| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Sorsok-Emberek-Életek - 7 |
|
bogumil
 |
Vörösre dörgölt, kibőgött szemekkel, rekedtre ordított torokkal gajdolta pár éve az Internacionálét a Bálvány temetésén. |
Gomblyukában dacosan virított a piros szegfű. Amint ledőlt a bálvány, nyomban maga alá temette a politbűró. Kaméleonunk agyáról is felszállt a vörös köd, s rájött, hogy tovább nem lehet a párt árnyékában meghúzódva gyarapodni.
Módszeresen elkezdte a visszavonulást. Sorra leadogatta a funkciókat. Először a társadalmi funkcióktól szabadult meg, majd kilépett a munkásőrségből, az MHSZ-ből, a szocialista brigádmozgalomból és végül az MSZMP-ből is.
A választások idején kivárt. Várta, hogy merre fordul a politikai fuvallat. Szeretett mindig úgy hajolni, hogy hátulról érje a szél, s mindig előre lökje a csúcs felé.
Ezért is sodortatta annak idején magát a Fényes szelek szekerére felkapaszkodva, belépett a DISZ-be, csapolta a hansági mocsarakat, tüsténkedett a tsz-szervezéseknél, és gyakorlatozott a párt katonájaként a munkásőrség szürke egyenruhájában...
Ő volt az, aki mindent túlteljesített: a társadalmi munkában és a kultúrprogramokban élen járt. Többszörös Kiváló Szocialista Brigád taggá vált, állandó stabil MHSZ-aktíva, marxista egyetemeken és szakosítókon koptatta az iskolapadot. S tapsolt – ha kellett, lelkesen – a tömeggyűléseken, és gyűjtötte az aláírásokat az imperialisták ellen. Ásta a kapitalizmus sírját hangyaszorgalommal.
Gyerekeit nem keresztelte meg, templomi esküvőktől távol maradt, sőt az apja temetésére sem ment el, mert egyházi volt...
Vakon hitt az eszmében, s igencsak buzgólkodott a szocialista eszmék magjainak elhintésében. Meg is kapta érte a jutalmát. Egy-egy ünnepségen mellét egészen derékig elborították az érmek, kitüntetések. Egyre feljebb kúszott a ranglétrán, és termelésvezetőig küzdötte fel magát. Úgy osztogatta dilettáns parancsait, mint egy vezénylő tábornok. Hála vezető társai és az ő lelkesedést és jó adag dilettánsságot nem nélkülöző szakértelmének, közreműködésükkel sikerült holtvágányra juttatni az üzemet.
Aztán hirtelen valami megkattant benne. Agyában az első rugó a bálvány halálával tört el. Aztán sorra pattantak el a többi rugók, töredeztek le a fogaskerekek, amikor a nagy példaképek disznóságai kiderültek, s sorra tűntek el a főelvtársak a süllyesztőben. És ahogy napvilágra kerültek a régi rend balfogásai, bűnei, úgy morzsolták össze a sérült fogaskerekek mákonyos agyát.
Egyetlen kiutat látott maga előtt: a pszichiátriára menekült. És amikor halántékára tették a 10000 voltot, s kiütötték az agyából a múltat, összes bűneivel együtt másnap új emberként ébredve átváltozott, mit egy cserebogár.
Kijőve az elmeosztályról, első útja a templomba, majd a temetőbe, apja sírjához vezetett. Aztán kibékülését Istennel megpecsételendő, megtért bárányként kérte a falusi KDNP-alapszervezetbe tagfelvételét: felvették.
Természetesen az ő sikeres közreműködésének is köszönhetően, a tönk szélére került vállalatához már nem ment vissza: leszázalékoltatta magát, teljes nyugdíjjal. Minden vehemenciájával új, választott pártjának megerősítésén munkálkodott.
Felülve a rendszerváltás szekerére, ezer kilométeres sebességgel robogott a karrier mámorító csúcsai felé. Elérte, hogy a kongresszusra küldöttként juthasson fel. Ott beválasztották a jóléti és szociális bizottságba.
Most emberünk újra elemében van. Teljes vehemenciájával azon munkálkodik, hogy a hajdanvolt gazdaság még álló és működőképes egységeit a privatizáció örvén segítsen átjátszani. Hogy kiknek? Ugyan már: bagatell..., nem mindegy az, csak elvenni az államtól és a néptől. És odaadni valakiknek... kiknek is? Mindegy...
Gyűléseken ostorozza a múlt bűneit, a népnyúzó kommunizmust, a bamba szakszervezetet, és síkraszáll a még meglévő érdekképviseletek szétveréséért.
Nemrég találkoztam vele az Úriasszonyok Köre jótékony célú rendezvényének állófogadásán. A szegényeknek és hajléktalanoknak gyűjtögettek... Azoknak a hajléktalanoknak, akiknek százezerszámra adott lakást a bűnös kommunista rendszer, és akiktől most dölyfös háziurak veszik el a privatizáció címén otthonukat... és szemforgatóan gyűjtenek nekik: mire?... koporsóra talán?
Egy csoport úriasszony és úriember gyűrűjében fedeztem fel Kaméleont, amint szónokolt.
– Hölgyeim és uraim! Gyökeresen ki kell irtanunk még az írmagját is kommunista téveszméknek. Egyházi iskolákat kell teremtenünk, megtiltani az abortuszt!
– Helyes! – kiáltották közbe – hagy szaporodjon a magyar!
– Ki kell terjeszteni a határokat! Fel kell szabadítani a rabságban senyvedő gaz szomszédok igája alatt nyögő magyar testvéreinket!
Magyarország újra nagy lesz: 15 millió magyarok országa leszünk hamarosan. Imádkozzunk nagy Magyarországért! Proszit! – csendültek össze a poharak. Amikor befejezte, tekintetünk összetalálkozott. Elpirult, s zavarát poharába rejtette. Nem tudtam megállni, hogy amint a kötelező tósztra emelkedtem, meg ne csipkedjem őt.
– Tisztelt hölgyeim és uraim! Azt, hogy az ország idáig jutott, hogy milliók vannak munka és fedél nélkül, a kaméleonoknak köszönhetjük. Azoknak, akik a múlt rendszer eszméinek a szekerén jutottak a csúcsra, s a kommunisták mögé bújva elfuserálták az országot. Vigyázzanak, mert ők túlélték a rendszer bukását, őket nem temette maga alá a bálvány. Ők, mint a cserebogár, újra feltámadtak, csak kicsit megváltoztak... És újra kifejtik áldásos tevékenységüket, csak most nem piros a színük, hanem más... Bizton állíthatom, hogy a kaméleonok közreműködésével hamarosan a nyugat gyarmatául löknek bennünket, és újra kihúzzák a sámlit alólunk!
És hamarosan nem lesz kinek gyűjtenünk, mert nem lesznek szegények, nem lesznek gazdagok, nem lesznek egyáltalán magyarok, mert a nép megelégelve a nélkülözést és a lehetőségek hiábavaló keresését, kivándorol... és itt maradnak nekünk a kaméleonok... – Proszit!
|
Ideje: Szeptember 18, vasárnap, 21:05:22 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Sorsok-Emberek-Életek - 7" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Sorsok-Emberek-Életek - 7 (Pontok: 1)
- blas Ideje: Szeptember 19, hétfő, 19:31:06
(Adatok | Üzenet küldése) | | Irodalmi érték? Üzenet? |
|
|
|
|
|
|
