[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 235
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 235


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Húsvét II.
Lacoba

Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.


A külső falakat fehére meszelték. Hófehér volt ilyenkor a falu.
A húsvéti tojás
A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdőbe jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Tény: a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat, a tyúkok pedig tojni kezdenek.

Tojás a sírban. Hazánkban már avar kori – tehát honfoglalás előtti – sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként – a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve – húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal – mint valami labdákkal vagy golyókkal – játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján – a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon – a leány leendő nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnőjének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás. A húsvéti, illetve hímes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerősebb összetevője. Díszítése főleg Kelet-Közép- és Kelet-Európában érte meg a XX. századot. Ez a szokás szinte reneszánszát éli napjainkban, amikor a tojáshímzés népi iparművészei húsvétkor értékesítik mesterien díszített, a hagyományos mintakincsből merítő, de a mai ízlésnek is megfelelni igyekvő műveiket. Divat lett, hogy a díszítés egyszerű, nagy hagyományú technikáit különböző tanfolyamokon, művelődési házakban, iskolákban, múzeumokban sajátítják el az emberek.

A Húsvét előtti nagyhéthez kapcsolódó szokások Kelet-palócföldön.

Virágvasárnap

Az egyház ezen a napon ünnepli Jézus Jeruzsálembe való bevonulását. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek le a fákról és a szamárháton haladó Jézus elé dobták. Ehhez kapcsolódik a virágvasárnapi barkaszentelés, és a barka szentelményként való felhasználása. Barkaszedésre szombaton kerül sor. Míg nagyon kicsi voltam apuval szedtük a barkát, aztán már egyedül is rátaláltam a Ravaszlyuk végében a szépen kipattant ágakra. Megfigyeltem, hogy általában 3-4 tél után jött egy hosszabb. Ilyenkor sokszor még hó volt, aztán nem nagyon akaródzott szegény barkának előbújnia. Vitéz mamám tudta a módját, hogyan lesz ebből Virágvasárnapra barka. Begyűjtöttem a szinte még rügy nélküli ágakat, és ő a verandára csinált neki helyet. Itt az ablakon keresztül aztán a legkisebb napsütés is előcsalogatta a selymes gombócokat. Így nekünk ilyenkor is volt szentelt barkánk. A barkát a virágvasárnapi misére vitte magával. A mise előtt megszentelték, és elosztották a hívek között, így azoknak is lett, akiknek idős koruk vagy más indokból nem volt. Mindig nagy dicséretet kaptam ilyenkor, amikor hazahozta. Otthon a barka a vázába kerül, a húsvéti asztal díszítésére. Virágvasárnap passiójátékot énekeltek a templomban.

Nagyhét

A természet tavaszi újjászületése az embert is arra készteti, hogy megújítsa, felfrissítse környezetét. Ezek a szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására szolgáltak. Zagyván ilyenkor mindenki felsöpörte az udvart, a kerti utakat, összegereblyézte a fanyesés után a kertet, kiültették a virágokat, rendbe tették a virágágyásokat, kimeszelik a szobákat, a konyha is megújult a téli füsttől. A friss napra tették a két hokedlit az udvaron és rárakták az ágyneműt. A külső falakat fehére meszelték. Hófehér volt ilyenkor a falu. Még az ólak is rikítottak a friss meszeléstől, hiszen az állatokat is nagy becsben tartották a zagyvaiak. Viszont érdekes volt, hogy a rikító falakkal ellentétben az emberek – a fiatalokat kivéve – fekete ruhában jártak a nagyhéten. A fiatalok is. Ezzel is gyászukat fejezték ki. Nagyhéten igyekeztek az emberek minden misén részt venni és szentáldozáshoz járulni. Amíg saját maguk szervezték a munkájuk ezzel nem is volt gond, de a gyári munka aztán megváltoztatta a helyzetet. A nagyhét jeles napjai Krisztus szenvedésének, a halál és teremtéstörténetnek útját követik végig.

Nagycsütörtök

Jézus szenvedésének kezdete. Zöldcsütörtöknek is ne-vezik, mely a getszemáni kert zöldelléséhez kötődik. A nagycsütörtöki misén szóltak utoljára a feltámadásig a csengők, harangok. Azután a harangok „elmennek Rómába”, s csak a kereplő jelzi a szertartások kezdetét.

/Folytatása következik/
Ideje: április 13, csütörtök, 19:20:56 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Dolgozat

"Húsvét II." | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Húsvét II. (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: április 13, csütörtök, 19:44:53
(Adatok | Üzenet küldése)
Ezt is szemléletesen írod le. Szépen összeállítottad.Valódi néprajzi esszéként is felfogható.



Re: Húsvét II. (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: április 14, péntek, 08:04:13
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon ügyes, és szemléletes, bőven kifejted a mondanivalódat.
Köszönöm, hogy ennyi mindent megtudok még a húsvétról.:)))
Várom a befejezését is.
Zsuzsi



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.36 Seconds