sikerül, hiszen az állatkerti mackók élete – valljuk be – teljesen más, mint szabadon élő társaiké. Február másodikán a média szívesen ad hírt - jobb híján az állatkerti medvékről. A mi éghajlatunkon és főleg az állatkertben azonban nincs szó valódi téli álomról. Kétségtelen, hogy a medvék aktivitása csökken, azonban a vadon élő állatok sem a hideg, hanem a táplálékhiány miatt menekülnek álomba. Az állatkertben pedig minden nap etetik a medvéket is, így ők naponta előjönnek barlangjukból. Tehát medve ide, vagy oda, bízzunk inkább a meteorológusok előrejelzéséiben, mint az állatkerti medvék jóslásában. Azonban érdekes megfigyelések jöttek elő az állatkertben. Ugyanis kiderült, hogy az időjóslásra a barna mackóknál sokkal alkalmasabbak lennének a jegesmedvék, náluk ugyanis a hőmérséklet függvényében változik a fürdőzési aktivitás. A jegesmedvék a meleg közeledtével gyakrabban, a hideg érkezte előtt pedig ritkábban fürdőznek, s ezzel 1-2 nappal előre képesek megjósolni az időjárásban bekövetkező változást.
A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepével már foglalkoztam itt a Magazinban. Itt olvasható: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1774&mode=flat&order=0&thold=0
- A szentelt gyertyának nagy jelentősége volt a múlt század emberénél Szalaggal átkötve mindig falra, két szentkép közé helyezték. Később a sublótfiókba tették. Ezzel a gyertyával világítottak mennydörgés, villámlás idején, hogy elűzzék a vihart. Szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy megszabaduljon a gonosz lélek hatalmától.
- A hiedelem szerint ha ezen a napon a templomba is besüt a nap, s a miséző pap meglátja az árnyékát az oltárnál, a tél hosszú lesz. A népi jóslat azt mondja: "Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." Vagy: "Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed".
- Kevés olyan, hosszútávú népi megfigyelés van, amely sok országban megtalálható. De éppen az egyik ilyen február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kötődik:
- Egy régi angol dal szerint: „Gyertyaszentelő, ha fénylő, A tél még újra eljő. Gyertyaszentelő esője,kora tavasz hírnöke.” (nem teljesen azonos a magyar hiedelemmel, de kapcsolódik)
- A németek feltehetően ezt a szokást a római légiók közvetítésével, az északi hódítás során ismerték meg, majd átvették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a nap kisüt Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, akkor egy bizonyos állat, a sündisznó meglátná az árnyékát, s ebből még hat hét rossz időt jósoltak, amit Második Tél-nek is neveztek.
- Számos országban úgy tartják, hogy február másodikán előjönnek az állatok, hogy megállapítsák, milyen idő van.
- Amíg Magyarországon a barnamedve árnyékát figyelik, addig az Egyesült Államokban az úgynevezett Mormota nap nagyon népszerű hagyomány. „Ha a mormota meglátja az árnyékát, még hat hétig fog tartani a tél”. A mormotához kötődő előrejelzés pontossága alacsony. Egy elemzés szerint a télre vonatkozó előrejelzések csak 39 %-ban viszonyulnak helyesnek.
- A medvével kapcsolatban más népcsoportoknak is vannak hiedelmeik: a finnugor népek például medveünnepet tartanak, nagy mulatsággal, és a medvét szent állatként tisztelik. Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő medvejóslat eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. „Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.”
- A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen. Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait. A népi jövendölés szerint legalább ennyire fontos szerep tulajdonítható a pacsirtának is: „Ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni” - mondják. Egy másik mondás szerint „ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni”. Elhúzódó télre utal a következő a mondásunk is:
„Hogyha fénylik gyertyaszentelő, az iziket is vedd elő”. (Izik: a hulladék takarmányból megmaradt apró szálak, valamint a kukoricaszár maradványok elnevezése.) A mondás jelentése arra utal, hogy a tüzeléshez még szükség lehet a hulladék takarmányra is. „Itt a gyertyaszentelő, a pincekulcsot vedd elő.
Ha fénylik, ha nem; nem bánom, majd búsulhatunk a nyáron.
De most az nem való ide, bort az asztalra ízibe.”
Valamennyi népi jóslat kötődött a megélhetéshez. A 19-20. században óriási jelentősége volt a földnek, a termőföldnek, így természetes, hogy a Gyertyaszentelő Boldogasszonyhoz kötődő hagyományok jóslások is ezzel álltak összefüggésben. Mivel egy évvel ezelőtti írásomban az ünnep egyházi vonatkozásait dolgoztam fel, most inkább a medvehiedelemnek igyekeztem teret adni. A ,kettő együtt visz közelebb bennünket a múltunk jobb megismeréséhez.
|
Ideje: Január 26, péntek, 08:06:35 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Kibújik-e a medve a barlangjából?" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: Január 26, péntek, 09:05:44
(Adatok | Üzenet küldése) | Nagyon érdekesek ezek a népi jóslatok, és én olyan keveset ismerek belőlük.
Most általad - szerencsére, - többet :))
(Amit én ismerek, a fiam szülinapjára vonatkozik, január 22-re, Vince napra, és a pincével kapcsolatos a jóslás, meg a borral...)
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 26, péntek, 10:07:36
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nekem muszály ezeket lejegyeznem, mert mások ha megis teszik más-más vetületben, és nem átélésből teszik. Én még nagyon sok hagyomány részese lehettem. Köszi! |
]
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- hori (hori@mailpont.hu) Ideje: Január 26, péntek, 09:20:42
(Adatok | Üzenet küldése) | | Jó összefoglalás -volt, amiről nem is tudtam-, tetszett az írásod! :) |
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 26, péntek, 10:04:41
(Adatok | Üzenet küldése) | | Hori köszi. Érdekes, hogy amikor egy-egy ilyen dolgot említenek a még élő öregek néha szinte lehetetlennek tűnnek, pedig bizony nem is oly rég még mindennaposnak számított. |
]
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- kepe Ideje: Január 26, péntek, 10:02:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szerintem az idén be se bújt...:) |
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 26, péntek, 10:05:49
(Adatok | Üzenet küldése) | | Szegény maci még azt sem tudja az időből, hogy idén van, vagy még nem kepe. Köszi! |
]
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Január 26, péntek, 11:10:07
(Adatok | Üzenet küldése) | | Érdekes, a mormota Svájcnak is a nemzeti állata, gondolom ott is figyelik őket!!! :-))) |
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 26, péntek, 12:01:04
(Adatok | Üzenet küldése) | | Audrey valamibe mindig szeretett volna az ember kapaszkodni, valami csodába, misztikusba innét ez a sok-sok hagyományunk. Köszi! |
]
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- pacal2 (pacal2@freemail.hu) Ideje: Január 26, péntek, 17:06:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) |
Szia Lacoba!
Mindíg élvezettel olvasom írásaidat!
Sok új ismerettel gazdagítasz bennük, mint most is!:))
Köszönöm!
pacal(Laci) |
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 30, kedd, 18:50:02
(Adatok | Üzenet küldése) | | Igyekszem Laci, mert elvész amit még én megélhettem. Ma már nem hiszik el a gyerekek ezeket a történeteket. |
]
|
|
|
|
|
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- kisssp Ideje: Január 27, szombat, 11:05:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagy élvezettel olvastam írásod! Igazán szép munka volt így csokorba kötni! Látom, neked is örömet okozott. Ez érződik rajta!
Gratulálok!
Üdv.: Péter |
Re: Kibújik-e a medve a barlangjából? (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 30, kedd, 18:51:47
(Adatok | Üzenet küldése) | | Péter valamennyi ünnepet, hagyomány, szokást igyekeztem begyűjteni. Egy nagy anyag ez. és a hagyományok mellett, minden ünnephez 1-2 saját élményű novellácska is tartozik. Köszi! |
]
|
|
|
|
|
|
