| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A kiváltságokat engedélyező pápai privilégiumok kancelláriai hitelesítése |
|
 |
Az oklevéltani kutatásoknak már kezdettől fogva egyik legfontosabb területét a pápai oklevelek képezték. Ez nemcsak a katolikus egyház világtörténelemre gyakorolt hatásával magyarázható, hanem ...
|
... (ezzel szorosan összefüggve) a pápai kancellária által kibocsátott, más kancelláriák számára példaképül szolgáló nagyszámú oklevélnek is köszönhető, amelyeket Schmitz-Kallenberg így határozott meg: "Papsturkunden sind diejenigen Schriftstücke der römischen (päpstlichen) Kanzlei, die unter Beobachtung bestimmter Formen abgefaßt, in irgendeiner Weise in die rechtlichen Verhältnisse desjenigen, für den sie ausgestellt wurden, eingriffen, oder eingreifen sollten."
Ebben az írásomban az egyházi kiváltságokat engedélyező ünnepélyes kiváltságlevelek (privilegia) kancelláriai hitelesítésével foglalkozom - így a "meghatározott formák" (Sickel: criteria externa) egy kis szeletét vizsgálom csak: az eschatocollumot.
LEA-KATHARINA STELLER:
A PÁPAI PRIVILÉGIUMOK HITELESÍTŐ JEGYEI
Az oklevéltani kutatásoknak már kezdettől fogva egyik legfontosabb területét a pápai oklevelek képezték. Ez nemcsak a katolikus egyház világtörténelemre gyakorolt hatásával magyarázható, hanem (ezzel szorosan összefüggve) a pápai kancellária által kibocsátott, más kancelláriák számára példaképül szolgáló nagyszámú oklevélnek is köszönhető, amelyeket Schmitz-Kallenberg így határozott meg: "Papsturkunden sind diejenigen Schriftstücke der römischen (päpstlichen) Kanzlei, die unter Beobachtung bestimmter Formen abgefaßt, in irgendeiner Weise in die rechtlichen Verhältnisse desjenigen, für den sie ausgestellt wurden, eingriffen, oder eingreifen sollten." (Schmitz-Kallenberg p.63)
Ebben az írásomban az egyházi kiváltságokat engedélyező ünnepélyes kiváltságlevelek (privilegia) kancelláriai hitelesítésével foglalkozom - így a "meghatározott formák" (Sickel: criteria externa) egy kis szeletét vizsgálom csak: az eschatocollumot. Tovább szűkíti a kört a kiváltságlevelek fennmaradási formája, mivel most csak az eredeti (originale, autographum, par, Urschrift) használható. /A másolatok hitelesített formája (copia vidimata, beglaubigte Kopie) nem vehető figyelembe, mivel azt a másolást végző személy hitelesítette, vagy hitelesíttette záradékkal. Ugyanez vonatkozik az átírásra (transsumptum, insertum, Nachzeichnung; Pflugk-Harttung: Scheinoriginal, Originalnachbildung) is./ Viszont meg kell említenem az ugyan paleográfiai szempontból nem fontos, de komoly hitelesítő funkciót betöltő pápai regisztrumokat, melyek létére már Liberius pápa 355ben kelt egyik oklevelén találunk utalást: epistola uniformis. Az első eredetiben fennmaradt Rainer notarius palatii által írt pápai regisztrumkötet VII. Gergelyé (1073-1085); az összefüggő, bár néha kicsit hiányos regisztrumsorozat pedig III. Ince pápával (1198-1216) kezdődik 1212-től.
Hogyan lehet igazolni egy forrás eredetiségét - ez mindig a kutatás alapkérdése. Fejér így közelíti meg: "ad discernendam diplomatum authentiam... non sola formularum iis propriarum, sed rerum etiam gestarum contitutionis, legum consuetudinum regni ac saeculi, quo pertinent, penitior cognitio, iudicium usu exercitationeque limatarum, animus a partium ac gloriae studio alienus, sunt necessarii." (Schönvitzky p.28) Később közelebbről is meghatározza: "authentica (diplomata) sunt, quae auctoritate, quam referunt, emanarunt, ac certificatae omnisque corruptionis vitio immunes sunt. Ex adverso, si alteri debeantur, suppositia; si vitium patiantur contextus, interpolata; si notarialium signorum, cancellata; si sigilli falsificata censentur." (i.m. p.34) Pflugk-Harttung megállapítja, hogy "die Beglaubigung einer Bulle der älteren Zeit geschah - wesentlich durch Datierung und Besiegelung, ganz wie für Breven." (Pflugk-Harttung p.154) De a dátumot a diplomatika, a pecsétet pedig a szfragisztika vizsgálja - akkor mit tehet egy paleográfus? Megvizsgálja a befejező sorokban lévő, többszörösen összetett oklevélrészt, a subscriptionest, mely a scriptum formából, a subscriptio papae et cardinaliumból és a Bene valeteből áll, de hozzátartozik még a monogram, a comma, a rota, valamint a Tirojegyek.
A scriptum formulát mindig a "scriptum per manum/ /manus" vezeti be, melyet az oklevél írójának neve és rangja követ, majd megadja a hónapot nap nélkül, végül az indictio-t: "Scriptum per manum Gregorii scrinarii sanctae Romanae ecclesiae in mense maio, indictione nona." (Schmitz-Kallenberg p.68) A scriptum rész hol külön sorban kezdődik, hol megszakítás nélkül követi a clausulat. IX. Leó, II. Viktor és VII. Gergely pápák privilegiumaiból mindig hiányzik ez a formula, IX. István alatt egyszer előfordul, utoljára pedig II. Callixtusnál találhatjuk 1123-ban.
Érdekesség, hogy a pápa oklevélaláírása éppen a császári kancellária visszahatására alakult ki. (v.ö. Pflugk-Harttung pp.22-23) II. Sándor (1061-1073) első saját kezű aláírása a Chrismonból és a következő mondatból állott: "Ego Alexander solius Dei misericordia, licet indignus sancte Romane et apostolice ecclesie, episcopus s[ub]s[cripsi]". (Schmitz-Kallenberg p.92) Ez a formula II. Paschalis (1099-1118) alatt állandósult a következőképpen: "Ego Paschalis catholice ecclesie episcopus s[ub]s[cripsi]." (i.m. p.93) Úgy III. Sándor (11591181) idejére tehetjük, hogy a pápa már csak az Ego-t írta saját kezűleg, sőt később ennek is csak az első betűjét. Érdekesség, hogy II. Gelasius (1118-1119) aláírását így egészítette ki: "Ego Gelasius... SS. Signum manus mee. Deus in loco sancto suo" (u.o.), II. Ince (11301143) pedig "Ego Innocentius... SS. Signum manus mee. Adiuva nos Deus salutaris noster". (u.o.) (Ahol ilyen kiegészítő formulát találunk, ott hiányzik a rota és a monogram. Ezek szerint talán valamiféle hitelesítő funkciója volt?) Az általuk felelevenített szokás még I. Gergelyre (590-604) vezethető vissza, ki oklevele végére saját kezűleg zárókívánságot írt: "Deus te incolumen custodiat". (Schmitz-Kallenberg p.69) (A pápa aláírásának jelentősége hihetetlenül megnőtt VIII. Ince (1484-1492) idejében. A megjelenő új iratfajtának /mely a pápai udvart és az egyházi államot érintő ügyeket tartalmazta/, a motu proprionak ugyanis nincsen pecsétje, s csak a pápa aláírása hitelesíti.) A pápai subscriptionál azonban régebbre nyúlik vissza a bíborosok tanúként való aláírása. Pflugk-Harttung (mivel szerinte VIII. Benedek oklevelén az aláírások nem tekinthetők hitelesnek) II. Viktortól (10551057) számítja a bíborosok aláírását. (v.ö. Pflugk-Harttung pp.2325) Schmitz-Kallenberg tagadja ezt, szerinte a monte cassinoi Frigyes apátnak címzett privilégiumban a két bíboros notariusként és datariusként írt alá. Így ő II. Paschalistól (1099-1118) tekinti ezt hitelesítésnek. (v.ö. Schmitz-Kallenberg p.93) Fejérpataky kikerüli a kérdést: "II. Callixt óta (11191124) mint tanúk tisztán csak a kardinálisok szerepelnek, és aláírásuk módja II. Ince alatt (1110-1143) nyer szabályozást." (Áldásy - Fejérpataky p.25) Méghozzá igen szigorúan: a pápa neve alatt középen az episcopi cardinales, balra a presbyteri, jobbra pedig a diaconi cardinales jogosultak aláírásra, az ordo-hoz való tartozás sorrendjében:
† Ego N. Sabinensis episcopus SS.
† Ego N. presb. card. tit. sancti Clementis SS.
† Ego N. diac. card. sancti Nicolai in carcere Tulliano SS.
Annak ellenére, hogy az aláírások mind más manus-ról tanúskodnak, a bíborosok ritkán írták saját kezűleg alá nevüket és rangjukat; az titkáraik dolga volt. Ők vagy keresztet, vagy az Ego-t, vagy a SS-t írták a pergamenre.
A scriptum részt követő BENE VALETE maiuscula-s üdvözlő formulát a leírás módja szerint öt csoportba oszthatjuk:
1. Formosus pápáig, azaz 893-ig tart az első szakasz. A két szó egymás alatt helyezkedik el, mellettük balról és jobbról egyegy kereszt látható.
2.Romanus pápától (897) VII. Benedekig (982-ig) csak egy bevezető keresztet írtak.
3. V. Gergely, vagy II. Szilveszter pápától (999) XVIII. Jánosig (1004) a kereszt helyett chiro jegyeket másoltak, ezzel is tovább biztosítva az oklevél hitelességét.
4. IV. Sergius pápával (1011) kezdődően - kiemelve VIII. Benedeket és XIX. Jánost - elől egy kereszt állt, a végén a subscripsi, valamint megjelent az interpunctio, Sergius alatt még nem egészen kifejlődve.
5. IX. Benedek és II. Kelemen idejében mindkét szó egy sorban állt, elől egy kereszttel, hátul pedig a Säuleninterpunktionszeichen. II. Viktor alatt (1055) szórványosan felbukkan így ez a formula. / Pflugk-Harttung rá oly jellemzően így ír: "Beachtet man die Zeitabschnitte, so findet man erst ein langdauerndes konservatives Beibehalten, welches bis auf den Eintritt des ersten deutschen Papstes, bis auf Gregor V. dauert. Mit ihm setzt Unruhe und Subjektivität ein, um mit dem zweiten deutschen Papste, mit Clemens II., seine Höhe und sein Ende zu erreichen." (Pflugk-Harttung pp.149150) A Bene valete formulát a tinta megvizsgálásával sem lehetett biztosan eldönteni, hogy ki jegyezte le - a tinta hol a contextus tintájával egyezik, hol a dátuméval. (v.ö. Pflugk-Harttung pp.149-154)
A monogramot először a pápai oklevelekben VIII. János (872-882) használta, frank császári hatásra. Névmonogramjának alapbetűje a H volt, egyik talpába A, a másikba pedig N kombinálva, a [Jo]hann[es] névre utalva. Ilyen formában pápa nevét többé nem írta le, ezért igazi előzménynek nem tekinthetjük. V. Gergely (996-999) egyik oklevelében a Bene valete után a P, A és X betűkből alkotott monogramot, de Pflugk-Harttung szerint ez nem más, mint a megszokottól kissé eltérő chirogram. Az igazi monogramot, mely a Bene valete összes betűiből kombinált jel, IX. Leó pápánál (1049-1054) láthatjuk először.
Az ő jelentős újítása volt, hogy a régebben szokásos Bene valete helyett bevezette a rota-t, a monogram-ot és a comma-t, lotharingiai püspöki hatásra. A rota a szöveg alatt a bal oldalon volt, középen a pápa aláírása, a fennmaradó helyre pedig a szimmetria kedvéért került a monogram, mely II. Sándor pápa alatt (1061-1073) szórványosan, VII. Gergely (1073-1085) alatt pedig teljesen eltűnt. II. Orbán (1088-1099) kancelláriája hozta vissza a gyakorlatba, s egészen III. Kelemen pápáig (1187-1191) használták.
A comma a Bene valete mögött álló interpunctio-s jelekre vezethető vissza, így a monogram mögött is megtalálhatjuk. Először IX. Leó pápa (10491054) idejében jelent meg, a szimmetriát megtörve, "urkundig ohne Wert" (Pflugk-Harttung p.22) Utoljára VII. Gergely pápa és III. Kelemen ellenpápa (1080, 1084-1100) alatt használták.
A rota (orbiculus, circulus) kereszt által osztott kör, melyet egy második kör vesz körül. A kereszt eredetileg a Bene valete előtt állt, azt nagyította fel, s rajzolt köré két koncentrikus kört IX. Leó pápa bíboros cancellarius-a, ki nemcsak a pápai udvar írásbeli munkáinak irányítását végezte, hanem (még elődjétől, 1037-ből örökölve) bibliothecarius-i feladatokat is ellátott. A kereszt által négy részre osztott belső körben II. Paschalis (1099-1118) óta fent Scs Petrus és Scs Paulus neve látható, lent pedig a pápa neve és száma. A külső kör peremén a pápa jelmondata szerepel, mely III. Jenő (1145-1153) alatt jelentőségéből veszítve, elmaradt. "Die Beglaubigung - die jedoch nicht eigenhändig zu geschehen brauchte - machte die Rota zu einem der wichtigsten Bestandteile der Urkunde." (Pflugk-Harttung p.21)
A régi pápai kancellária - azaz a II. Kelemenig (1046-1047) tartó időszak előszeretettel használta a Bene valete, vagy annak zárókeresztje mellett a notae Tironianae-t - vagyis az a már a Kr. előtti VI. századi Róma kalendáriumaiban megjelenő latin tachigráfia egyik legismertebb későbbi rendszerének (megkülönböztetésül nem litterae-nek nevezett) jegyeit. A felismerhetetlenségig csonkított szótagokat, szavakat rövidítő betűformák jelentését Cicero titkára és szabadosa, M. Tullius Tiro két típusra osztva alakította ki: az egyik a szó fő alkotórészeit jelző signum principale, a másik a toldalékot kifejező signum auxiliare.
Illusztrációképpen III. Ottó német császár nevelőjének, a volt tudós ravennai érseknek, az első francia származású pápának, II. Szilveszternek (999-1003) két oklevelét választottam:
1."Silvester verleiht dem Grafen Daiferius (II. von Traetto) Stadt und Grafschaft Terracina.
26. Dez. 1000, Rom
Scriptum per manus Jo[hannis] scrinarii sancte Romane ecclesie in mense januario, indictione quartadecima. Bene valete! Silvester Gerbertus Romanus episcopus. Datum VII. k[a]l[endas] Januarii per manus Joh[ann]is episcopi et bibliothecarii sancte sedis apostolice anno pontificatus domni Siluestri sanctissimi pape secundo, inperante domno Odd[one], a Deo coronato magno et pacifico inperatore, anno quinto, in mense et indictione suprascripta." (Zimmermann Reg.393)
2. "Silvester II. erinnert an die unter Gregor V. gefallte Synodalentscheidung betreffend die Besetzung des Bistums Le PuyenVelay, teilt die Wahl Bischof Theotards und dessen Ordination in Rom mit und bestätigt die Besitzungen des Bistums.
23. Nov. 999, Rom
Scriptum per manus Petri notarii et scrinarii sanctae Romane ecclesiae, in mens[e] Nouembri, indictione tertia [decima]. Dat[um] V[III]I. k[a]l[endas] Decemb[ris] per manum Joh[anni]s episcopi sancte Albanensis ecclesie et bibliothecarii sancte apostolice sedis anno pontificatus donni Siluestri secundi papae primo, imperante donno tertio Ottone, a Deo coronato magno et indictione s[upra]s[criptis]. Bene valete! Gerbertus qui et Silvester." (Zimmermann Reg.377; a "Gerbertus qui et Silvester" Tiroféle jegyekkel írva.)
FELHASZNÁLT IRODALOM:
- ÁLDÁSY Antal FEJÉRPATAKY László: Pápai oklevelek. (In: A Magyar Történettudomány kézikönyve) Budapest, l926.
- BOJNICIC, Ivan: Az oklevélhamisítás a középkorban. Zágráb, 1880. 62 p.
- HORVÁTH Árpád: Bevezetés a magyar oklevéltanba. Budapest, l880. 104 p.
- ÉRSZEGI Géza: Oklevéltan. (In: A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István) Budapest, 1986. pp.
- PFLUGK-HARTTUNG, Julius Albert Georg von: Die Bullen der Papste bis zum Ende des zwölften Jahrhunderts. Gotha, 1901. 426 p.
- SCHMITZ-KALLENBERG, Ludwig Alfons Hubert: Papsturkunden. Leipzig-Berlin, 1913. 116 p.
- SCHÖNVITZKY Bertalan: II. Sylvester bullája. Temesvár, 1884. 80 p.
- SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. Budapest, l983. 1. köt. 710 p.
- ZIMMERMANN, Harald: Papsturkunden 8961046. Wien, 19841985. Bd.12. 1182 p.
|
Ideje: Február 28, hétfő, 17:30:53 - steller
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A kiváltságokat engedélyező pápai privilégiumok kancelláriai hitelesítése" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Lsd. a témához (Pontok: 1)
- steller Ideje: Július 14, csütörtök, 22:26:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Lsd. a témához:
http://fullextra.com/modules.php?name=News&file=article&sid=1063 |
|
|
|
|
|
|
