Re: Polonius monologja - gondolataim az etikáról (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Szeptember 19, hétfő, 20:52:08 | Kedves "mango"!
Köszönöm, hogy ilyen őszinte volt. Most már világosan látom, amit eddig is sejtettem, hogy gondolatmenete merőben téves, amit ne személyének szólóan vegyen, hanem, amint írtam: gondolatmenetének.
1./ Először is: ha semmit sem akar igazságként elfogadni, hanem mindent kételybe burkol /Hamsun csak egy jellegzetes példa volt, és ugyan miért ne említhetnék, az illető neve nélkül, egy nyilvánossá tett állásfoglalást, miközben Ön semmit sem közölt most Hamsun "védelmében", homályos kételyén túl?/ sajátságos "gondolatmocsárba" téved, hiszen a nyilvánvaló bűnöst és áldozatát egy szintre hozhatja "erkölcsileg" ezzel a gondolatmenettel, az ÁLLÁSFOGLALÁS elítélésével, miközben állásfoglalás nélkül termékeny vita nem is képzelhető el.
2./ A FULLEXTRÁN egyesek által sokszor oly nagy hanggal /és nevetséges logikai bukfenccel/ kisajátított magyar /és külföldi/ klasszikusok talán nem foglalkoztak társadalmi-politikai kérdésekkel, hanem "kellemes uzsonnairodalmat" valósítottak meg? /Akik az utóbbit, azokból alig-alig lettek nagy írók./ Ady Endrétől kezdve nagyon sok példát hozhatnék erre, de, azon a műveltségi szinten, amelyen Ön van, ezt aligha tagadhatja nyilvánosan.
3./ Én soha nem voltam az ellen /ez a vád csak nagyon finoman érződik válaszából, de azért, aki figyelmesen olvassa, könnyen észreveszi/, hogy ne fejthesse ki véleményét más is szabadon, akár nézetét élesen megfogalmazva, csak az ellen voltam, hogy engem személyemben bárki pocskondiázzon, valamint szavaimat - többnyire, mint ez történt, ráadásul teljesen primitíven, nevetségesen, de rosszindulatúan - kiforgassa. Önnek, ha egyetért a saját írásában most hangoztatott "lelkiismerettel", tudnia kell, hogy az igazat írom
e tekintetben.
4./ Azért viszont tisztelem Önt, hogy a Magazin szerkesztését elvállalta, valamint azért is, mert igen sokat ír. Ez kétségtelen önfeláldozás. Az igazsághoz tartozik, hogy én nem tudnék most ilyen önfeláldozó szerepet vállalni sehol az irodalom terén.
Egyrészről a legőszintébben kívánok Önnek sikereket a Magazin szerkesztésében, másrészt nem titkolom el, hogy véleményem szerint a Magazin szerkesztése az Ön kezében rossz kezekben van. Mindkettő őszinte részemről: a jókívánság is, az utóbbi megjegyzés is.
Egy viszonylag nívós, "kényes" állásfoglalásoktól mentes "uzsonnairodalom", persze, ami célkitűzése, ha jól vettem ki soraiból /ám, ha nem, bárki olvashatja, ott van hozzászólásom mellett/, azért megvalósítható.
Attól függ majd, hogy mihez viszonyítunk...
Szívélyes üdvözlettel: Lelkes Miklós
|
] |
|
|
|
|
