| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szentendrei álom - II. rész (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: December 23, péntek, 12:05:44
(Adatok | Üzenet küldése) | Ez egy novella, nem kell, hogy a mindennapi valóságról szóljon. De attól még megtörténhetett, megtörténhet, azt nem mondom, hogy bárkivel, de ismerek olyan embereket, akikkel igen. És én szívesebben írok arról a ritka 1%-ról, aki számomra is értékesebb, mint a 99, aki hasonló szituációban kihasználta volna a kínálkozó alkalmat. Ez a novella nem arról szól, és nem is akart arról szólni. A szerelem érzése igenis lehet tiszta, amit nem szennyez be a test mohósága, és számomra ez magasztosabb, és méltóbb a piedesztálra, mint hétköznapi emberek teljesen nyilvánvaló hétköznapi megnyilvánulásai, amit minden nap láthatunk. Az érték attól érték, hogy ritka. És a szépséget nem kell birtokolnunk ahhoz, hogy gyönyörködhessünk benne. A virág is addig szép a réten, amig nem szakítja le senki.
Az önmegtartóztatás - pont abból kifolyólag, hogy ellenkezik az emberi természettel - nagyon tiszteletre méltó dolog. Ez különbözteti meg a lelki tisztaságot a sötétségtől. Aki felül tud emelkedni a test vágyain, az felül tud emelkedni mindenkin, és mindenen.
Egy be nem teljesült szerelem nem betegít meg senkit sem, különösen, hogy itt két művészlélekről van szó, akik szerintem inkább csodálatos műalkotásokba szublimálják ezt a mindent betöltő érzést, mintsem holmi primitív testi vágyak rabságában senyvedjenek, mint sokan.
Hozzászólássod minősíti az életfelfogásodat, de azért köszönöm a véleményed.
|
| Szülő |
|
|
|
|
|
