| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Luxembourgról néhány szót (Pontok: 1)
- haaszi Ideje: Február 06, hétfő, 14:46:12
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Attila,
köszönöm helyesírási figyelmeztetéseidet.
Nem a jó modorról stb. szóló mondatomat vitatod, hanem kijelented, hogy nem akarsz tanulni tőlük. Rendben. Ebben az országban Rajtad és ismerőseiden kívül mások is élnek, akik bizony tanulhatnának. Tudod, akinek nem inge...
Mellesleg én tanulok akár egy gyerektől is szívesen.
Clintont kedvelem, a Lewinsky ügyért meg elítélem, én is. Bizony, egy USA elnök ne bukjon meg ilyesmiért!Ez is etika... ott így gondolják.
Nyilvánvaló, hogy az Uniónak vannak olyan döntései, amik nekünk sem tetszenek.Vagy másoknak. Nem lehet sajnos mindenki kedvére tenni, érzékenyen is érinthet egy-egy döntésük. A nagypolitikához pedig mi nem értünk a tájékozatlanságunk okán, hisz a színfalak mögé kevesen látnak be, sokszor még ötven év múlva is. A média sok mindent elferdít, hamisít.
A Benes dekrétumokat itt nem tudjuk taglalni, talán írj róluk cikket.
A cégek piaci tetteit nem az Unió diktálja. Azok maguktól is a piacon mozognak, és terjeszkedni meg támogatást kapni akarnak.
Bár én Luxembourgról írtam, nem az Unióról...tőlük azt lehetne leginkább megtanulni, hogyan tudott egy kis ország szinte egyetlen természeti lehetőségével élni, megélni, sőt meggazdagodni. A tanulást erre értem.
Minden esetre mi kuncsorgunk hitelért, nem ők. Mi kapunk fejlesztési pénzeket, nem ők. A hitelért meg kérni is szoktak valamit.Minimálisan az elvekben való egyetértést.
Becstelen emberek az egész világon vannak, és nem az inspirálta cikkemet, hogy bárki érezze magát másodrangúnak, mert nem luxembourgi. Én sem vagyok az.Ugyanolyan önérzetes magyar vagyok, mint Te, csak talán nem mindenben értünk egyet. |
| Szülő |
|
|
|
|
|
