| Küzdőtér |
|
|
|
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 2. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Július 08, vasárnap, 17:23:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...feladtad a leckét :)
Nem egy könnyű olvasmány, minden mondatán el lehet tűnődni és a kis mozaikokból összeállítani a nagy egészet, már amennyi tudható a tudomány mai állása szerint erről a témáról.
Nem könnyen "átlapozható", - de lebilincselő, nagyon okos összefoglalás az esszéd.
Idővel jöhet a 3.rész is ;)
|
|
|
|
|
|
Re: Az évszázad nyelvvitája 2. (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Július 24, kedd, 23:38:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Tithonos!
Nagy érdeklődéssel, olvastalak már tegnap, de csak ma jutottam hozzá, hogy a tegnapi és mai ebbéli olvasmány-emlékeim egy részét kis csokorba szedjem. Pár perccel ezelőtt készültem el vele. (A pdf formátumban láthatod az elkészülés időpontját.)
«....A Lenormant által már több mint egy évszázada kimutatott meglepő szumér-finn néprajzi párhuzamok tehát az újabb ásatások tanúsága szerint konkrét őstörténeti tényeken, egykor fennállott közvetlen kapcsolatokon alapulnak, s semmi esetre sem tekinthetők "véletlen egyezések"-nek. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyarság őstörténetét - még abban az esetben is, ha megmaradnánk a hagyományos finnugor keretekben! - manapság már nem vizsgálhatjuk az egykori mezopotámiai-sumér összefüggések, a fél Eurázsiára kiterjedő elő-ázsiai kultúráramlat és vándorlások fokozott figyelembevétele nélkül. Magyarán mindenféle leszűkített, csupán önmagában szemlélt finnugor vagy uráli nép- és nyelvfejlődési teória menthetetlenül elavult, nem felel meg a módszeres tudományos kutatás mai alapfeltételeinek....» - írja Tithonos többek között. Az egész írásához, valamint ehhez a megállapításához kapcsolódva csak néhány megjegyzés a teljességre törekedés igénye nélkül:
1. Dr. Zakar András «A sumér hitvilág és a Biblia” c. könyvében olvasható idézeteket vagy sumér/szumér szövegből vagy sumér időkbe visszanyúló hagyomány alapján akkád ill. babilóniai és asszír lejegyzésekből közvetítik a forrásaink, végeredményben Ábrahám korát megelőző időkből. Nagyon fontos a sumér és egyéb keleti nyelvű szövegek helyes olvasása. Megjegyzi, hogy ezen szövegeknek, főleg a sumérnek pontos fonetikai és értelmi visszaadásában elég sok bizonytalanság. Hiszen ezekkel a szövegekkel főként asszirológusok ill. akkádisták foglalkoznak s ezért az olvasatok legtöbbször bizonyos egyoldalúságot tükröznek. Elég csak akármelyik közkézen forgó ilyen szótárt (glosszáriumot, szillabánt) megnézni, hogy lássuk, egy-egy gyökszónak vagy összetett kifejezésnek mennyiféle o
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
|
