[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 148
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 148


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Gyűlölet
bogumil

–Megöltem egy embert, mert elvette tőlem a gyűlöletemet.
–Ezért?-meredt rá a vizsgálótiszt.
–Azért, mert nem akarta visszaadni! De most már visszavettem tőle...boldog vagyok...





Alex a huszonegyéves, sármos, jó testfelépítésű, kisportolt aranyifjú semmiben sem különbözött a többi fiataltól. Ugyanúgy járt a bandába verődött társakkal éjjelente kukákat borogatni, falakat firkálni, koncerteken tombolni, törni, zúzni. Tulajdonképpen semmire sem volt gondja a tanuláson kívül, azt meg elhanyagolta. Úgyhogy az egyetem első osztályát két halasztás után harmadszor kezdi el az őszön. Addig még szeretne a világgal szemben érzett gyűlöletétől megszabadulni. Egyik haverja adta neki a tippet, hogy menjen a híres mágushoz, aki reinkarnációs hipnózissal megszabadítja őt tőle.
Egy napon bejelentkezés után megjelent a középkorú, tekitélyt parancsoló arckifejezésű mágusnál. Az meghallgatta óhaját. Megegyeztek a kezelés árában, amit előre kifizettetett a pacienssel és elkezdték a hipnózist .A besötétített helységben reinkarnációs zene mellett egy maszirozó asztalra fektette Alexet. Kérte, hogy lazítsa el magát, hunyja le a szemeit és gondoljon arra a helyre, helyzetre, pillanatra, ahol a legjobban szeret időzni. Majd tűzforró energiát sugárzó tenyereit végighúzta testének vonalán, fejétől a lábáig. Alexet transzba ejtette. A mágus, mögé ülve elkezdte az auditálást. Alexból ömlött a szó.
–Gyűlölöm az apámat, mert hét éves sem voltam, amikor elváltak. Ő újra megnősült, van egy féltestvérem. Gazdag, egy autószerelő műhely tuladonos. Anyagilag támogat, de én feléje sem nézek, mert gyűlölöm.
– Miért?
– Gyűlölöm, mert nem vitt magával, az anyámnál hagyott...
– Mért baj ez?
– Mert az anyám csak a karrierjével törődik, velem nem.Rámállitotta az öreget.A nagyapámat. Ó,mennyire gyűlölöm őt is. Tudja maga, milyen az, amikor a gyereknek egy perc nyugalma sem adódik? Állandó ellenőrzés alatt áll? Hazajöttem az iskolából. Az öreg már ott volt az ételhordóval. Hozta a kaját. Végignézte, amíg az utolsó falatot is le nem nyelem. Utána elterpeszkedett a kanapén és leste, hogy tanulok. Mikor az anyám megjött a munkából, hazament.
Az anyám tovább folytatta a dresszírozást. Kikérdezett, nyaggatott, mindenfélét kérdezgetett, hogy mi volt az iskolában, ne hazudjak, mondjak el mindent! –Azért gyűlölöm máig is, mert amikor kéthetente akaratom ellenére apám elvitt hétvégén, ahogy hazaértem mindig azon faggatott, hogy mit mondtak róla? És ugye kisfiam, hogy gyűlölöd azt a gazembert? És addig szuggerálta belém, amíg elkezdtem gyűlölni az apámat, pedig rendes volt velem, amikor ott voltam nála. Addig vallatott, amíg sírva nem fakadtam. Ezért aztán meggyűlöltem az anyámat is.
–Kit gyűlölsz még?
–Gyűlölöm a barátaimat, mert csak addig vagyok számukra érdekes, amíg részegre nem isszák magukat az én pénzemen. Berúgatnak, rosszul vagyok, röhögnek rajtam...
–Most miből élsz, ha nem dolgozol?
–Az anyám havi apanázst ad, úgy harminc rongyot. Az apámtól annyit kapok amennyit kérek tőle...
–Pumpolod őket?
–Nem, csak büntetem őket, hagy vezekeljenek, azért, amit kiskoromban elkövettek ellenem! Megérdemlik...tudják, hogy bűnösök, ezért tejelnek...
–Anyáddal élsz?
–Nem, vett nekem egy garzont ugyanabban a lépcsőházban, ahol lakik.Ő a földszinten én az emeleten. Lejárok hozzá kajálni. A legutóbb annyira berágtam az öregre, hogy a húslevessel teli tál tartalmát a fejére borítottam. Azóta nem beszélek nagyapámmal, de kerüljön is, mert megölöm, ha meglátom! Ezt a tudtára is adtam.
–Min kaptatok össze?
–Elkezdett nekem magyarázni, hogy jó lenne, ha munka után néznék, nem ingyenélősödnék anyámékon...ettől ment fel a pumpám. Minek pofázik bele az életembe? Tele vagyok gyűlölettel! A végén magamat is elpusztitom,de előbb őket irtom ki mind: az egész családomat.
Ennyi volt a tényfeltárás.A mágus tette a dolgát. Hipnózisban megfordította a fiú gondolatait. Lelkébe végtelen szeretetet szuggerált be rokonai, barátai és a világ iránt.
Jó ideig nem hallott felőle. Gondolta, - sikerült a mágia. Hanem egy szép napon csengettek. Ajtót nyitott és a fiú állt előtte. Fekete szemei gyűlölettől lobogtak. Bevezette, s hellyel kinálta. Várta,hadd szólaljon meg elsőre ő! Adja elő panaszát. Alex vészjósló tekintetét a mágusra emelve így vonta felelőségre.
–Mondja, mit csinált maga velem? Amióta itt jártam, azóta senkit sem tudok gyűlölni. Szeretem anyámat, apámat, kibékültem a nagypapával...ők is megváltoztak irányomban.Nyalnak,falnak...
–Nocsak, akkor sínen vagyunk-vetette közbe a mágus. Alex kitört magából.
–Csináljon vissza mindent! Maga elvette a gyűlöletemet! Gyűlölet nélkül nem lehet élni, mert ezt a rohadt világot gyűlölni kell! Adja vissza a gyűlöletemet!
–Nem tehetem.-Tárta szét karjait a mágus-Tiltja az etika...
–Miféle etikáról papol maga nekem, megfizetem! Mennyi kell, százezer, millió?
–Nem tudod megfizetni, hogy megsértsem a mágia törvényét...
–Nem-e?-
Pattant fel fenyegetően és a mágus előtt termett. Torkon ragadta és minden gyűlöletét összeszedve megfojtotta a mágust. Miután a mágus élettelen teste a padlóra hullt, Alex rámeredt, hirtelen eleredtek a könnyei és zokogva a mágusra borult. A katarzis elmúltával felállt. Leporolta nadrágját és fütyörészve elindult a rendőrségre...feladni magát.
–Megöltem egy embert, mert elvette tőlem a gyűlöletemet.
–Ezért?-meredt rá a vizsgálótiszt.
–Azért, mert nem akarta visszaadni! De most már visszavettem tőle...boldog vagyok...
–Kiáltotta és a kitárt ablakhoz lépett, majd levetette magát a hetedik emelet magasából a mélybe.
Ideje: Szeptember 26, hétfő, 19:47:21 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Gyűlölet" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Gyűlölet (Pontok: 1)
- papaya Ideje: Szeptember 26, hétfő, 20:02:30
(Adatok | Üzenet küldése)
szia bogumil
Nagyon jól megírt "kemény"írás.Nagyon tetszett.Akár élhetnek is közöttünk ilyen emberek.



Re: Gyűlölet (Pontok: 1)
- mango Ideje: Szeptember 26, hétfő, 20:28:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Érdekes, és egyben elrettentő is...

Jó írás, élvezetesen adtad át nekünk.

szeretettel

mango



Re: Gyűlölet (Pontok: 1)
- Maurice Ideje: Szeptember 27, kedd, 07:41:57
(Adatok | Üzenet küldése)
Remek írás, az élet, a nagy lelkideficit eposza...



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.31 Seconds