| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Hogyan írok verset? III. rész (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Szeptember 25, kedd, 16:03:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nem a verselemzés tényével van gond Anna, az ugyanis az értő olvasás része. Az íráson, festményen stb. belüli mondanivalók, értékek meglátása tulajdonképpen. Ugyanolyan része az irodalomnak (az életünknek is), mint az hogy a 100 az száz, és arról meg tudjuk állapítani, hogy ár, vagy más, vagy sok az adott dologból vagy kevés.
Már egyszer beszélgettünk a kötött formájú verselésről, akkor nem volt lehetőség kifejteni. Nos. A kötött verselés volt régen a verselés, a többi nem számított versnek, legfeljebb szép írásnak. Ugyanúgy mint a zenére - a kultúrális területeknek megfelelően - alakították ki a saját verselési formáikat a nemzetek, népek. Ennél elsősorban ritmikai, ütem, hangsúly, szótagszám vagy ezek keverékei voltak a mérvadók. A rímek nem is voltak annyira fontosak, bár bizonyos formák erre is épültek, de nem volt döntő egy versnél. Semmi más nem volt akkoriban vers, nem számított annak. Tehát nehéz lett volna ezekből utólagosan leszűrni, hogy mit is tartalmaznak verstanilag.
Az alkotás és a forma. Bár később még érintem, de már most leszögezném, hogy ezeket a verslábakat, kólonokat, vagy éppen ezek hiányát a körvonalazódó vers leírása előtt már jóval előbb, vagy egy bizonyos ideje (néha évek óta) már ott ízlelgetik a szerzők - csakúgy, mint a zeneszerzők a dallamokat - gondolataikban, amikor aztán ez valami határozott irányt mutat, már ennek megfelelően jön ezek összefonása, szépítgetése, alakítása. Ez lehet néhány perc, de sokszor évek is rámehetnek. Mi, manapság a feltörés pillanatában szeretnénk - azonnal - kiírni magunkból a dolgot. Ennek a széppróza, és a szabadvers (esetleg némely egyszerűbb forma, de ott már van bizonyos kötöttség) felel meg (zenében lásd: Improvizáció, vagy variációk xyz motívumokra, vagy motívumok stb.). Csak ennyi és semmi több.
A szabályok változnak és ez természetes. Azonban a már adott szabályok nem változhatnak, mert a daktilusból sosem lesz anapesztusz, vagy a keringő um-ta-ta, és semmiképpen nem lehet ta-um-ta, de mégcsak a keveredése sem.
A hozzászólás folytatása... |
| Szülő |
|
|
|
|
|
