[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 166
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 167

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez
Tithonos

A nagyközépkor kialakulásának évszázadai alatt a török etnikumú bolgár nemzet odahagyta korábbi nyelvét, s alkalmazkodott a szláv közeghez


Az első dolog, ami zavart okoz, az a nyelvrokonság és a fajrokonság fogalmainak szétválasztása.
Lehet etnikai rokonság ellenében is egészen más nyelvű egy nemzet egy másik rokonnéphez képest.
A nagyközépkor kialakulásának évszázadai alatt a török etnikumú bolgár nemzet odahagyta korábbi nyelvét, s alkalmazkodott a szláv közeghez.

Szomorú tény, hogy a magyar nyelvtörténet vizsgálódásaiban politikai szempontok érvényesülése és a kontárság kettőssége teszi lehetetlenné e problematika feltérképezését.

A negyvennyolcas forradalom leverései után az osztrák kamarilla egyik fő törekvése az volt, hogy a magyarság öntudatát is megtörje. Ezért két mindenre elszánt politikai komisszárt küldött a magyar nyelvtörténet meghamisítása érdekében.
Josef Budenz (Budenz József) húsz esztendős koráig nem beszélt magyarul. Elsősorban germanisztikával foglalkozott, majd állítólag később altajisztikával és a török nyelvekkel. Viszont fogalma sem volt az akkori összehasonlító nyelvészeti módszerek legmodernebb módszereiről, és nem is beszélte az ókori ragozó nyelvek egyikét sem, és mindazon szakmai ismeretanyag hiányával fogott bele a finnugor nyelvek és a magyar nyelv kapcsolatainak feltérképezésébe, mely eleve kudarcra ítélte kísérletezéseit.
Budenz felmérhetetlen károkat okozott a nemzeti önértékelésünkben, és a tanait az oktatásban elterjesztő mindenkori kultúrpolitika teljességgel megfertőzte saját kultúránk meglátását és megértését.
Alquist finn nyelvészhez így írt: „Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása!"

Budenzről a finnugrista körhöz tartozó barátja, Barna Ferdinánd így írt:

„Megvetette minden magyar barátját, arra késztette őket, hogy németül beszéljenek vele, szorgalmasan látogatta a német színházat, a magyar néppel ellenséges német nyelvű újságokat olvasta, a magyar akadémiai üléseket megzavarta stb. Szegény Budenz!"

Budenzet Hunsdorfer Pál (Hunfalvy Pál) hívta Magyarországra. Husdorfer állítólagosan a szabadságharc utáni bujdosásai során kezdett finnül tanulni. Ez valószínűleg egy szép mese, hiszen Husndorfer valójában a szabadságharc után az osztrák kamarilla leghitványabb talpnyalója volt. Az oláhok története című művében odáig merészkedik, hogy a románoknak a világtörténelemben példátlan kegyetlenkedéseit azzal a hazugsággal igyekszik menteni, miszerint a magyarok is hasonló kegyetlenkedéseket követtek el.
Hunsdorfernek igen jól jöttek a dilettáns nyelvészkedők, mint Reguly és Vámbéry. Husdorfer igazi szobatudós volt, szorgalmas aktakukac, aki mindenféle tudományos anomália ellenére felállított egy impozáns és felületes tudással megcáfolhatatlannak tűnő elméletet, melyet az idegen kultúrgépezet magyar nyelvtörténetté kanonizált.
Reguly nem tudott mit kezedeni az általa gyűjtött anyaggal, s ezt a tanácstalanságát használta fel a nyilvánosság előtt Hunsdorfer.
Ráadásul Hunsdorfer, aki tizenhét éves koráig egy szót sem tudott magyarul, Vámbéry eredményeit a saját eredményeként ismertetett az Akadémia előtt.
Az ugor-török háborúként elhíresült ütközetben Vámbéry úgy szenvedett vereséget, hogy valójában neki volt igaza. Ez a mai nyelvkutatókra is igaz lehet, sokkal nagyobb kár érheti a nemzeti nyelv feltérképezésének hitelét, ha azt valódi szaktudósok végzik, mintha lelkes amatőrök tennék ugyanezt.
Pedig ma ez így van, s ezért vesztésre áll a nemzeti nyelv valódi besorolásának ügye. Még olyan tudósok, mint Zajti vagy Badiny is inkább prédikálnak, lelkesedésük lírai ömlengésre ragadtatja őket; a hiányokat fantazmagóriával igyekeznek betömni. Így hiába áll a fal, a rossz kőművesmunka megingatja annak fenséges nagyságát.

Goldzicher Ignác ráadásul az Akadémia előtt elhazudta az egész európai nyelvtörténeti iskolák közös álláspontját, miszerint a magyar nyelv a legjobban alkalmazható az ókori keleti ragozó nyelvek grammatikájának leírásában és megfejtésében.
Amit Rawlinson, Sayce, Lenormant, Oppert tudományosan bizonyított, az Goldzicher eltagadta abból a célból, hogy ne létesüljön Magyarországon az ókori keleti nyelvekkel foglalkozó államilag jelentősen támogatott tudományos intézet. Ehelyett létesült a finnugor kutatási központ, mely immár másfélszáz év óta vezeti félre a magyarságot saját nyelve és történelme megítélésében.

"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát."

Trefort Ágoston 1877


Varga Zsigmond, a debreceni nyelvészprofesszor volt az egyetlen, akinek sumér nyelvtana, a sumér nyelvvitát ismertető műve, a nyelvi és vallási ismereteket összehasonlító monográfiája áll tudományos méltóságában megcáfolhatatlanul a nyelvtörténettel foglalkozó szakemberek előtt.
Újabban a nemrégen elhunyt Grover S. Krantz professzor - akit a világ legjelentősebb régészeként és összehasonlító nyelvészeként jegyzett a tudományos közvélemény - műve a legmodernebb módszerekkel bizonyította az egész világ számára, hogy a magyar nyelv Európa legősibb helyben maradó nyelve.
Természetesen a Magyar Tudományos Akadémia mindent elkövetett, hogy e műnek a magyar fordítása ne jelenhessen meg Magyarországon…




Megjegyzés: A Magazinban a finnugor nyelvelmélettel kapcsolatban megjelent írásokhoz...
Ideje: Július 04, szerda, 19:50:44 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

All FullextraDolgozat

"Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez" | Belépés/Regisztráció | 27 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: Július 04, szerda, 22:54:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon örültem a cikkednek, Tithonos, ugyanis én is teljesen így gondolom, ahogy írod. Emellett sok kiegészitö információt is kaptam, nagyon jól összeállitott, igényes irás.

Zsuzsi



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 09:49:01
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm Zsuzsi a figyelmedet. Bár ez az írás sietve született, s nem is hibátlan, de javítom és bővítem.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- lena1 Ideje: Július 04, szerda, 23:16:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Érdekes dolgokat tudhattam meg a magyar nyelv eredetiségéről, kedves Tithonos.
Köszönöm ezt a nagyszerű írást. Puszi.Lena



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 09:50:06
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves lena!

Köszönöm a figyelmedet, s azt is, hogy megértő szívvel olvastad ezt a hamarjában összecsapott írást.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- tokio170 Ideje: Július 05, csütörtök, 05:12:15
(Adatok | Üzenet küldése)
Ezek a debreceniek igazat beszélnek, akárhogy is hívják őket... :)) Egyre érdekesebbek a finnugorkérdések, és a gondolatok.



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 09:51:36
(Adatok | Üzenet küldése)
Valóban Debrecen a magyar tudományos élet és a magyar glóbusz egyik meghatározó pontja. varga Zsigmond pedig sokkal több figyelmet és méltatást érdemel!


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 05, csütörtök, 09:25:48
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Tithonos, remekül tömörített, lényegretörő írás!
Az MTA most is mindent elkövet, hogy a "magyarság finnugor eredetének tudományosan igazolt voltát és általános álfogadását" hangsúlyozza, s még arra sem veszik az érdekelt kutatók a fáradságot, hogy egyáltalán elolvassák azokat a hazánkon kívül a világ más tájain is megjelent és megjelenő azon műveket, amelyek a finnugor rokonságot "bizonyító" csekély számú rokonságra utaló szavak helyett más nyelvrokonságra hoznak fel lényegesen több nyelvi, régészeti stb. bizonyítékokat. S nemcsak külföldön élő magyar szerzők munkáit, hanem más nemzet kutatói munkáira gondolok! Az is elszomorító, hogy egész életüket e kutatásoknak szentelt tudósok munkáját becsmérlik, magát a tudóst lelaikusozzák. Pontosan azok, akik inkább laikusnak, áltudósnak tekinthetők azokkal szemben akik kutatásaik eredményeként tényleg és inkább tekinthetők komoly szakembereknek ...
Az ilyen munkához abszolút tárgyilagosságra van szükség és a kutatásoknak politikai fűtöttség nélkülinek kellene lenniük. De sajnos, mindenbe beleszól a politika, s ráadásul mindig olyanok részéről, akiknek halvány gőzük sincs a témáról... Már remek példák erre az általad említett személyek.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy maguk között a hasonló elméletet/elméleteket valló - legyen az bármelyik nyelvrokonságot bizonyító, avagy feltételező - kutatók között is micsoda ellenségeskedés tapasztalható... Itt egymás gáncsoskodásáról van szó, ahelyett, hogy komolyan foglalkoznának az esetleges abszurdnak tűnő régi és új kutatási eredményekkel is. Hiszen minden ilyen adat segíthet a továbblépéshez, az igazsághoz való közelebbkerüléshez. Sajnos sokan vannak, akik azon munkálkodnak, hogy éppen az igazság nem derüljön ki!... (Ez sajnos minden szférában így van...)
Csak néhány "költői" kérdés: Miért nem lehetett hozzáférni a Czuczor-Fogarasi szótárhoz?! Vagy pedig miért akadályozták meg és szóltak bele a tarihi üngürüsz, a magyar ősi geszte közkinccsé tételét és hiteles fordítását?! Ma is miért gáncsos

A hozzászólás folytatása...



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 05, csütörtök, 09:43:21
(Adatok | Üzenet küldése)
P.S. Az MTA, a hivatalos álláspontot képviselők meg sem cáfolják, hallgatnak. Miért nem cáfolják meg a más elméleteket? Mert nem ismerik, vagy nem akarják megismerni az ő álláspontjukat cáfoló munkákat....

Csak ilyeneket tudnak írni: "Jóllehet a magyarság finnugor eredete tudományosan igazolt és ma már általánosan elfogadásra talál, ellentétes elméletek időről-időre bukkannak fel. Napjainkban ilyen elsősorban a magyar őstörténelem nyugati művelői körében népszerű sumér rokonság elmélete., amely a magyarság eredetét az ókori mezopotámia déli részén lakó sumérokra vezeti vissza. A sumér eredet gondolata még nem került komoly megvitatásra. A magyar tudományos élet képviselői megalapozatlannak tartják és ezért elutasító álláspontot foglalnak el vele szembe." (Dr. Kávássy Sándor)
Tessék kérem komolyan megvitatni, komolyan foglalkozni ezzel és egyéb más nyelvrokonsági elmélettel. Akkor lehet elutasítani valamit, ha vannak komoly, helytálló ellenérvek... Márcsak azért is, mert a manapság felbukkanó újabb hipotézisek sok esetben nem is újak, hanem régi keletűek....


Sajnos van egy-két elütésem az elősző szövegemben, most vettem észre, sajnos nem tudom kijavítani. Remélem, nem zavaró a megértésben.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 09:56:19
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Melinda!

Köszönöm megtisztelő figyelmedet és tartalmában, minőségében nagyszerű válaszodat.
Az a legmegrázóbb az egész történetben, hogy a sumér-magyar nyelvi rokonítás tudományos kérdését nem is magyar tudósok, hanem elsősorban angol és francia asszirológusok, nyelvtörténészek és archeológusok vetették fel.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 05, csütörtök, 10:30:57
(Adatok | Üzenet küldése)
Éppen ezért és mindenképpen égbekiáltó bűn a hivatalos tudományos élet képviselőinek és a politikai vezetésnek saját népellenes struccpolitikája... Valóban döbbenetes és elkeserítő, hogy hazánkban ellenségesek az új kutatási eredményekkel szemben, amely népünk őstörténetére, eredetére vonatkozik. Minden józan gondolkodású, magára és népére valamit is adó ország politikai és tudományos élet illetékesei azon vannak, hogy minél hitelesebb képet nyerjenek népük eredetéről, történelméről...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 19:25:27
(Adatok | Üzenet küldése)
Magyarország abban a helyzetben van, mint a kisemmizett paraszt. Sem földje, sem nyelve, sem hagyománya, sem önbecsülése...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 25, szerda, 08:53:15
(Adatok | Üzenet küldése)
Sajnos, így igaz. De az is hallatlan elkeserítő, ha mi helyettünk, a nagyobb lehetőségekkel rendelkező külföldi kutatók komoly kutatásainak köszönhetően külföldiek részéről jönnek olyan megállapítások, eredmények, amelyek nekünk újabb értékes adalék a saját történelmünk és az egyetemes történelmünk megismeréséhez, azokat hazai illetékes körök ellenségeskedéssel fogadják, sőt még igyekeznek meggátolni az ilyen tanulmányokhoz való hozzáférést is. Még a világhálón is. Nem szándékozom a hátteret részletezni, amit vélek, sőt nem is vélelem, hanem határozott meggyőződésem az ezzel kapcsolatos "mi miért"... Nemcsak határainkon belül, ami még megdöbbentőbb...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Július 05, csütörtök, 11:05:28
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Hát... igen. Köszönjük szépen ezt az értékes információt és az írást, kedves Tithonos!



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 19:24:12
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm Eroica!
Csak rövid szösszenet volt, egy szimpla válasznál többet ért. A téma viszont ennél ér többet...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 05, csütörtök, 17:00:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
A Te ismereted ebben e témakörben annyira széleskörű és alapos, hogy bármit mondanék, csak a Te utánzásod lehetne.
Ráadásul azt a keveset is, amit tudok az etruszk kérdésről, mind Tőled hallottam, vagy már olvastam tolladból valahol, valamikor, így dőreség lenne "okoskodnom" - egy mondatod többet ér, mint az én egész tudásom :)
Élőszóban is elég sokat beszélgettünk erről, és még fogunk is :)

Remek esszé, kicsit sem összecsapott... ;)



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 05, csütörtök, 19:22:59
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm mangocska, hogy figyeltél erre az írásra... Némi módosítás még belefér a végső változatba, de ezt majd szóban...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 06, péntek, 13:13:10
(Adatok | Üzenet küldése)
...várom a végső változatot, a "szóban"-t még jobban ;)



]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 06, péntek, 13:51:48
(Adatok | Üzenet küldése)
Lesz... és lesz folytatás...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 06, péntek, 17:07:02
(Adatok | Üzenet küldése)
:)

Már nagyon várom, - erről szól a legutóbbi írásom, és lám, ... valóban...
(A többit majd valóban szóban, négyszemközt...)


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 06, péntek, 18:23:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Küldtem az előzményeket.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: Július 05, csütörtök, 21:10:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Köszönöm ezt a gondolatébresztő írást. Szakmailag nem tudok hozzászólni, mivel ismereteim e tárgyban szűkösek, csak arra szorítkoznak, amit az iskolarendszerben e tárgyban oktattak és egy átlagosan érdeklődő olvasóhoz eljut. Mivel az ország zöme nem akadémikusokból, kiművelt nyelvészekből, etimológusokból áll, hanem a hozzám hasonlókból, éppen ezért felháborít, hogy egy magát tudósnak, értelmiségnek valló és ebből a státuszából jól meglélő réteg tudatosan félrevezeti az ország lakosságát. Hol itt az írástudók felelőssége? Ha igaz, amit a cikk állít, akkor a magyar népet a saját eredete, nyelve, gyökerei tekintetében folyamatos tévedésben tartotta egy politikai megrendelésre dolgozó elit. Ráadásul, mivel a megrendelő, a mindenkori politikai hatalom koronként változott, a hamisítás önjáróvá vált. Hiszen a Habsburg érától jócskán különböző horthysta, majd kommunista rendszert mégsem lehet egy kalap alá venni.... Vagyis, a valamikor kitúrt státusz, a kényelmes tudósi lét öröklődik itt alattomosan, öntörvényűen. Ha egyszer finnugor bulit gründoltatott valaki valamiféle megfontolásból, akkor oda fúrjuk be magunkat, azt folytassuk, hiszen onnan csorog a fizetés, az akadémikusi lét a maga mindenféle kivételezettségével (pl.nem kell dolgozni, ugyebár...) és majd utódaink is ezt örököljék. Megkockáztatom azt a kijelentést, hogy országunk azért van ilyen állapotban, mert a tanult emberfők sokasága útszéli kurvaként árulja magát, mindenféle etikai megfontolások nélkül.



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 06, péntek, 13:51:14
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves trendo!

Azt hiszem, hogy a vélekedésed alapján újabb sorozat megírásához kell kezdenem.
A finnugor-elmélet önmagában nézve sok igazságot mutat. Hiszen valóban léteznek nyelvi kapcsolatok, mondhatni grammatikai, morfológiai egyezések.
A végkövetkeztetéssel van a probléma. Ugyanis a magyar nyelv nem része a finnugor nyelveknek, hanem kiinduló pontja. Ennek a levezetése fontos feladat...


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- trendo (trendo@citromail.hu) Ideje: Július 07, szombat, 07:23:05
(Adatok | Üzenet küldése)
Nagy érdeklődéssel várom a beígért írást és megtisztelőnek érzem, ha új gondolatokra inspiráltalak. Mindazonáltal, őszintén remélem, nem abba az irányba akarsz elvezetni, mely engem lehangol és elkedvetlenít; nevezetesen, hogy mi, magyarok vagyunk itt Európában (no meg az egész világon) a legkülönbek és csak a történelmi balsors sújtó keze etc.etc. Ugyanis ebből a felfogásból legalább annyira elegem van, mint az ellentettjéből... miszerint hitvány, alávaló, gyülevész népség lennénk. Szeretnék egyszer jeltelen, címke nélküli európai lenni, egyenrangú, egyenértékű polgár, akiben csak a saját adottságait és teljesítményeit becsülik (ha vannak). Nem vágyok semmiféle önvígasztaló, végül úgy is sírva-vígadó (hisz mások által nem elfogadottt és hitelesített) romantikus mítoszra és ábrándra. Ez mindig csak a szakadékba visz.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 07, szombat, 10:06:21
(Adatok | Üzenet küldése)
Ahogy ebben a kis írásban írtam, az egyik legnagyobb veszélye a magyar múlt megítélésének a pátoszos és dilettáns látásmód. Ezért szeretném kívülről, de nem kívülállóként bemutatni a kor történéseit.


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Július 08, vasárnap, 06:58:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Köszi azz érdekes írást. üdv.Józsi



Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Július 08, vasárnap, 13:43:36
(Adatok | Üzenet küldése)
Köszönöm Józsi a méltatásodat!


]


Re: Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez (Pontok: 1)
- Leirionn Ideje: Január 27, szerda, 15:18:15
(Adatok | Üzenet küldése)
Érdekes cikk, és bár nem annyira értek a nyelvészethez, de hozzátennék néhány dolgot.
Már az 1700-as években is felmerült a finnugor rokonság elmélete. Sajnovics János (matemaikus, csillagász) írt egy tanulmányt 1770-ben Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse címen, amiben a lapp és a magyar közti hasonlóságot vizsgálta.És ő magyar volt, nem német.
Reguly azért "nem tudott mit kezdeni" az általa gyűjtött anyaggal, mert meghalt, és nem tudta befejezni a kutatásait. Hunfalvy rendszerezte azokat. És honnan veszed, hogy Hunfalvy valójában Habsburg párti volt, és nem bújdosott?



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.38 Seconds