| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vízkereszt |
|
mango
 |
...először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. |
Vízkereszt ünnepéről
Vízkereszt - korábban Szentkereszt - a latin egyház Epiphania Domini, az Úr megjelenése elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve, a karácsonyi tizenketted (12 napos ünnep) zárónapja. Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap. A 354 napos holdév és a napév közt kereken 12 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok - a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban. A nép később e 12 nap – számos napok, csonka hét, regölő hét – időjárásából jósolt az újév időjárására nézve. Epiphania görög szó, azt jelenti: megnyilvánulás. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Az őskeresztény egyház szinkretista hajlandóságából arra következtethetünk, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.
Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a legyőzhetetlen Nap (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Míthras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról – a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn – való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első megnyilvánulásai, epiphánéi. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt ünnepi keresztelések napja volt. A katolikus egyház szokása szerint tömjént és vizet szenteltek e napon. Innen az ünnep magyar neve. A keleti egyházban a Jézus érintésétől megszentült Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásban volt. A görög, bolgár és a szerb papok pompás körmenet élén vonultak a folyó partjára, s ott a szertartás részeként fából vagy jégből faragott keresztet vetettek a vízbe, amit aztán edzett testű hívek egymással versengve halásztak ki. A „vérfagyasztó” szokás magyarázatához tartozik, hogy a vízen úszó kereszt motívuma már Jézus keresztjének kora középkori legendájában is fölmerült. Eszerint a paradicsomi Tudás fájáról származó ágból vagy magból fa sarjadt. Ebből faragta Mózes azt a rudat, amelyre a rézkígyót szegezte fel (Mózes IV.21,4-9). Keresztény értelmezésben ez az esemény a keresztre feszítés ószövetségi előképe. A fa – a legenda szerint – Jeruzsálembe került, ahol gerendahídként szolgált egy patak felett, amikor Sába királynője meglátogatta Salamont, letérdelt a híd előtt, mivel látomásban megjelent neki a jövő képe. (Nem is lépett a hídra, inkább átgázolt a patakon.) A gerendát később Bethezda tavának vizén úszva találták meg. Ez a tó gyógyító vízéről volt híres, utóbb ezt is a benne úszó majdani keresztfának tulajdonították. Innen halászták ki, hogy Jézus keresztjét ácsolják belőle. A víz és tömjén megszenteléséből keletkezett a házszentelés szokása, amely viszont már a háromkirályok tiszteletéhez kapcsolódik. Vízkereszt egyházi jelképe, a sugárzó, arany betlehemi csillag is összekapcsolja a nap két szent eseményét. Mind a házszentelésnek, mind a templomban szentelt víznek, amelyből minden család vitt haza, csodatévő erőt tulajdonított a nép. A házszentelésnek az egyház által megtűrt népi előírásait termékenységgel kapcsolatos hiedelmek formálták. A szentelő pap és a háziak viselkedésétől függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, sőt az is, párra lel-e az újévben a házbéli leány vagy legény. A papok házról házra jártak, koledálók módjára alamizsnát gyűjtöttek, az ún. lélekpénzt. A szláv koleda kalendárium szavunkkal közös tőről ered, s újévet is jelent.
Az én falum – Zagyva, vagy tágabb értelemben Zagyvaróna – keresztény, római katolikus falu. Évszázadokra visszamenőleg szólnak a legendák, történetek, hiedelmek, szokások. Ezek a katolikus szokások sokszor csak a legritkább esetben egyeznek más területek szokásaival. Általában egyediek. Mégis szinte mindegyikben felfedezhető a kapcsolat más faluk, megyék esetleg a világ hagyományaival való hasonlóság.
A XX. század közepén is fennmaradtak helyi hagyományaink a Vízkereszttel kapcsolatos szokások, hagyományok, még az ötvenes évek erőteljes antiklerikális intézkedései, törvényei ellenére is. Érdekes, hogy ebben az időben sem változott jelentősen a hívők száma nálunk.
A Karácsony utáni tizenkettedik napon lehetett először a karácsonyfához nyúlni. Tehát, ekkor lehetett először megdézsmálni a rajta lévő finomságokat. Főbenjáró bűn volt, ha valaki nem tudott ellenállni a kísértésnek. A hit elleni bűnnek, hitetlenségnek számított, amennyiben egy család – helyszűke, vagy más indokok miatt – Vízkereszt előtt szedte le a fát. Hatalmas pletykák kereszttüzébe került akkoriban – minden évben – az iskolai és kultúrotthoni karácsonyfa korai leszedése, lebontása. Ezek ugyanis általában már a szilveszteri bált sem érték meg. „Képzelheted! Maó! Megeént leszetteék a faót a kultúrba’. Nem beírtaók ki maó’ azt az egy hetet. Pegyig mibeő’ tartott vaóna! !la.”, „Az oskola eleé is ki voót maó’ teéve újeév harmagyik napjaón, mintha nem lett vaóna raója ideő!”, „Maj’ megfizetnek eérte, miko' odakerül a sor, mer’ oszt ottan maó’ az Úr előtt mindeegyik egyellő!”
Nagyszüleim még úgy idézték fel gyermekkorukat, hogy ekkor lehetett először venni a fáról. Az én gyermekkoromban már a fa teljes leszedését jelölték Vízkeresztre.
A szentelt víz, házszentelés, kalendárium. Vízkeresztkor a zagyvai pap megszentelte az egész évre való szentelt vizet. Ezt szinte cseppenként használta fel később a különféle szentelési eseményeken. Legelső feladata a szenteltvíznek az újévi házszentelés volt. Ez a vízkeresztet követő héten történt. Nálunk ezen – a papon kívül – a segítő is részt vett, ugyanis az egyházadót is ekkor gyűjtötték be. Különleges és szép példa volt ez, hiszen nem adóbehajtásnak vélték az emberek, mert a gyönyörűséges Katolikus falinaptárt és a Kalendáriumot is ekkor kapták meg. Hatalmas öröm volt ez, hiszen minden ünnepet, névnapot pontosan meg lehetett tudni ezekből. A vásárok pontos idejét is ezek tartalmazták. Ezek szerepe abban az időben sokkal fokozottabb volt, mint manapság. Aztán a sok-sok szépirodalmi vagy praktikus írás, vers, mese, kézimunka-leírás pedig mindenkinek kellemes időtöltést nyújtott a családon belül, a legkisebbektől a nagymamákig. A Katolikus Falinaptár minden ház jól látható, központi helyét díszítette.
A szenteltvíz szerepét az adott ünnepeken, a hívő ember életéhez kapcsolódó eseményeken a további írások előtti aktuális tudnivalók tartalmazzák majd.
|
Ideje: Január 06, péntek, 15:12:22 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Vízkereszt" | Belépés/Regisztráció | 11 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- mango Ideje: Január 06, péntek, 16:09:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Lacoba személyében új, - remélem, állandó - cikkírót üdvözölhetünk itt a Fullon.
Versei mellett a Magazinban is jelennek meg ezután novellái, cikkei.
Érezd jól magad köztünk, Lacoba... :) |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Január 06, péntek, 18:14:26
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nagyon szépen levezetted a Vizkereszt ünnep történetét.Az egyház is ráaggatta a maga mitikus elemeit,a pogányok is.Lényegében lehetne akárminek is nevezni,a lényegen nem változtat.Ki tudhatja,hogy Jézust János mikor keresztelte meg a Jordán forrásánál? Ha,egyáltalán megtörtént az eset. Szép hagyományá alakították és ez lett belőle. nem baj ez. ünnep igy is.Mindegy ki,hogyan fogja fel. |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- Maurice Ideje: Január 07, szombat, 01:50:43
(Adatok | Üzenet küldése) | | Örömmel olvastam írásodat! |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- soman (soman@vodafone.hu) Ideje: Január 07, szombat, 06:51:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Tetszett írásod, az meg különösen, hogy kitértél környezetedre. Ezen a jó ízes beszéden mindig elálmélkodom. Nagyon jól vissza tudod adni. |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- vp_rozika (rozina@fw.hu) Ideje: Január 07, szombat, 15:50:27
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Örömmel olvastam cikked. Tetszik, hogy belefoglalod a lakóhelyed hagyományait, szokásait is, ezzel teszed számunkra személyesen közvetlenné. Várom a folytatást! Rozika |
|
|
|
|
|
Re: Vízkereszt (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Január 08, csütörtök, 06:25:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szia Gyuszi! Természetesen ez az én írásom, csak valamilyen technikai okok miatt átíródott a szerző. Tehát a szerző: Földi László, és az újságotokban való közléshez hozzájárulok. |
|
|
|
|
|
|
