| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A vers csak cifra szolga (Pontok: 1)
- zsoloo Ideje: Június 21, csütörtök, 10:33:20
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Csak a szükséges mértékben akarom elvinni a választ az eredeti témától, mert ezzel már belépnénk az embert molesztáló örök kérdések birodalmába: Isteni, avagy emberi ön-sugallat az, ami mozgat bennünket, kérlelhetetlen racionalizmus, mely oktalan vakhitnek minősít, vagy reményteli várakozás, mely Istent minden racionalítás elé sorolja?
A hittel megtámogatott érvelés előtt a tudós elme óvatosan megálljt parancsol magának, ellenben a hívővel, aki meggyőződésből kiált. A hangosabb, erőszakosabb nem igaza- hangereje (valamint az irracionalítás kelendősége) - révén képes hallgatóságot, tábort toborozni, de ellenáll a bizonyosságot nem szerzett másik tábor. Megosztottságban vajúdik-vesztegel a világ. Felvetésekből és reflexiókból szövődik a teljes történet, sohasem csak kinyilatkoztatásból. A világot néző szeme pedig mindig szubjektív, mégha magára abszolútként tekint is, akár embernek, akár Istennek nevezi magát
Tehát a gondolat, mint olyan kizárólag Isteni szinten lehet abszolút magabiztos, az olyan Isten szintjén, aki azt hiszi, őfelette már nem áll senki |
| Szülő |
|
|
|
|
|
