| Küzdőtér |
|
|
|
 |
In memoriam Bubik István |
|
 |
Vasárnap reggel még álmos szemekkel, kócosan kevergetem a teát, amikor a rádióból megüti a fülem a hír: „Autóbalesetben elhunyt Bubik István színművész.”
|
Megáll a kanál a kezemben. Döbbenet. A kedvenc magyar színészeim közé tartozott.
Eszembe villan arca, a szexisen kopasz feje, a kék szemek, a tipikusan Bubikos gesztusok, ahogy felhúzza a szemöldökét, ahogy lebiggyeszti az ajkait.
Vasárnap reggel még álmos szemekkel, kócosan kevergetem a teát, amikor a rádióból megüti a fülem a hír: „Autóbalesetben elhunyt Bubik István színművész.”
Megáll a kanál a kezemben. Döbbenet. A kedvenc magyar színészeim közé tartozott.
Eszembe villan arca, a szexisen kopasz feje, a kék szemek, a tipikusan Bubikos gesztusok, ahogy felhúzza a szemöldökét, ahogy lebiggyeszti az ajkait.
A média által szinte mellőzött színész most címlapra kerül, ott van a vezető hírek között. Persze nem a filmes és színpadi alakításait említik e szomorú apropón, hanem hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, hogy nem volt becsatolva a biztonsági öve…
Az egyik tévécsatorna az épp egy hónappal ezelőtt készült Bubik-interjúval emlékezett.
A beszélgetés témája az Új Színház Stúdiószínpadán futó önálló estje „Ritka (a) magyar” címmel. A „ritka magyar” mezőségi tánc, és épp ez a férfias, feszes, mégis érzelmes táncfajta ihlette Bubik vers választásait is, melyeket elszavalt, köztük Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Balassi Bálint, Wass Albert, Gyóni Géza, és így tovább, amelyet dobbal és dorombbal kísért.
A kedvenceit választotta. Érdekes, hogy mennyivel másképpen hangzik a Reszket a bokor mert… című és kezdetű Petőfi vers, ha nem az általános iskolában belénkmagolt kántálással idézzük fel, hanem halljuk egy szerelemes férfi vívódását.
A beszélgetés alatt is szaval a riporternő kérésére: játszik, él, érez. Elnézést kér, hogy kicsit teátrális, pedig dehogy, csak már a műanyag világban elszoktunk attól, hogy az érzelmeinket felvállaljuk nyilvánosan.
Utólag borzongató és már-már kinyilatkoztatás szerű az, amit az Egy gondolat bánt engemet… apropóján mond. Ő is férfihoz méltóan akar meghalni, nem ágyban, betegen, szenvedések árán.
„Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –„
Ledöntötte…. 46 éves volt.
(2004. november 30.)
|
Ideje: November 30, kedd, 12:58:32 - LunaPiena
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
  |
|
|
|
|
| "In memoriam Bubik István" | Belépés/Regisztráció | 13 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- Anonyma Ideje: November 30, kedd, 13:34:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Megdöbbentő hír volt számomra is. Egy értékes embert és egy igazán jó ,hiteles színészt veszítettünk el általa. Isten nyugtassa! Egy ország gyászolja! |
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- tomy777 Ideje: November 30, kedd, 13:35:35
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ügyi vagy. Na hol az a varázspálca? |
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- Monaaa Ideje: November 30, kedd, 14:08:32
(Adatok | Üzenet küldése) | Nagyon szimpatikus, nagyon tehetséges magyar színész volt, ifjúkoromtól ( nyolcvanas évek ele ) kezdve adott valami plusszt a művészetével. Volt szerencsém élő előadását is átérezni, szerepéhez tartozó és önmaga emberi érzésein alapuló játékát csodálni. Színházi alakítások, filmek, film sorozat, Jászai díj, sport, zene.....
Egy dal jut eszembe az egyik filmsorozatból ahol főszerepet játszott :
" Volt idő, mikor még nem voltál. S nem
éreztem, hogy fájna majd, ha nem volnál...."
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- LunaPiena Ideje: December 01, szerda, 05:38:40
(Adatok | Üzenet küldése) | | Szerencsés vagy, hogy láthattad élőben... |
]
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: December 01, szerda, 10:05:23
(Adatok | Üzenet küldése) | | Én láttam a Tartuffe címszereplőjeként 1987 körül a Várszínházban. Sőt, volt olyan szerencsém hogy akkortájt volt egy Macskássy Izolda kiállítás a salgótarjáni képcsarnokban, ahol épp ott voltam, és M. I. vendégeként ő is eljött, kb. fél méterre állt tőlem. Tetőtől-talpig farmerben volt. |
]
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- LunaPiena Ideje: December 01, szerda, 10:30:08
(Adatok | Üzenet küldése) | | A farmer az örök darab nála :). Épp most hallottam a hírekben, hogy alkoholt találtak a vérében... |
]
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: November 30, kedd, 15:42:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Engem az döbbentett meg, hogy aznap este a TV2 Híradójában ez hangzott el: "Kollégái még nem dolgozták fel a halálát." A nyolcvanas években nagyon felkapott színész volt, aztán kiment Angliába és utána valahogy eltűnt. Nem tudom miért. Engem Latinovits Zoltánra emlékeztetett. |
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- LunaPiena Ideje: December 01, szerda, 05:37:21
(Adatok | Üzenet küldése) | | Szerette Latinovitsot ő is - és nem divatból. Kevés színész mondott verseket, ők igen. |
]
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- nyom-ta-thao Ideje: November 30, kedd, 16:07:47
(Adatok | Üzenet küldése) | | Mint minden ilyen veszteség - pótolhatatkan.Mélyen szerettem,minden szempontból nagyszerű színészember volt számomra.Emlékét megőrzöm.Nagyon sajnálom,hogy ilyen történhet.thao |
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- veva Ideje: November 30, kedd, 18:58:27
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A műsort én is láttam, igaz nem teljesen az elejétől (nem tudtam). Nagyon szerettem... és már csak azért is összeszorítja a szívem a halála, mert egy korosztály voltunk. Megőrzöm őt! |
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- silverfox Ideje: December 02, csütörtök, 07:45:51
(Adatok | Üzenet küldése) | Emlékezem...
Atehetséget nagyon nehéz elviselni, mindtulajdonosának, mind környezetének. Talán az említett Latinovits sorsa is ezt példázza, és -azt hiszem- ide sorolható Bubik István tragédiája is...
Ő nem nevezhető a médiák által túlmenedzselt művésznek, jellemző médiaerkölcsökre is , hogy halála kapcsán felvetődött italfogyasztása nagyobb szenzáció, mint sikeres alakításai...Mint ahogyan Gálvölgyi mondaná: Én szégyellem magam...
Kívánom, hogy nyugodjon békében a többi zsenivel egyetemben, és kikérem megamnak, és más érző magyarnak nevében, hogy emlékét médiában meggyalázzák! Én nem egy íráshoz szokott ember vagyok,tőlem csak ennyi megemlékezés telik....de ezek őszinte sorok...
István! Engedd meg -utólag- hogy tegező viszonyban búcsúzzak tőled! Szerettelek, mint színész szeretni lehet, és emléked többi nagysággal nem lesz feledés áldozata...Mély a szomorúságom, mintha hozzátartozó távozott volna...Nyugtalan lelked találjoin megnyugvást mennyekben...
...Sándor...
|
]
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- e-gal Ideje: December 14, kedd, 15:51:48
(Adatok | Üzenet küldése) | 20éve öltöztető voltam a Nemzetiben, akkor ismertem meg kicsit közelebbről. Még fiatal, bohém színész volt, de legendásan lovagias férfi, munkatárs.
Sajnálom, ami történt vele, nagyon sajnálom.
G.J. |
]
|
|
|
|
|
Re: In memoriam Bubik István (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: December 29, szerda, 12:21:50
(Adatok | Üzenet küldése) | Sajnos - a határon túlról -, nem állt módomban ismerni a nálam öt évvel fiatalabb színmûvészt. Halálhíre alkalmából tudtam meg ki volt. Akkor tûnt fel, amikor én elkerültem otthonról. Hazai kollégámtól - sajnos ez alkalomból - tudom többek között, hogy nagyszerû ember volt mind szakmájában, mind magánéletében; õ is azon kevesek közé tartozott, aki valóban EMBER volt!
Szívesen jelzem az alábbi verseket az õ tolmácsolásában:
Csoóri Sándor : Fülcsöngés [regi.terasz.hu]
Várady Szabolcs : Első mesterem emlékezete [regi.terasz.hu] |
|
|
|
|
|
|
