| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szombatok |
|
mango
 |
Új cikkírót avatunk...Egy remek blog így válik cikké... Élvezetes, (elején torokszorító) írását olvashatjuk most itt.(Közzétette:mango)
|
09.03. Ilyet még nem láttam. Kisgyerekek egy temetésen. A kis Anna szülei egy egyházi óvoda-iskola dolgozói. Nem ismerek náluk mélyebben hívő és hitüket a mindennapokban is megélő embereket. Az apa mindig vidám, mosolygós, mindenkor segítőkész. Most karján hatéves fiával készül alig több mint egyhónapos kislányát eltemetni. Az édesanya kezében Anna fotója. Tudtam, hogy mire készüljek, de amikor a ravatalról az apró fehér koporsót kihozták, megdöbbentem. Olyan pici volt, mint egy játékbabának készült bölcső. Rajta csak kilenc aranyszínű betű. Pillanatok alatt összefolyt előttem a kép. A kocsin, amin általában kétméteres barna koporsókat tolnak a búcsúztató helyszínére, most szinte elveszett a kicsi fehér koporsó. A menet élén Anna unokatestvérei vitték a keresztet és a lobogót. A rövid úton gitárzene szólt. A szülők együtt énekelték a dalt zenész barátaikkal. Eszembe jutott, amikor évekkel ezelőtt az esküvőjükön az ifjú férj barátai gitárkíséretével meglepetésdalt énekelt kissé hamiskás hangján menyasszonyának, amit ő nem sokkal később barátnői segítségével viszonzott. Most együtt énekeltek kislányuknak. A búcsúztató szövegét is ők írták meg, a pap csak felolvasta. Anna nevében elbúcsúztak a rokonoktól, ismerősöktől, köztük a gyerekkórház orvosaitól, nővéreitől, akik minden szabad percüket a kislány mellett töltötték, aki - ahogy édesapja fogalmazott - "jelenlétével imádkozott a kórházban". Mindenki szerette, szülei és testvére pedig örökké szeretni fogják; édesanyja szavaival: "a szeretet iránta jelenidő, csak egy másik, új dimenzióban folytatódik". A búcsúztatás után a sír mellett a temetés alatt egy unokatestvér trombitán játszott gyászdalokat. A sír körül gyerekek, fiatalok és idősebbek imádkoztak együtt. A temetés után a templomi gyászmisén a pap azt mondta Annáról: "neki néhány hét alatt sikerült az, ami sok papnak hosszú élete alatt sem: közelebb hozta az embereket egymáshoz és Istenhez". A mise végén újra a zenész barátok gitárjátékára énekelték együtt a szülők és rokonok:
Indulj az úton, előre nézz!
Nem tántoríthat ezernyi vész.
Életed útját végig kell járni,
és az út végén Jézus fog várni!
Ha néha gondok csüggesztenek,
bátran előre, föl a fejed!
Gyalog kell menned, nem lehet szállni,
és az út végén Jézus fog várni!
Szeresd a társad, segítsd meg őt,
ne hagyd a porban a csüggedőt!
Ezen az úton együtt kell járni,
és az út végén Jézus fog várni!
Most mi is bátran elindulunk.
Az vezet minket: Hozzád jutunk.
Nem fogunk soha tétlenül állni,
és az út végén Jézus fog várni!
Testvér, ha egyszer eljutsz oda,
nézz vissza hozzánk, bátorítva,
Mutasd az utat, amin kell járni,
és az út végén Jézus fog várni!
09.10. Lakodalom. Dióhéjban elmondom, hogy ez felénk hogyan is zajlik. Az előkészületekben erre külön felkért rokonok, ismerősök vesznek részt már egy-két nappal a buli előtt: süteményeket sütnek, tyúkot, marhát, disznót vágnak, feldíszítik a helyszínt (ami általában a Művelődési Ház nagyterme, ahova 3-400 személy fér be; most kb. 270-en voltunk). Az esküvő napján vannak közelebbi rokonok, akiket már ebédre hívnak, vannak, akiket csak az esküvőre, és vannak, akiket a lakodalomba is. Most a mi családunk nem volt közeli rokon, így délután kettőre mentünk. Érkezéskor a vőfély "beköszönti" az új vendégeket, akik körbepuszilják az ifjú párt és közvetlen családtagjaikat, majd a násznagyokkal kezet fognak, átadják az ajándékot és a kötelező tortát (amit vacsora után visszakapnak, és amiből akkor körbekínálgatja mindenki a közelben ülőket) és megisznak valamit a fiatalok egészségére. A "polgári" esküvő 3-kor volt, a templomi 4-kor. Fél háromkor elindult a vendégsereg zenészek kíséretével, mulatozva, az utcán nézelődő ismerősöket italokkal kínálva (mindenki visz magával valamilyen italt és poharat, hogy ha lát ismerőst, meg tudja kínálni) a házasságkötő terem felé. A hivatalos esküvő után átvonul a menet a templomba. Amikor a templomból kijött mindenki, a menyasszony cukorkát és aprópénzt dobál a tömegnek, amit általában a gyerekek nagy örömmel kapkodnak össze. Ezután dobja el a menyasszonyi csokrot, hogy aki elkapja, az számíthasson legközelebb házasodásra. Utána visszaindul a menet a lakodalom helyszínére (de sohasem ugyanazon az útvonalon, ahol jöttek). Nyolckor vacsora (tyúkleves, marhapörkölt, sültek). Éjfélkor menyasszonytánc. Utána ismét ételt hordanak fel az asztalokra (általában sülteket, fasírtot, vagy töltött káposztát; most ez utóbbi volt; ahhoz képest, hogy vegetariánus vagyok, ízlett). Aztán mulatság hajnalig. Ezenkívül van, aki fűszerezi a programot gyertyafény-keringővel (fiatalok állnak körben gyertyával, a kör közepén pedig az ifjú pár keringőzik szintén gyertyával a kezükben; itt most volt ez is), vagy más különlegességgel. Kár, hogy egyedül ezt az egészet nem igazán lehet élvezni. Két sorstárssal beszélgettünk, borozgattunk, vártuk, hogy majd csak vége lesz ennek a szörnyűségnek.
09.17. Reggel 5-kor keltem, egy órával hamarabb, mint ahogy le szoktam feküdni. Mindegy, irány a kecskeméti Full-tali. Szegedig befértem egy autóba, ott aztán kitettek a vasútállomáson. Volt még kb. két és fél órám a vonatig, úgyhogy megfejtettem néhány rejtvényt, elhasználtam fél csomag rágót, aztán kiálltam az utcára, hátha felismerem leendő útitársamat. Úgy lett, pár perc múlva sambejött szemway. Azelőtt csak egy picike képet láttam róla a neten, így nem mertem rögtön megszólítani, vártam, hogy felmegy-e a 4-es vágányhoz, ahova pár perc múlva érkezik Luna vonata, akivel együtt vettek elővételben helyjegyet az intercity-re, én viszont csak pénteken este tudtam meg, hogy Szegedtől már vonattal kell mennem, így másik kocsiba szólt a helyjegyem, de mindez egyáltalán nem érdekes, úgyhogy jobb lenne befejezni ezt a körmondatot, pont. 4-es vágány: - Elnézést, nem Olgira vár véletlenül? - De igen, akkor te vagy a boblogan. - Igen... Aztán volt tíz percünk megismerkedni, mert a csabai gyors lassan érkezett, 7-8 percet késett. Intenzív beszélgetésünk alatt szóba kerülő témák: Full, több más irodalmi portál, ezek háttere, vezetőik, tulajdonosaik, céljaik, versek, fotózás, család, temetkezési nehézségek a belvizes belvárosi temetőben, genealógia (családfakutatás), Sam igazi nevének változásai az idő, a generációk és az országok váltakozása során, stb. (bocs', Sam, remélem nem árultam el semmi titkosat). Ahogy megérkezett Luna vonata, már indult is a kecskeméti, úgyhogy beültem a másik kocsiba unatkozni. Pénteken elkezdtem írni egy verset ("Mi lenne, ha..." címmel), de nem volt időm befejezni. Mindig számítógépbe írtam eddig (itt egy sor, ott egy sor, össze-vissza, szövegszerkesztőben könnyű ide-oda pakolászni), most viszont eszembe jutott, hogy van egy órám a vonaton, kipróbálom, mire jutok ihlet és gép nélkül, egy darab papírral és tollal (úgy, hogy sorról-sorra folyamatosan kell írni, és lehetőleg köze legyen Kecskeméthez és Kodályhoz, vagy a zenéhez). Hát, nem sokra...
Kecskemét egy óra
Fut velem a vonat
Kodály városába
gondolkodom sokat
ez a tett halála
Eszembe jut minden
csacska rímet írni
ezt az órát ki kell
valahogyan bírni
Kedves múzsám henyél
nem jön semmi ötlet
vajon mi lesz ebéd
mellé majd a köret
Monoton az iram
leragad a szemhéj
a szomszéd kocsiban
Lunacsek és Samway
Zöldben úszó rétek
erdők mezők tájak
rád gondolni vétek
csodálatos lábak
Lassan megérkezünk
soraimat zárom
érzem már fékezünk
elröpül az álom
Versemért ezennel
bocsánatot kérek
ma már megígérem
többet nem beszélek
(Megjegyzés: a "csodálatos lábak" a mellettem ülő fiatal lány tartozékai voltak...)
Érkezés után megismerkedtünk a többiekkel, ettől kezdve - ahogy versemben is ígértem -, nem beszéltem túl sokat, ezt meghagytam a hozzáértőbb hölgyeknek. Viszont áhitattal hallgattam őket. Először például Márti tanárnő idegenvezetését. Egy parkban kezdtünk, ahol a város híres szülötteinek szoborportréi láthatók. A főtéren és közelében megtalálható szinte minden magyarországi felekezet temploma: R.Kat.Nagytemplom, Református templom, Evangélikus templom, Barátok (ferencesek) temploma, Szentháromság (ortodox) templom, Piarista templom és egy Zsinagóga. Nekem (talán a neve miatt is) a Barátok temploma tetszett legjobban. A főtér nevezetessége még a városháza, melynek homlokzatáról minden egész órakor különleges harangjáték hallható. (A városháza nézegetése közben két capoeira-zni induló lány jött oda Márti tanárnőhöz, csillogó szemekkel és nagy örömmel üdvözölték volt tanárnőjüket - eszembe jutott, hogy én is szívesen lennék (ilyen) tanár.) Nem messze látható még a város egyik nevezetes épülete, a Cifrapalota. A városnézés után megebédeltünk, majd felolvasások, aztán kötetlen beszélgetés volt a program. A társaság apránként fogyatkozott, legtovább Sam és én maradtunk a Háry Étteremben. 18:30-kor indult a vonatunk Szegedre. Hangulatomnak szüksége volt még egy kis éjszakai barangolásra, így az időközben felkeresett unokatesómmal és barátjával ellátogattunk az egyik szegedi klubba, ahol néhány ismerőssel kiegészülve újabb találkozón vehettem részt - már kevésbé irodalmi stílusban... Azért nem voltunk túl rosszak, éjfél után (pár órával) haza is tértünk a rokonokhoz. Ébredés után, hogy nehogy túl hamar hazaérjek, az ellenkező irányba indultam, és meglátogattam bácsalmási rokonainkat is, merthogy ott éppen búcsú volt. Ettünk-ittunk-beszélgettünk. Végülis vasárnap éjfélre hazataláltam a szombat délutáni kecskeméti találkozóról...
09.24. Lakodalom. Túlélem, csak bor legyen. Óránként két deci fájdalomcsillapító kell.
10.01. Semmi? De jó lenne...
10.08. Lakodalom. A bátyámé. Csak bor legyen. Vasárnap nem akarok mindenáron felébredni... Elég lesz hétfőn.
|
Ideje: Szeptember 22, csütörtök, 19:04:52 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szombatok" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szombatok (Pontok: 1)
- mango Ideje: Szeptember 22, csütörtök, 20:17:48
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Valóban zsúfoltak a szombatjaid,Bob :)
Ahogy olvastalak, az elején bizony gombóc nőtt a torkomban...Az a pici koporsó...
**
De a kecskeméti tali beszámolója (még ha picit rövid is volt) - színessé sikeredett. |
- Re: Szombatok - Maurice Ideje: Szeptember 22, csütörtök, 20:29:00
|
|
|
|
|
|
