| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Húsvét I. |
|
Lacoba
 |
Mi egyszerű halandók piciny porszemek vagyunk ebben a gépezetben, én mégis hiszem, hogy nekünk kisembereknek is van teendőnk ezen a téren. |
Egyik legkedvesebb ünnepünk a Húsvét. Eredetét, keresztény mivoltát már többen is összegezték itt a Fullextrán is. Én ezért inkább magáról a húsvéti-ünnepkörről adnák egy kis összefoglalást. Gyermekkorunk locsolkodása, az akkor még mélyen élő szokások, a húsvéti tojás, a húsvét ételeinek felidézésével, az utolsó hét kapcsolódó történéseivel, a nemzetközi, a magyar illetve a palóc szokásvilág felidézésével – remélem - kellemesen segíthetem felkészülésüket a nagy ünnepre.
„A nagyböjt:
Jézus a Lélek ösztönzésre a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a Sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit és megéhezett. Ekkor a Sátán megszólította:
- Ha Isten Fia vagy, mondd a kőnek, váljon kenyérré!
De Jézus azt felelte:
- Nemcsak kenyér, mivel él az ember.
Ezután a Sátán felvezette egy hegyre.
- Minden hatalmat és dicsőséget neked adok, ha lábamhoz borulsz .
Jézus azt válaszolta:
- Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!
Miután a Sátán ezekkel a kísértésekkel hiába próbálkozott, elhagyta Jézust.
Lukács könyve 4,1-13”
Ez a kis példa álljon előttünk mindennapjainkban. Sok embernek kellene ezt legalább hetente elolvasnia, akkor talán közelebb kerülne hozzánk egy igazabb világ. Természetesen a többi vallás is remek példázatokkal rendelkezik a böjtre és azt követő tavaszváró, feltámadási ünnepekre, hiszen minden vallási felekezet köt valamilyen ünnepet ehhez az időszakhoz. Egyébként éppen ennek közelítése, a közös eredet pedig egy általános együtt és egymás mellett élés záloga lehet. Az ünneplés a családot, a barátokat, az örömet jelenti. Feledni a gyötrelmeket, a mindennapok súrlódásait, bajait. A Húsvét a szeretet ünnepe is. Jó lenne egyszer majd, ha ez jelenthetné a világ kézfogását, egy hatalmas család ölelkezését is. Nem igazán jók a mai jelek erre. Eldurvulunk, semmibe vesszük embertársainkat, kizsákmányoljuk az esetleneket, és bennünket is kizsákmányolnak. Könyörtelen barbársággal közelítenek egyesek másokhoz, más vallásokhoz, felekezetekhez, nemzetekhez, népekhez, szomszédokhoz, és valljuk be saját családjukhoz is. Mi egyszerű halandók piciny porszemek vagyunk ebben a gépezetben, én mégis hiszem, hogy nekünk kisembereknek is van teendőnk ezen a téren. Ha saját környezetünkben megpróbáljuk a békességet - egy kis virággal, egy kis locsolóverssel, egy hímes tojással, egy kis törődéssel, egy kis munkával, egy kis karon fogással, könnytörléssel – megöntözni a húsvéti ünnep kölnijével, vizével. Ne szégyelljük ezt a szokást - ami sajnos napjainkban tért hódítani látszik – folytatni, feleleveníteni, hiszen ez a kis húsvéti vizecske, a hozzá kapcsolódó néhány mondat a szívünket, lelkünket is hivatott hizlalni. Talán éppen ez néhány szó, kedvesség indítja a jó irányba azt a bizonyos kereket egy talán szebb jövő felé.
Húsvét elnevezése
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A magyar kifejezést a hús szóból is származtatják. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.
Szokások
A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A magyar néphagyományban a böjti közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a “pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: “Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: “Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Vidékünkön e napot régen vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.
/Folytatása következik/
|
Ideje: április 11, kedd, 19:46:48 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Húsvét I." | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét I. (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: április 11, kedd, 22:49:45
(Adatok | Üzenet küldése) | | Megsúgom neked hogy én az East Eilanden,a Húsvét szigetek töltöttem 10 napot 15 évvel ezelőtt. Másnévben:Húsvét szigetek. Azért most is s azt állítom,hogy ez az egész mítosz,egy utólag kreált misztérium. |
|
|
|
|
|
Re: Húsvét I. (Pontok: 1)
- andika Ideje: április 15, szombat, 13:55:33
(Adatok | Üzenet küldése) | Érdeklődéssel olvastam írásod de a húsvétot még ma sem szeretem :-) na ennek az írásodhoz semmi köze, az ok :-)
szeretettel andika |
|
|
|
|
|
|
