| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Újabb vallomás - 10. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 18, kedd, 11:10:45
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Annám, - én igaz, hogy csaknem 35-37 éve írok verseket, de eszembe sem jut magamat "jó"-nak kikiáltani. Vagy "költő"-nek. Ehhez nem lenne merszem.
Tudom, hogy a verseim KELLENEK, van egy bizonyos réteg, aki várja őket és szeretik, elismerik. Más nem számít...Én minden tőlem telhetőt megteszek, én gyakorlatilag csakis versben tudok létezni. Éltető elemem, mint a levegő.
...kiszolgáltatás...?! Annám, - az, aki felém rosszindulattal közeledik, annak én baráti kezet nyújtok. Te ismersz, alá tudod ezt támasztani. Ha van olyan ember, aki engem megbánt, és akarattal akar újra és újra megbántani: azzal én belül békét kötök, amit védőpajzsként tartva magam előtt: nem engedem hogy a pajzs mögé hatoljon...Jó taktika, évtizedek óta gyakorlom, - bevált... :)
Ha valaki meg tud bántani, az CSAKIS olyan ember tud lenni, aki NAGYON SZERETEK...
Annám...Én nem tudom, mitől jó egy vers, vagy mitől rossz. CSAK ÉRZEM, hogy még olykor olvasni is fáj a disszonáns, kusza sorokat, amit én sajátságosan élek meg: a vers megcsúfolásának érzek.Tudom, túlzás ez, de nem tehetek róla...
Csak ismételni tudom: a vers: szentség.
Köszönöm, hogy újra itt voltál, mindig örülök Neked... :)
|
| Szülő |
|
|
|
|
|
