Küzdőtér |
|
|
|
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A szenvedélybetegség egy formája (Pontok: 1) - Lacoba Ideje: Június 12, kedd, 06:27:37 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Természetesen értem én. Nem is énvelem van a baj, hiszen én még azt is tudom - tanulmányaimból, pályafutásomból eredendően - hogy a természetes folyamatok is okoznak függőséget (szerelem-éhség, adrenalin-éhség stb.), hanem akik először olvasnak a drogról, vagy esetleg érintőleg. Nekem elhiheted, hogy náluk másképpen működnek a dolgok. Nekik a nem tájékoztatás jobb, mint ha félreérthető a tájékoztatás, és én még nem fogtam a kezemben egyetlen jó tájékoztatást ezen a téren. Én edzői pályafutásom során ezért külön foglalkoztam ezzel a nálam edző gyerekekkel - természetesen a doppinggal összevonva. Többezer emberről van szó, akikről elmondható, hogy bár lettek világbajnokok, olimpikonok is, de legtöbben csak megtanultak élni és mindannyian tiszták maradtak ezen a területen.
Tehát semmiképpen nem fogadható el a különféle tájékoztatási kényszer számomra, csakis a személyes ráhatás, példamutatás és a tájékoztatás az (együtt), ami célt érhet. Ebben az iskoláknak, főként a sportegyesületeknek nagy szerepe van, ahol ez ma irtózatosan támogatatlan tevékenység. A ma iskolájában fontosabb lenne lassan egy életre nevelő tanító-tanár mint bármilyen klasszikus más tantárgy (ezt csak a túlzás kedvéért említem). A sportegyesületek, közösségi formák finanszírozatlansága pedig nem teszi lehetővé, hogy ott erre felkészült szakemberek ténykedhessenek. Sajnos ma mintha kis ellenérdekeltség hezitálna ezeken a területeken, és ez nagy bűn a gyermekeinkkel szemben. |
| Szülő |
|
|
|
|
|