| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ |
|
Taltos
 |
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. |
Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban
több mint száz embert ítéltek halálra,
sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe.
A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak,
vagy Magyarországon bujdostak.
Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását
az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára,
1849. október 6-ára időzítette.
A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ:
Aulich Lajos
Eredetileg a császári és királyi hadsereg tisztje,
majd honvéd tábornok, a szabadságharc
utolsó honvédelmi minisztere.
Német származású volt, magyarul nem is tudott, de a magyar
alkotmányra tett esküjét végig megtartotta.
A szabadságharc során részt vett
1848 nyarán a délvidéki harcokban,
majd 1849-ben a tavaszi hadjáratban,
az isaszegi győzelem fő részese
volt.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Damjanich János
Szerb származású honvédtábornok,
akinek személyes ellentétei is voltak Haynauval.
Századosi
rangból gyorsan lépdelt előre a ranglétrán.
A Bánságban a szerb felkelők ellen küzdött,
majd a tavaszi hadjáratban a III. hadtest parancsnokaként
több győztes ütközet tevékeny részese volt.
Soha nem vesztett csatát.
Lábtörése után az aradi vár parancsnokává nevezték ki.
A várat 1849. augusztus 19-én átadta az oroszoknak,
akik viszont kiszolgáltatták Haynaunak.
Kötél általi halálra ítélték.
Desewffy Arisztid
Már nyugalomba vonult császári katonatiszt volt,
mikor a szabadságharc kitörésekor szerepet vállalt
a honvédsereg vezetésében.
Sok győztes csatát vívott, kitüntette magát a kápolnai
csatában és a tavaszi hadjáratban is.
Karánsebesnél tette le a fegyvert.
Eredetileg kötél általi halálra ítélték,
de "kegyelemből" golyóra változtatták.
Kiss Ernő
Honvéd tábornok.
1848-ban a szerbek ellen harcolt csapataival,
ahol komoly sikereket ért el (beveszi a perlaszi szeb tábort).
1849 elejétől Debrecenben az Országos Főparancsnokságot vezeti,
rövid ideig hadügyminiszter-helyettes is volt.
Világosnál esett orosz fogságba.
Haynau főbe lövette.
Knezić Károly
Horvát származású honvédtábornok.
A császári-királyi hadsereg tisztjeként esküdött fel a magyar
szabadságharc eszméjének.
Részt vett a délvidéki harcokban,
majd 1849-ben a tavaszi hadjárat több csatájában.
Világosnál tette le a fegyvert.
Az aradi hadbíróság akasztásra ítélte.
Láhner György
Hadapródként kezte pályafutását a császári-királyi hadseregben,
de 1848. nyarán már hadosztályparancsnokként a délvidéken harcol.
Ezt követően a hadügyminisztériumban tevékenykedik,
ahol a hadsereg felszerelésének, fegyverzettel való ellátásának felelőse volt,
komoly szerepe volt a honvédség fegyver- és lőszerellátásában.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Ötvennegyedik születésnapján végezték ki.
Lázár Vilmos
A császári-királyi hadsereget elhagyva évekig civilként dolgozott.
A szabadságharc kitörésekor beállt a honvédségbe,
ahol eleinte a fel-dunai hadseregben szolgált századosként,
majd őrnagyként.
Dandárparancsnok az Észak-magyarországi hadtestben,
majd hadosztályparancsnok, Bem József ezredessé lépteti elő.
Több sikeres csata megvívása után Karánsebesnél esett fogságba.
Az eredeti ítélet szerint kötéllel végezték volna ki,
de ezt golyóra módosították.
Leiningen-Westenburg Károly
Német főnemesi származású honvéd tábornok,
aki magyar nőt vett feleségül.
1848-ban beállt a magyar honvédseregbe.
Előbb a szerbek ellen harcolt, majd a tavaszi hadjáratban
és buda bevételénél tüntette ki magát.
Sikeres ütközeteket vívott Komáromnál, Miskolcnál.
A hadbíróság felakaszttatta.
Nagysándor József
A császári-királyi hadsereg nyugdíjasaként 1848-ban
Pest nemzetőr őrnagya lett.
Résztvett a délvidéki harcokban, majd Temesvár környékén harcolt.
Nevezetes ütközete a szolnoki csata.
A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnoka volt,
Buda ostrománál személyesen vezette rohamra katonáit.
A komáromi, váci és debreceni csaták után
Világosnál tette le a fegyvert.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Poeltenberg Ernő
Osztrák származású honvédtábornok, aki noha nem is tudott magyarul,
csatlakozott a magyar szabadságért küzdő honvédsereghez.
A pákozdi csatában Móga mellett harcolt,
résztvett Görgei felvidéki hadjáratában.
A kápolnai csatában ezredes hadosztályparancsnok volt,
sikeres volt a tavaszi hadjáratban.
A győri, komáromi és görömbölyi csatákat követően
vezérőrnagyként került orosz fogságba.
Kötél általi halált halt.
Schweidel József
Osztrák nemességet kapott, magyar honvédtábornok lett.
Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában,
a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka.
A kormány székhelyeinek (Pest, Szeged, Arad) városparancsnoka.
A világosi fegyverletétel után az aradi hadbíróság
golyó általi halálra ítélte.
Török Ignác
Császári és királyi mérnökkari tiszt volt.
Honvédtisztként Komárom várának parancsnoka volt,
ahol az erődítési munkálatokat irányította.
A továbbiakban egyebek közt Buda és Szeged erődítését is vezette.
A világosi fegyverletétel után a hadbíróság
kötél általi halálra ítélte.
Vécsey Károly
Császári és királyi huszár ezredes volt, magyar honvéd tábornok lett.
1848-ban a délvidéken harcolt, majd 1849-ben már tábornokként
a tavaszi hadjáratban vett részt.
A fegyverletétel után október 20-án adta meg magát az oroszoknak,
akik kiszolgáltatták Haynaunak.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
(Forrás: ma.hu-Hírmagazin)
|
|
| |
|
| "A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Október 07, csütörtök, 13:01:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Köszi az összefoglalót. Ami nekem így szembetűnt. A 13 tábornok közül milyen sokan boltak nem magyar származásúak. Lehet, hogy ott is elrontottunk valamit? Józsi |
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- Taltos Ideje: Október 07, csütörtök, 21:58:42
(Adatok | Üzenet küldése) | Köszönöm Józsi a hozzászólásodat.
Igen, sokan álltak akkor a szabadságharc mellé.
Gondoljunk csak a bécsi forradalomra, majd a magyar szabadságharcra, valamint a korábbi és későbbi sok nemzetiségű - a magyarok és mások mellé állt harcosokra, akik életüket adták egy nemes cél érdekében.
Nem hiszem, hogy mi magyarok rontottunk volna el valamit, inkább nevezhetném az ellenünk való nemzetközi összefogásnak, mert féltek attól, ha győz a szabadságharc, náluk is bekövetkezhet valami változás.
Üdvözöllek:Gabi |
]
|
|
|
|
|
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- Attila61 Ideje: Október 07, csütörtök, 14:03:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönet a szerzőnek a történelmi áttekintésért, megemlékezésért. Remek emberek voltak, a hazánkért haltak hősi halált.
Üdvözlettel Attila! |
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- Taltos Ideje: Október 07, csütörtök, 22:04:47
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Attika!
Köszönöm hozzászólásodat.
Meg kell még említeni, hogy Október hatodika a magyar történelem
egyik legsötétebb fejezeteként vonult be a magyar történelembe.
1849-ben ekkor végezték ki Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt.
Teleki László írta róla: "gróf. Batthyány Lajos egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, aki lelkét visszaadta Istennek, de emléked örökké élni fog szíveinkben, emléked élni fog az utolsó magyar legutolsó lélekzetvételéig."
Üdvözöllek:Gabi |
]
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- Taltos Ideje: Október 07, csütörtök, 22:05:53
(Adatok | Üzenet küldése) | | Bocsánat:Attila |
]
|
|
|
|
|
|
