| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Olimpiai kukk-be III. rész |
|
lacoba
 |
A legeredményesebb olimpia, magyar szempontból: Helsinki-1952: A nemzetek versenyében Magyarország harmadik lett: 16 első, 10 második és 16 harmadik hellyel! |
Soha nem csaptak még akkora reklámot az olimpiának, mint tették 1932-ban. Az 1929-ben kirobbanó nagy gazdasági világválság elsősorban az amerikai kontinenst (majd ennek utórezgéseiként az egész világot) rázta meg; ennek ismeretében meglepő, hogy három esztendővel később mind a téli (Lake Placid), mind a nyári olimpiát (Los Angeles) az Egyesült Államok kapta meg. Persze az "Angyalok Városát" nem érte váratlanul a felkérés: a Coliseum, azaz az olimpiai stadion már 1924 óta készen állt. A fogadtatás mindenkit lenyűgözött, talán éppen az egyik legnagyszerűbb újítás, az olimpiai falu miatt. A Csendes-óceánhoz közel, egy nagy ovális mezőn 800 faház várta a férfiversenyzőket (a hölgyeket a város legelőkelőbb szállodáiban szállásolták el); egy éjszaka 2 dollárba került.
Négy évvel később Berlin lett a házigazda, igaz, a németek már 20 esztendeje (az 1916-os elmaradt verseny óta) vártak az alkalomra. Az 1931-es odaítélést követően ugyan egyszer, a nemzetiszocialista párt hatalomra kerülésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megpróbálta visszaszerezni a rendezés jogát, ám Berlin hitesküvel (Adolf Hitler pedig némi pénzadománnyal) vállalták a verseny sikeres lebonyolítását. A grandiózus Olimpiai-stadion azonban mindenkit meggyőzött, Hitler összesen 25 millió dollárt költött arra, hogy a játékok külsőségek tekintetében megfeleljenek. A XI. nyári olimpiát Hitler a náci propaganda céljaira használta fel. A legkiemelkedőbb és legnépszerűbb résztvevő mégis egy néger atléta, a 4 aranyérmes Jesse Owens lett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1936-ban Tokiónak ítélte a következő olimpiát, ám 1938-ban Japán lerohanta a Kínához tartozó Mandzsúriát, ezzel megszűnt a távol-keleti béke. A következő jelölt Finnország, azon belül is Helsinki lett volna, ám 1939-ben a Szovjetunió bekebelezte "rokonainkat". Az elmaradt játékokat 1944-ben London próbálta újjáéleszteni, de az ismert okok miatt ez nem sikerülhetett. Ez év júniusában ugyan megemlékeztek az újkori mozgalom 50. évfordulójáról Lausanne-ban, mégis úgy tűnt: az olimpiáknak egyszer, s mindenkorra befellegzett. A II. világháború elmaradt a XII. és XIII. olimpia, sorszámukat azonban megtartották.
Így aztán amikor 1948-ban már tényleg lehetett olimpiát rendezni, London várta a világ sportolóit, leszámítva a világháború vesztes nagyhatalmai, Németország és Japán képviselőit. A szovjetek sem indultak, csak "megfigyelőként" jelent meg néhány sportvezetőjük Londonban, ahol az angolok még együtt éltek a háborús pusztítások következményeivel. Majdnem mindent csak jegyre lehetett kapni, nem állt helyre tökéletesen a közlekedés, s a német bombatámadások nyomait sem sikerült még eltüntetni. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy új sportcsarnokokat építsenek, a meglévőket próbálták úgy-ahogy rendbe hozni, a versenyzőket pedig olimpiai falu helyett egyetemi kollégiumokban helyezték el. A briteknél általában jóval több szenvedést átélt nemzetek sportolóinak azonban eszükbe sem jutott reklamálni.128 magyar sportoló (107 férfi és 21 nő), aki elutazott Londonba. Sőt, az érmek számát tekintve még felül is múlták a tizenkét évvel korábbi diadalt.
Első olimpiai aranyérmünket a kalapácsvető Németh Imre szerezte; szabadfogású birkózásban nehézsúlyban Bóbis Gyula nyert, Elek Ilona ismét a legjobbnak bizonyult női tőrvívásban. Gyarmati Olga volt távolugrásban, Takács Károly aranyérme egyfajta világszenzációnak is beillett. A Bp. Honvéd versenyzője korábban, mint őrmester szolgált a hadseregben, s 1938-ban egy kézigránát leszakította a jobb kézfejét. Ezután megtanult bal kézzel lőni, és így nyert olimpiai aranyat, nem mindennapi végjáték után. Az utolsó előtti sorozatban már biztos győztesnek látszott, amikor elsült a pisztolya, s a golyó a földbe fúródott. A zsűri úgy határozott, hogy újra lőhet, s később a mögötte második helyen záró argentin versenyző óvását elutasították. Majd kardvívásban két aranyérem született: Gerevich Aladár, valamint a kardcsapat (Gerevich, Berczelly Tibor, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Rajcsányi László, Papp Bertalan) révén. Olimpiai bajnok lett az ökölvívó Csík Tibor és a nagy legenda Papp László is, valamint a tornász Pataki Ferenc.
A játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok végzett az élen (38-27-20), megelőzve Svédországot (17-11-18), Franciaországot (11-16-14), Finnországot (10-8-6) és Magyarországot (10-5-13), azaz változatlanul ott maradtunk a legszűkebb elitben, ami 1948-ban bámulatos eredmény volt.
1952-ben Helsinkibe 69 ország küldte el legjobbjait. A legtöbb sportágban ez az olimpia indította el a máig is tartó, állandó fejlődést. Amikor a stadion kapujában feltűnt egy idősebb, kopasz úr a finnek jellegzetes kékszínű futódresszében, a stadion majdnem "felrobbant". Paavo Nurmi, minden idők legnagyobb atlétája (9 olimpiai arany, 3 ezüst), aki nem fejezhette be méltó módon sportpályafutását, végre elégtételt kapott a sok sérelemért. A könnyekig meghatódott nézők tapsvihara közepette meggyújtotta a pálya célkanyarjában elhelyezett kandelábert, ahonnan a tüzet tulajdonképpen elődje, az 1912-es olimpián három aranyérmet nyert Kolehmainen vitte fel a 72,71 méteres Järvinen-toronyba. (A torony nem véletlenül ilyen magas: Järvinen 72,71 méteres eredménnyel nyerte a gerelyhajítást az 1932-es olimpián, győzelme tiszteletére emelték.) Az olimpia legnagyobb sztárjának a Zátopek-házaspár számított de a legszembetűnőbb változást a szovjet sportolók jelentették, akik teljesen megváltoztatták a korábbi erőviszonyokat. Tornában, atlétikában, birkózásban taroltak, így hatalmas meglepetésre 22 arany-, 30 ezüst-, valamint 19 bronzéremmel az amerikaiak mögött az éremtáblázat második helyén zártak.
Nagy reményekkel vágott neki a magyar küldöttség is a XV. játékoknak: 189 versenyző (162 férfi és 27 nő) utazott el Helsinkibe. Az első aranyéremre öt napot kellett várni, igaz, akkor két aranyérem is született tornászaink, Korondi Margit (felemáskorlát) és Keleti Ágnes (műszabadgyakorlat) révén. Aztán beindult a sorozat és minden idők legeredményesebb olimpiáját záhattuk, hiszen még további tizennégy alkalommal hangzott fel a magyar Himnusz. Csermák József kalapácsvetésben, Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István birkózók, nyert Hódos Imre és Szilvásy Miklós is, és Takács Károly gyorstüzelő pisztolyban szintén megvédte címét. Az uszodában pedig Szőke Katalin 100 méteres gyorsúszásban, Székely Éva 200 méteres mellúszásban, Gyenge Valéria 400 méteres gyorsúszásban lett aranyérmes, csakúgy, mint a 4x100 méteres gyorsváltó (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin és az előfutamban úszó Littomeritzky Mária) diadalmaskodott.Nyert a vízilabda-válogatott is. A csapat névsora: Jeney László, Vizvári György, Gyarmati Dezső, Markovits Kálmán, Bolvári Antal, id. Szívós István, Kárpáti György, Szittya Károly, Antal Róbert, Fábián Dezső, Hasznos István, Lemhényi Dezső, Martin Miklós). A megszokott kardvívó elsőségek sem maradtak el (egyéniben Kovács Pál, csapatban Kovácson kívül Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Papp Bertalan és Rajcsányi László), és labdarúgóink is győzedelmeskedett: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Hidegkuti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor összeállításban.
Helsinki utolsó magyar bajnoka Papp László volt, aki az ökölvívás nagyváltósúlyú döntőjében leiskolázta a dél-afrikai Van Schalkwykot.
A XV. nyári olimpián jelentek meg először a Szovjetunió sportolói, s meglehetősen hangosan mutatkoztak be: 22 arany-, 30 ezüst- és 19 bronzérmükkel az Egyesült Államok (39 arany, 20 ezüst, 17 bronz) mögött az éremtáblázat második helyét foglalták el. A harmadik legeredményesebb nemzet pedig - 1936, Berlin után másodszor - Magyarország lett: 16 első, 10 második és 16 harmadik hellyel!
1956-ban Melbourne, s első ízben Ausztrália adott otthont a játékoknak. Magyar szempontból a hazai események. Összesen száztizenegy magyar sportoló (91 férfi, 20 nő) vágott neki a nagy útnak, a távoli kontinens, Ausztrália felé. A négy esztendővel korábbi sikerekből kiindulva várható volt, hogy a magyarok ismét sikeresen zárják az olimpiát. Tulajdonképpen a kilenc aranyérem annak is nevezhető: a helsinki bajnoki számok közül négyben is ismételni tudtunk. Mindez az 1956-os, októberi forradalom tükrében több mint szenzációs teljesítmény!
Remélem elnézi nekem kedves olvasó, hogy 1960-tól minden olimpiáról csak néhány mondatos összefoglalást adok, hiszen ezekről azért még közelebbiek az emlékeink. Róma Budapest elől hódította el a XVII. játékok rendezésének jogát. Az olaszok nagy lendülettel, óriási befektetéssel készültek fel. Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek, hanem a meglepetések olimpiája is lett, és ez alól szinte egyetlen sportág sem volt kivétel. A japánok nagy vágya teljesült, amikor 1964-ben az olimpiai láng útja Tokióba vezetett. Majd 12 év után, ismét Európában tartották a világ legnagyobb sporteseményét: München adott neki otthont, s immár 122 ország 8000 fiatalja jelent meg rajta. A 11. napon sötét árnyék borult a rendezvényre. A Fekete Szeptember nevű terrorszervezet fegyveresei – kihasználva a laza biztonsági rendszabályokat – behatoltak az olimpiai faluba, és rátámadtak az izraeli küldöttségre. A montreali olimpiát sok-sok botrány előzte meg, míg végül is sor került a megnyitójára. Bojkott, kizárások, kétségek a megrendezést illetően stb...
A NOB 1974 októberében Bécsben tartott jubileumi, 75. ülésszakán Moszkvának adta a XXII. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát. Az előkészületek rendben haladtak, már a meghívókat is szétküldték, mikor az Egyesült Államok kormánya az afganisztáni események miatt kampányt indított a moszkvai olimpia ellen. Az amerikai sportolókon kívül Norvégia és az NSZK csapata sem utazott Moszkvába.Az 1984-es Los Angeles-i játékokon a szocialista országok „bosszút álltak" a moszkvai bojkott miatt: nem utaztak el a tengerentúlra.
A két csonka olimpia után Szöulban végre ismét találkozhatott a két politikai tábor, és összemérhették erejüket egymással a nemzetek. Négy évvel később Barcelonában került sor a játékokra, ezt követte az atlantai, aztán a sydneyi olimpia és a legutóbbi anthéni olimpia.
Magyar szempontból – az olimpiák utóbbi közel ötven éve – bizonyos mértékű egyenletességet fedezhetünk fel a nemzetközi sportéletben. Általában a 10 arany – plusz-minusz – jelzi, hogy az óriás nemzetek mögött jó helyen van a magyar sport. Mégis vannak fájó pontjaink, melyeket csak egy átfogó gazdasági növekedés alapozhatna meg. Az a viszonylagos egyenletes teljesítmény – a körülmények tükrében – kiemelkedőnek mondható.
A téli olimpiák
Bár már a múlt század elején szerepeltek téli számok az olmipia műsorában, az önálló téli olimpia rendezését csak 1911-ben javasolta a dallamos nevű olasz Eugéne Brunetta d'Usseaux. Nevezetesen, hogy a téli és nyári játékokat külön kellene választani, de javaslata ellenállásba ütközött a skandináv államok részéről, azok ugyanis féltették az 1901 óta rendezett északi játékok presztízsét. A svédek négyéves időközönként Stockholm környékén rendeztek hasonló viadalokat, a norvégok pedig a nagy múltú és sikeres Holmenkollen-síversenyek hírnevét érezték veszélyeztetettnek.
A világháború küszöbén azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány téli sportot beiktatott a nyári játékokba, 1920-ban Antwerpenben például a műkorcsolya mellett már a jégkorong is szerepelt a műsorban. (Furcsán is hat, hogy a svéd Gillis Grafström az első téli olimpián máris címvédőként debütált - ugyanis a férfiak számát ő nyerte Antwerpenben is.) A leírtak tükrében érthető, hogy az első olimpiai bajnok, az amerikai Charles Jewtraw csak utólag tudta meg, milyen nevezetes cím birtokosa. Hiszen az első játékokat csak utólag nyilvánították olimpiának.
A magyar színeket négy síelő képviselte, közülük Németh Ferenc nyújtotta a legjobb teljesítményt. Németh élete első 50 km-es versenyén a dolgozótársaktól összegyűjtött felszerelésben, kölcsönlécekkel 33 induló közül a 20. helyet szerezte meg. "Ez a hóborította előjáték minden tekintetben sikerült" - nyugtázta elégedetten a látottakat Pierre de Coubertin, aki a záróünnepségen az Alpinizmus Érdemrendjét adományozta Charles Granville Bruce angol ezredesnek az 1922-ben indított Himalája-expedícióért.
Chamonix-tól a 2002-es Salt Lake Cityben (USA) rendezett játékokig 19 téli olimpia került lebonyolításra. A legutolsón 77 ország 1513 férfi és 788 női versenyzője mérte össze erejét. A lebonyolított 78 versenyszám 8 sportág között oszlott meg: biatlon (8), bob (3), curling (csúszókorong, 2), jégkorong (2), korcsolya (22), síelés (32), snowboard (4) és skeleton-szánkó (5). A résztvevők és a műsorba vett versenyszámok látványos mennyiségi növekedése egyértelműen bizonyította az önálló téli olimpiai játékok létjogosultságát.
Amikor téli olimpiáról beszélünk, nem magyar sikerek jutnak eszünkbe. Pedig bizony volt néhány igazán kimagasló eredmény, gondoljunk csak a Regőczy, Sallay jégtánc-páros, vagy Pajor Kornél gyorskorcsolya-sikereire. A legnagyobb "sikerünket" azonban egy "idegenbe szakadt hazánk lánya" jegyzi. Hunyady Emese 1994-ben Lillehammerben osztrák színekben lett olimpiai bajnok 1500 méteren, melyet személyesen is végigizgulhattam.
/Következik: Egy nap – a 18-ból – a lillehammeri olimpián; Olimpia, sport az irodalomban/
|
Ideje: Február 11, szombat, 08:13:30 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Olimpiai kukk-be III. rész" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Olimpiai kukk-be III. rész (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Február 11, szombat, 08:46:26
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nosztalgiával olvassa az ember ezeket a visszatekintéseket,hajdanvolt dicsőségünk fénykorára.Sajnos,manapság az állam nem érzi kötelességének a tömegsport,az unánpótlás és az élsport dotálását. meg is látszik az eredményeken.Stadionok lepusztulva. Most nálunk már sem a focisták,sem a jékkoronmgozók még fürdeni sem tudnak,mert viz,villany kikapcs,számlanemfizetés miatt. A világhírű kézis lányok vagy kapnak némi fizetést,vagy nem...igy akarunk mi olimpiát,meg Foci EB-ét rendezni? |
|
|
|
|
|
Re: Olimpiai kukk-be III. rész (Pontok: 1)
- mango Ideje: Február 11, szombat, 10:26:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Okos, tiszta írás. |
|
|
|
|
|
|
