| Küzdőtér |
|
|
|
Re: Szilveszter - Az Apostol (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Január 04, csütörtök, 00:10:25 | Örömmel fedeztem fel, hogy megemlítetted "Az apostol"-t. Csak "hangosan" elmélkedem...
Valóban napjainkban is aktuális érvénnyel bír!
Akár ma is megjelentethetné, ha élne. Elég lenne a szereplőket a megfelelő aktuális figurákkal felcserélni.
Ha nem tudnánk, hogy Petőfi sorairól van szó, bármelyik magyar költő írhatta volna napjainkban is:
«Sötét a város, refeküdt az éj.
Más tájakon kalandoz a hold,
S a csillagok behunyták
Arany szemeiket.
Olyan fekete a világ,
Mint a kibérlett lelkiismeret...»
Nézzünk csak körül kis hazánkban, vagy akár a nagyvilágban! Mi van most? Mi történik manapság?
Ha azt nézzük, csak a gazdasági problémákat nézve, mi vár ránk ebbben az új esztendőben... Nem folytatom... Belegondolni is rossz.
Hát nem aktuális az alábbi két sor sem? Dehogy nem! Lám:
«..Nagy itt, nagy itten a nyomor,
Alig hogy elfér e kicsiny szobában...»
Avagy az alábbiak:
«És mit tapasztalt nemsokára?
Hogy nemzete, hogy a világ
Még mélyebben van meggörbedve, mint
Tíz év előtt, midőn ő szót emelt;
Az emberméltóság naponta törpül.
És a zsarnokság óriáskodik.»
Szinte beleborsózik a hátam, amint olvasom ezen sorokat is. Hát nem jellemzők napjainkra, korunkra?!
Hadd idézek még, szinte ráillik a közelmúltunkra és napjainkra is:
«Szegény haza, fiaidat
Hasztalanul hivogatod:
Az egyik rész gaz áruló,
A másik rész földönfutó.
Bakonyeerdő sötétsége
Zsiványoknak volt a fészke,
De most benne üzött vadak
Laknak, igaz hazafiak....»
A hivatalos irodalomtudomány lenézte, háttérbeszorította ezt az elbeszélő költeményét. Egy kolosszális tévedés volt, hiszen ez úttörő remekműve Petőfinek! Ez az utolsó befejezett nagyepikai alkotása, ebben mutatkozik meg a forradalmi költő teljes érettsége.
Sajnálatos, hogy ezen művének megítélésében az irodalomtudomány sokáig melléfogott, tévedett, egy bizonyos konzervativizmusnak és osztályelfogultságnak köszönhetően nem lehetett megérteni, nem lehetett érdeme szerint méltányolni. neves, jelentékeny tudósok elvesztették higgadtságukat és pamfletista modorban kigúnyolták e művet - amit én főműnek tartok, vállalva az esetleges ellenséges felhördülést -, főhősére ráhúzták, az "erkölcsi bénaságban", azaz forradalmiságban szenvedés diagnózisát.
A műben érzékelhető politikai vívódás és vallomás, az érzelmek, a szenvedélyek alkotják ezen epikai költemény vívmányait. Szilveszter alakja arra szolgál, hogy kívülről vehesse szemügyre a sorsot. Felmerül bennem a kérdés: miért nem próbálkozott e mű kiadatásával? Az az érzésem, hogy ezt az elbeszélő költeményt önmagának írta a költő, nem az olvasó közönségnek, akik talán meg sem értették volna, hiszen, ha jól belegondolunk Petőfi koránál több korszakkal előresietett. Talán éppen ezért.
Mégha egy letűnt világ tárul elénk verses epikáiban, akkor sem fog rajtuk az idő, s a figyelmes olvasó észereveszi, hogy az utána következő korszakokra is ráillik, hiszen csak a szereplők, azoknak neveik változnak. Pl. «Az Apostol» befejező strófái is, ezek szereplője behelyettesíthető a későbbi századok országvezető egyéniségeivel:
«Gaz király volt Zsigmond király,
De nem volt gazabb társainál;
Csak neveik különbözők,
Mind egyformák lélekben ők.
Meddig tart még, beteg világ,
Meddig tart még a nyavalyád?
Király-fene rágja tested,
Anyonrág, ha ki nem metszed!»
Ezek után ki merné azt állítani, hogy Petőfi nem volt zseniális költő?
Talán éppen ezért is volt az irodalomtudomány általi – a felső politikai hatalmasságok által irányított – mellőzöttsége, kirekesztése?...
|
] |
|
|
|
|
|
