| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 07, szombat, 14:00:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...megint egy kitűnő cikk, melynek méltatásához én nagyon kevés vagyok, de szótlanul nem mehetek el mellette.
Igényes, informatív és "köd-oszlató" dolgozat, mindannyiunk okulására.
Tudom, mennyire szívügyed e téma (is).
Mindig tudsz tanítani, - engem legalábbis... :) |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 07, szombat, 15:42:38
(Adatok | Üzenet küldése) | Még időben olvashattam ezen esszédet is. Remekül jött a jelenlegi kutatásaim anyagához: alátámasztja mindazt, amit eddig olvastam, összegyűjtöttem. Köszönöm Neked.
Jelentkezem e hó 20-a után, holnap utazom, kora reggel indulok. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- kisssp Ideje: Július 07, szombat, 21:00:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon érdekes dolgozat! Érdeklődve olvastam.
Üdv.: Péter |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Piba Ideje: Július 08, vasárnap, 14:00:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Tithonos, Nekem megvan az a konyv, The sumerian wonder, By jose Bodiny. Angolul van irva, es sajnos Floridaban hagytam. De bisztos megtalahatod a konyvtarban othon is. Ez a konyv pontossan ramutat a sumerok es Magyarok rokonsagara. Udv Piba. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: Július 08, vasárnap, 20:18:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Örültem nagyon a folytatásnak, Tithonus.
Annál is inkább, mivel ez a téma férjem egyik legkedvesebb kutatási területe volt. Tulajdonképpen Ö nyitotta fel a szememet, hihetetlenül sokat beszélgettünk a magyar nyelv eredetéröl.
Két kérdés merült fel bennem, l.sz. válaszolj rá:
- ha jól emlékszem, Károly emlitett egy régészeti kutatást, ahol senki nem értette meg az irást, kivéve egy magyar kutatót. Rovás irással irták ugyanis. Vajon jól emlékszem?
- Férjem szerint a héber nyelv nagyon hasonlit a magyarra, különösen a ragok elhelyezkedése terén. Azaz, hogy nem a szó elött, hanem utána állnak.
Egyébként a magyar nyelv itt, nyugaton is elismerten különlegesség. No persze, nem mindenkinek. Az itteni Bölcsészkar " Francia nyelv idegeneknek" képzésen külön szót ejtettek róla. Nagy örömömre!
Zsuzsi |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Július 08, vasárnap, 21:08:32
(Adatok | Üzenet küldése) | | Sajnos nem értek hozzá, és tudományos kutatást sem folytattam, csak az érzéseimre hagyatkozhatok a véleményformálásban. Számomra sem a finn, sem a sumér eredet nem meggyőző. Hallottam már olyat is, hogy a japán nyelvre is hasonlít a nyelvünk szerkezete, és a japánt a magyarok akcentus nélkül meg tudják tanulni. Érdekes.... Ha logikusan gondolkodunk, akkor nem szabad pusztán a nyelvi hasonlóságokból túl merész következtetéseket levonnunk. Inkább antropológiai vizsgálatokat végeznék. Így eleve kizárnék mindenéle skandináv, vagy éppen sémi-hámi rokonságot. Eredetünk, őshazánk legnagyobb valószínűséggel belső Ázsia, Mongólia sztyeppéi, ahol a nomád népek jellemzően éltek. Onnan húzódtak őseink fokozatosan nyugatra. Keveredtek más népekkel, ahhoz idomult a nyelv, s ezért visel magán annyiféle jellegzetességet. Oppert megközelítését találom a legelfogadhatóbbnak. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 1. (Pontok: 1)
- tengri Ideje: Január 03, vasárnap, 20:02:04
(Adatok | Üzenet küldése) | Elsősorban Badinyról: Én keményebben fogalmaznák, mert nem lelkesedést, hanem ellentmondást nem tűrő hangnemet és rendkívül alacsony szintű tárgyi tudást vélek felfedezni a műveiben. A legtöbb érve állításának bizonyítására nagyjából így hangzik: így volt, mert így volt! Tisztán látni! Csak így lehetett!
A tárgyhoz pedig: létezik egy nem nyelvtudományi megközelítés is, ami szerintem épp olyan fontos, mint az.Mezopotámiában az Eridu- Ubaid kultúráról nagy valószínüséggel feltételezhető, az azt követő Uruk kultúráról már biztosan tudjuk hogy sumer volt. Az élelmiszertermelő gazdálkodás ( öntözéses földművelés, az állatok domesztifikációja) és az eszközök fejlettsége következtében fellépő túlnépesedés kikényszerítette az elvándorlást erről a térségről. A telepesek több hullámban hatoltak be a Turáni Alföldön és a Délorosz sztyeppeövezeten keresztül a mai Nyugat- és Kelet-Európába. Nekik köszönhető tulajdonképpen az itteni civilizáció. Szinte kizárt, hogy létezett olyan nép, melyre ilyen vagy olyan módon ne hatott volna e műveltség illetve maga a nyelv. Emellett a magyar nyelvvel rengeteg egyezés mutatkozik és ismét csak a régészet oldaláról nézve. a kőrösi-kultúra leletcsoportja nagyfokú egyezést mutat a sumer kultúrkör régészeti hagyatékával. Hely és idő híján csak ennyit.
Becse a táltos |
|
|
|
|
|
|
