Küzdőtér |
|
|
|
|
Alkotói válság |
|
|
Az alkotói válságról már mindenki halott. Ki így, ki úgy. Nekem erről a gondolatról az iskolapad jut eszembe.
|
A kongó iskolafalak között töltött, olykor már-már unalmasnak tűnő órák elszálltak. Csak az emlékek maradtak meg, a jó emlékek.
Az alkotói válság számomra a dolgozatírás közepette erősen tűnődő nebulót jelenti, aki minden gondolatát összeszedve küzdött a kétoldalnyi fogalmazás megírásának nehézségeivel. A tollat erősen szorongatva, a plafonra bámulva kereste a gondolatokat az ifjú elméjének bugyraiban. Talán ez az, amely örökre elvette kedvét mindenféle írástól. Pedig telis tele szenvedéllyel és fiatalos lendülettel szárnyalna fantáziája, és a tolla mint a szán a havon, úgy siklana a szűz papíron. De valahogy a nevelés az, ami kedvét szegi az ifjú tehetségnek. A kötelező dolgok elrettentik a nebulót, és a szabad lélek, szabad szellem tiltakozása képpen megtartja magának értékeit.
Ezt tapasztalatból tudom. Az alkotói válság engem is utólért. Még egy levél megírására sem éreztem késztetést.
Aztán az idő, az örök gyógyító segített rajtam. Újra próbálkoztam. De a lendület, a fiatal szenvedély talán már örökre odavan. A múltba veszett a rossz emlékekkel együtt.
|
Ideje: Február 09, szerda, 21:30:24 - keleman
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
|
|
|
|
|
"Alkotói válság" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Alkotói válság (Pontok: 1) - csabo (irj@csabo.tk) Ideje: Február 10, csütörtök, 13:16:44 (Adatok | Üzenet küldése) | attól stílusa még nem lesz...de tehetség ügyében még fukarabbnak bizonyulhatnak az égiek... |
Re: Alkotói válság (Pontok: 1) - ukume Ideje: Február 10, csütörtök, 17:21:16 (Adatok | Üzenet küldése) | Csabo, Kedves:) Hát maga is??? Kérem, az írás nemcsak arra való, hogy megváltsuk a világot, hanem arra is, hogy segítsünk magunkon. Miért kellene mindenkinek ámulatba ejteni a népet?
Kelemen:) A magam részéről mindig Sziámival vígasztalom magam: Majd átitat az áhítat, aggódni felesleges. Ha az írással van dolga az embernek, úgyis írni fog, ha meg nem ír, nem az írással van dolga. |
]
|
|
|
|
|
|