Re: Paulusidák (Pontok: 1)
- _zizike_ Ideje: Február 05, szombat, 15:50:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Jogos! Az apáca is mondta, szerintem is; de hát valakinek csak le kellett írnia az utókor számára, nem-e? :)))))))
Barátok?
Tudod, ez nem is olyan egyszerű. Előbb azt hiszem nekünk, saját magunknak kell megtanulnunk feltétel nélkül Barátnak lennünk, minden bajával, gondjával, nehézségével, felelősségével ... , s akkor talán viszonozza valaki. De ez nem feltétele annak, hogy mi barátok legyünk. Vagy azért adjuk, hogy visszakapjuk? Gondolj csak bele. Ha nem viszonozzák, akkor sem dől össze a világ. Csak az egonk kiabál.
Adtunk... s nem viszonozzák. Az az ember nem, de majd egy másik, máshol és máskor ..., esetleg az Élet egész már területén, nem barátságban mérve, de visszakapjuk. Ha figyelünk, észrevesszük. De mi általában nem látjuk, mert Emberből vagyunk. :)))
Pedig az egyensúly meg van.
Megtanulnunk feltétel nélkül Barátnak lenni, bizony nem könnyű. Egy út, mely talán arra felé visz, akár a mottónk is lehet:
"Ha nem tudsz valakit szeretni (elfogadni) olyannak, amilyen, akkor tanuld meg szeretni, feltétel nélkül.".
S persze ez mindenkire vonatkozik, nem csak Rád, hanem rám, rájuk és Mindnyájukra, mindnyájunkra. Kevesen mívelik.
Baromi nehéz lecke. Próbáld csak meg. Én megtettem. Bevallom, ritkán sikerül. Megszólal az egom, s általában rosszkor, a fránya!:)
|
| Szülő |
|
|
|
|
