| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Anyák veszélyben (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Szeptember 22, szombat, 12:34:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Először is, egy nagyon aktuális témát hoztál Andi. Másodszor sajnos nem igazán jók a tapasztalatok. És a következő a lesajnálatosabb. Miért kell egy olyan családi kapcsolatot fentartani, ahogy az apa ilyet megtehet családja ellen? Gyereket otthonhagyni, magában? Amikor rám bízták a saját gyermekeimet igazi lázban égtem. Először (van már egyébként 30 éve is) otthonmaradtunk az akkor pici fiammal elveszett minden. Időérzék, stb. Tízpercenként akartam pelenkázni, úgy félóránként etetni... stb. Úgy, hogy egyébként is gyerekekkel foglalkoztam. Tudjátok hol a baj, amikor párválasztás történik, mert ott csak a mai kor másként idealizálta a férfit, mint családapát. Az emberség, emberi tartás, belső érték, anitalkoholizmus, cigimentes... ma már hátrányként jelenik meg és a a külsőségek, macsóság, "cipőméret" a legfontosabb. (tisztelet a kivételnek). Egy ilyen párválasztás trend után nem lehet sajnos csodálkozni a családi barbárságon. Tovább megyek. Az első ilyen alkalommal jelét kell adni, hogy egy újabb gond és nincs tovább. Ott kell hagyni (ez fordítva is igaz, mert olyan esetek is vannak) Aki ezt nem teszi meg, annak egyre csak romlik a helyzete, minden szépítgetés ellenére. |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: Anyák veszélyben (Pontok: 1)
- tiszavirag Ideje: Szeptember 25, kedd, 23:31:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves kismezei, valóban a saját tapasztalataimról beszéltem.
Ami a tágabb családi segítséget illeti, egy agresszív ember mindenkit meg tud félemlíteni, hogy ne merjenek a közelbe se kerülni.
Hogy minek akkor a több gyerek? Mert szinte a legnagyobb öröm gyereket nevelni, végigkövetni, ahogy fejlődnek. És ezt az élményt egy rosszul sikerült házasság miatt nem hagyom ki az életemből.
Akkor inkább a rosszul sikerült életet hagyom magam mögött. Nem sajnálom magamat, az elmúlt évek alatt lelkileg sokkal erősebb lettem, és megtanultam értékelni és észrevenni a legkisebb dolgokban is a szépet. Mindennek megvan a jó oldala, még akkor is, ha néha elég nehéz megtalálni. |
| Szülő |
|
|
|
|
|
