| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- kaktuszt Ideje: Szeptember 01, csütörtök, 23:09:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Audrey!
Nem fogok veled vitába szállni. De majd eljön az az idő mikor, nem fogsz kelleni egy munkáltatónak sem, még éhbérért sem. És akkor örülni fogsz, hogy ilyen uton jutsz pénzhez.!
Zsuzsi |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- stevew Ideje: Szeptember 02, péntek, 08:22:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Audrey, tökéletesen egyetértenék Veled, ha véleményed nem nélkülözne mindennemű tapasztalatod, nem volna papírízű, vagy ahogy Bogumil írta: elefántcsont-toronyból írt vélemény... Ha egyszer elég bátor lennél ahhoz, hogy a valódi életbe szagolj, talán nem ítélkeznél ily könnyen mások élete felett. Az, hogy utcasarokra állni a legegyszerűbb megoldás, nem igaz. Ha kipróbálod, megtudod. Az viszont igaz, hogy tisztességes munka mindig van, mint ahogy az is igaz, hogy e tisztességes munkák osztogatói egyszer majd téged is sajnálkozva visszautasíthatnak a korod, nemed miatt, vagy azért, mert csak. S hol vállalsz két műszakot, ha egy se nincs..? Életemben először voltam munkanélküli, több mint egy évig, csak azért, mert tanulni, továbbképezni merészeltem magam, s ez idő alatt, hogy életünk ne omoljon össze, párom tartott el, aki - nota bene - vécét is pucol, amit te a kurvaság elé sorolsz ugyan, de éppen ezzel fejezed ki e munka iránti megvetésedet. A piszkos, jöttment férfiak pedig mind tisztes családapák voltak - vagy lesznek. Kivételek persze mindig vannak, a konzumnők, kurvák, férfiak között is - általánosítani éppen ezért nem érdemes. Magam is kivételnek számítok talán, a következőkből kifolyólag: nem voltam még sem kurvával, sem konzumnővel, bár mindkettővel hosszasan beszélgettem (meséltek ezt-azt!), viszont prostituált voltam és vagyok, hisz - szerintem - annak számít az is, aki testét, képességeit olyan munkáltatónak adja el, olyan munkát végez, amihez semmi kedve és köze, de élni kell, túlélni, mindenáron. Ja, és a kurvákkal akkor barátkoztam, amikor - szintén kényszerből - a közútkezelő kocsijával járőröztem, és elgázolt kutyák bűzlő tetemeit takarítottam az utakról... Máig sem sajnálom: az egyszerű, jó lelkű munkatársak, a kurvák és a nyüzsgő férgek is csak életemet gazdagították, ezúton is köszönet nekik..! |
| Szülő |
|
|
|
|
Re: A túlélés ára (Pontok: 1)
- kaktuszt Ideje: Szeptember 02, péntek, 09:26:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Audrey!
Igazad van biztosan,, de ha lenne gyermeked akkor Te is ugyan ezt a hitet vallanád! Ha nincs más akkor mindegy milyen uton jutsz pénzhez. hogy enni tudj adni a gyermekednek! Nem tudod, milyen érzés egy anyának mikor a gyermeke éhezik!! Nem kívánom hogy megtudd!!
Zsuzsi |
| Szülő |
|
|
|
|
|
