Re: Strand - képek (Pontok: 1)
- blue Ideje: Július 28, szerda, 08:05:09 | Zsuzsi, azt hiszem én vagyok az egyetlen ember, aki szívből nem szereti a Balatont. Hogy miért? Igazából én sem tudom. Egyszerűen nem tudom szeretni. Gyerekkorom leéltem a különféle melegvizű medencékben, mert anyuék úgy gondolták, hogy nekem ott jobb eü.problémák miatt, vagy nyaraltunk a hegyekben. Mátra nyáron és télen is. Szeretem. Már megszoktam. Anyuék legnagyobb óvatossága ellenére ugyebár tiszai lány vagyok, hát hol is tanuljak meg úszni, a Tiszán. Persze, ha anyu erről tudomást szerzett volna, szerintem nagyon mérges lett volna rám, de mire hazaért már meg is száradt a bikinim. Úgyhogy sosem tudta mit csinálok a Barátnőmmel. Felnőtt ésszel ma már a tengerre járok, amikor csak megtehetem, mert mondom én, hogy ott látok, élvezem a tenger moraját, a kavicsokat, kagylókat és a hullámokat. A tájat, ami mindig elvarázsol és azt, hogy ott lehetek, ilyenkor mindig hálával tartozom Istennek, hogy megint a tenger habjaiban lehetek.
Nos, a másik keserű tapasztalat a Balatonról. Tudod, hogy Geri táncol, ezért Siófokon rendeztek tánctábort, és néztünk a netről egy helyet, ami megfelelt a képről, illetve árban nekünk. Felháborítónak tartottam, hogy egy összeszáradt ajtónk volt, és csak úgy tudtam bezárni, ha Robi fiam jól magafelé húzta. A szúnyogháló kissé lyukas állapotban volt. A konyhában egy rezsó működött, de a hűtő az csupa rozsda volt. A nappaliban az ágy nemcsak poros, hanem láthatóan nagyon piszkos volt. Az erkélyre ki sem lehetett menni, mert ugyan sikerült egy kevesebb küzdelemmel kinyitni az ajtót, de beleütköztem egy hatalmas pókhálóba. Csabának legalább 10 percig kellett küzdenie az ajtó zárjával, hogy egyáltalán bezáródjon. Estére már pókot is találtunk. A szobákat festhető tapétával burkolták, ami tulajdonképpen összetartotta a vakolatot. Az ablakok közét szerintem legalább 10 éve nem takarították ki, mert ott voltak a döglött legyek, bogarak és pókhálók. Az ágyak alatt por. A ruhásszekrényen por. Vittem magammal nedves törlőkendőt, és meglepődtem mennyi koszt össze tudtam szedni. Na, ezzel azt hittem vége, de nem...ahogy körbenéztünk a bazárban, és ruhát próbáltam, a fülkében nem várt más, mint pókháló, és por...szóval hogy is van ez? Komolyan gondolják az ott élők, hogy a koszért majd megfordulnak a magyarok vagy a németek? Bár, lehet, hogy csak az én igényeim nőttek, nem tudom, de egy alap dolognak tartom a tisztaságot. Nem kell a berendezésnek csúcsnak lenni, de tisztának igen, akárcsak a szobáknak és az üzleteknek. Ne köszöngessenek, hogy bemenjek egy étterembe, ha akarok úgyis betérek. Amellett, ha egy kávéra bemegyek egy cukrászdába ne kelljen már megvárni míg Rózsika, Marika vagy más személyek az egész életüket elmesélik, és utána kiszolgálnak, szóval azt hiszem van még mit tanulni...és még messzire sem kell menni...bocsáss meg a szóáradatért...pusszantalak:gaby))) |
] |
|
|
|
|
