Küzdőtér |
|
|
|
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Hajnali Kúrír Őszi első szám (Pontok: 1) - agnes Ideje: Szeptember 09, csütörtök, 08:05:17 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nahát...csak érdeklődöm, hol lehet kapni azt a csuda pénztárcát. Mert a buxtárcám sajnos elapad lassan. Csak kőccsönbe kéne, addig mig a házam népét ellátom, na nem jótanáccsal, csak némi apanázzsal, csak annyival, ami kihúzza őket és engem is a sz..ámlák terhe alól, és lenne némi jótállásuk, nem a sarokba, de nem ám, hanem havonta a nyugdíj - fizetés után. S ha már símogattam eleget, ígérem visszaadom, De steril azaz pénzmagtalan tárcával nem mehetünk messzire, illetve ki tudja, talán felszálló ágra kerülünk, mert a vesszőt is megkapjuk.....húúúú de kipróbálnám :))) Templom Egere talajtornász |
|
|
|
|
|
Re: Hajnali Kúrír Őszi első szám (Pontok: 1) - Eroica Ideje: Szeptember 13, hétfő, 09:46:46 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Tisztelt Szerkesztő Úr! Amikor az első sorait olvasni kezdtem, igencsak felhúztam a szemöldököm, hogy Matyi bá, fantáziája -- hát, hogy is mondjam? -Igencsak szárnyal! - Szerencsére végigolvastam és gratulálok. Valóban, annyit beszélnek a családon belüli erőszakról, és a szemérem elleni fölött sokszor szemet hunyunk vagy elfordítjuk a fejünket. Én sem vagyok egy erkölcscsősz, de kérem Matyibát, hogy adja be az Országgyűléshez eme interpretációját és az aesopusi tanmesét. Hátha kapcsolnak! Maradok időszakos olvasója, Kiakadó Kornyika |
|
|
|
|
|
Re: Hajnali Kúrír Őszi első szám (Pontok: 1) - Teru Ideje: Szeptember 16, csütörtök, 20:02:34 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nekem abból a csudaforrás vizből kellene egy kevés, mert az én eszem is elment még a tavaly, azóta sem találtam meg. Nem láttátok valahol? Már a buszon is kerestem, de ott csak egy prasnya vénembert találtam...Egyszer én is elszunnyadtam a buszon, és egy cserkészfiú mentőket hivott, azt hitte felrugtam a vödröt, pedig aznap nem is voltam olyan nagyon szürke. Nahát, hogy mik vannak!
Mély tiszteletem a szeretkezőségnek,
D. Vilma |
|
|
|
|
|
|