| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- papaya Ideje: Szeptember 01, csütörtök, 17:54:43
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Audrey
Az ember nem jelentheti ki kategorikusan, hogy soha nem tesz olyan dolgot, ami ellenkezik a véleményével, az etikai normáival.
Láttam a 70-es években egy filmet, a címe: Hallgatag ember.
Egy félvér indiánról szól, aki az életével fizet egy urizáló nő egy meggondolatlan kifejezése miatt.
A kocsiba utazva feljött a szó, hogy az indiánok kutya húst esznek.
A bankár felesége kategorikusan kijelentette
- én semmilyen körülmények között nem ennék kutyát, jelentette ki.
- De, bizony, ha a sors rá kényszerítené, megenné, mondta a félvér indián.
Bizony a sors közbe szólt, elfogták a zsiványok a postakocsi utasait, és a bankár feleségét kikötötték egy elhagyott bánya sínpárjához. a napon KB 40-45 C fok meleg volt,és a víz nélkül maradt nő pár óra hossza múlva feladta elveit. Mikor a zsiványok meg kérdezték ,hogy megenné –e a kutya húst ?, bizony megette volna még a kutya szart is /bocsánat a kifejezésért/. Nem akarom tovább mesélni a filmet, de a lényeg az, hogy ha az ember rákényszerül, bizony sok mindent meg tenne az élete mentésére, vagy csak a létének fenntartásáért.
Erről nagyon nehéz beszélni, és nagyon sok oldalt lehetne írni róla.
Nekem ez a véleményem. |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Szeptember 01, csütörtök, 18:03:36
(Adatok | Üzenet küldése) | | Kedves Adry és papaya! Eklőre kell bocsájtanom,hogy a történet igaz.A nő nem kifejezetten kurva lett,hanem konzumnő,aki Székesfehérváron az Alba Regia Szállóban táncolt,és szórakoztatta a vendégeket,hogy az asztalukhoz ült stb.Aki nem ismeri ezt a világot,az ne nyilatkozzon róla.Én is fizettem konzumnőnek,de kifejezetten tilos volt nekik munkaidő alatt szexuális szolgáltatást nyujtani.Ez az egyik oldala a dolognak.ha,pedig a kétségbeejtő helyzetből ez a kiut,akkor én erkölcsi felmentést adok annak a nőnek,aki a testével tartja el a családot.Ne itélkezz elefántcsonttoronyból,ha nem ismered a siralmas életkörülményeket.Tudok olyan családanyákról akik a férjük tudtával konzumálnak és tartják el a munkanélküli férjet és családjukat.?Most törjünk pálcát felettük.Tudod mit:ha nem tudsz adni kalácsot,na mond itéletet,mert ez visszataszító dolog.És köszöm a papaya hsz-ét,aki szintén tanár mint te is. |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Szeptember 01, csütörtök, 20:10:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A saját halálomat el tudom képzelni, magamért sose tudnék ilyet tenni. DE a gyermekeimért bármikor lefeküdtem volna és le is feküdnék bárkivel, ha ezen múlna, hogy éheznek stb. Lehet, hogy romlott nő vagyok, de szerintem nem a nőt kell elítélni, hanem a társadalmat amely erre kényszerítette. |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- Fatyol (fatyol12@mailbox.hu) Ideje: Szeptember 02, péntek, 04:56:49
(Adatok | Üzenet küldése) | Audrey! Úgy érzem, hogy egyrészt a hozzászólásod túlmegy a negatív kritikán, valamely karaktert minősítesz egy - akármilyen - írásban, akinek a döntéseiről, életéről, motivációiról csupán kiragadott pillanatot ismerhettél meg.
Az, hogy te mi lennél, avagy mi nem, a személyes döntésed , de az , hogy kiről, és hogyan jelentesz ki bírálatot - elhamarkodottan, a másik ember legalapvetőbb tisztelete nélkül, - nos, ez pedig már a jellemed egyik szeglete.
Mindenkinek egyetlen élet adatott, és abban az életben millió, és millió olyan benyomások, tapasztalatok, tragédiák, és örömök érik, amelyek alapján Ő saját maga eldönti ( a világegyetem legszentebb adománya a szabad döntés) jogával élve -, hogy hogyan oldja meg az előtte álló feladatokat. Sem te, sem más nem teszi meg helyette.
Más:
1., A kurvák (sicc, hiszen itt nem kurváról olvashattunk) . Meglepődnél, hogy kik kezdték el így az életüket azok közül, akik ma köztiszteletnek örvendnek, és azon is, hogy a történelem során számos esetben ők voltak azok, akik legönzetlenebbül segítettek másokon, akár saját életük kockáztatásával. (többek között mindkét világháború során). Ezzel nem azt mondtam, hogy minden kurva önzetlen, hanem azt, hogy egy EMBER személyiségének csupán egyetlen része az, hogy hogyan próbál fennmaradni, hogyan biztosítja a megélhetését, azaz emberségből, önzetlenségből sokan megbuknának mellettük.
Egy idézet:
" A gyilkosság bűn, gyilkosságról írni nem bűn. A szex nem bűn, de szexről írni bűn"
Én azt mondanám erre: az a világ, amelyben a konzumnők jól keresnek, nem a konzumnők miatt beteg, hanem a családokon belül. Ott, ahol a férj nem az őt szeretettel körülvevő feleségéhez siet haza, hanem egy konzumnő vállán sírja el a bánatát, ott nem a konzumnő a hibás, hanem az otthon melege hiánya. Mi nők hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az a férfi, aki mellettünk él, ugyanúgy várja a melegséget, az odafigyelést, mint mi magunk. Ha végre megfeledkeznénk az "ÉN" személye
A hozzászólás folytatása... |
| Szülő |
|
|
|
|
|
