| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. |
|
Lacoba
 |
Borzalmas egy pillanat ez. Nem tudja az ember, hogy köpjön vagy nyeljen. |
Iszonyú erős a nyarunk. Teljes erőből forralja az ember fejét. Nem szabad igazán sokat kint lenni, mert megpirul az ember, mint a kacsa. Nehéz ezekben a napokban az edzés rendjét is betartatnom a gyerekekkel. Még az a szerencse, hogy valóságos angyalok. Béci és Andi szorgalmasan jár, míg a többiek is, de ők csak másnaponként. Hiszen egy nap strand, egy nap lőtér. Barack és a Havasi, inkább úgy szeret mostanában edzeni, hogy délelőtt lőtér, délután strand. Sokan járnak rendszeresen edzésre. Kedvez a gyerekeknek, hogy a szünidőben délelőtt és délután is tartok edzést. Egy harmadik edzés is van, de azt magam végzem, hiszen még versenyzek én is. Amikor nagyobb versenyre készülünk - mint most az Országos Vidék Bajnokság – én is többet kell, hogy tréningezzek, ha nem akarok a gyerekek előtt leégni. Ilyenkor, az ebéd után azonnal visszaindulok a lőtérre.
Mindig gyalog járok. Oda két kilométer és vissza. Így nyáron is jól esik, pedig a két edzés miatt ilyenkor duplázok. Szeretem megfigyelni a város mozgását. Falusi gyerek vagyok, de néhány éve itt lakom a Vásártéren. Nehezen szokom meg, bár ez a séta, a szabadtéri sakk könnyebbé teszik a beilleszkedésemet. A munkahelyemre menet vannak már megszokott mozzanatok. Hasonló időpontban serénykedő boltosok, ügyintéző emberek, vagy éppen csak szépségüket illegető lánykák, délcegségüket tálaló fiúk. Mindig ugyanazon az útvonalon megyek. Még a járdaoldal sem nagyon változik, de így a rekkenő hőségben inkább az árnyékos oldalt részesítem előnyben. Főtér… Karancs Szálló… Városháza… Kiskulacs… Majd a temetőn át. Szeretek a temetőn végig menni, az út két oldalán pihenőkről egy-egy pillantással megemlékezni. Vannak kiemelt sírjaim, mint a lavina áldozatául esett tarjáni sízők, vagy néhány gyönyörű síremlék. Sokat adtak annakidején az elhunytak emlékére.
Sosem rohanok. Mindent megszemlélek. Tudom, hol fészkelnek madarak, merre készítenek új síremléket. Ezzel a séta-tempóval sincs azonban 2-3 perc, és már a temető végén vagyok. Innét jobbra, egy gyalogútra térek, mely arra az utolsó kisdombra vezet, ami mögött már a lőtér van. Ennek a közepe táján van a kedvenc ebéd utáni pisiló-helyem. A déli kis hűsítő körülbelül itt kerül ismét napvilágra. Nagyon kitűnő kis hely. Hasonlít arra, ahol gyermekkoromban szerettünk játszani a kökényesben, hiszen a kökénybokrok alatt valóságos kis alagútrendszer alakul ki az idők folyamán. Itt még különösebbé teszi a dolgot, hogy a padlások mázolásához régebben innét termelhették ki a remek vöröslő földet. A pici beszögelés éppen a legalkalmasabb aprócska dolgom végzéséhez. Félköríves beszögelése teljes takarást biztosít deréktól lefelé. Lazán adok túl a fölössé vált folyadékon. Már a szerelvényem rendbetételén foglalatoskodom, amikor tekintetem a sliccem gombolása miatt kicsit lejjebb téved.
Szinte megáll bennem az ütő, amint szembetalálom magam a kitárulkozását még leplezni sem tudó ijedt leányzó szemeivel, és az éppen róla félregördülő, enyhén letolt nadrágját ráncigáló férfiú lángoló tekintetével.
Ön, Te kedves olvasó mit tettél volna?
Borzalmas egy pillanat ez. Nem tudja az ember, hogy köpjön vagy nyeljen. Mindenesetre én gondosan begomboltam a hátralévő gombokat, sarkon fordultam, és szó nélkül otthagytam a lelepleződés gondjaiban – és az egyéb tartalmi illatváltozásban részesült valójukban – vergődő szerelmespárt.
…Egy hónappal később…
Hivatalos ügyintézésre rendeltek be az intézménybe. Nem sokan vannak előttem, és ha minden igaz protekcióban részesülök, hiszen nem a saját ügyemben, hanem a klub ügyeiben vagyok idézve. Kicsit rosszalló tekintetek fogadják, amikor beszólítanak egy perc múlva. Benyitok. Három gyönyörűséges lányka (asszonyka?) takaros irodája tárul fel előttem. Az egyikükkel azonnal összeakad a tekintetünk. Nézem a csacska, ismét riadt szempárt, és látom benne az azonnal lelepleződés félelmét. Hiszen ő az, akit a kedvenc helyemen félre sem érthető gyönyörűségében lelepleztem. Merészen folytatom az érkezés ívét – saját szokásaimnak megfelelően – és mindenkinek kezet csókolva bemutatkozom. Amikor az ő keze kerül tenyerembe, egy enyhe szorítással jelzem, hogy számíthat diszkréciómra.
Akkor és sohasem említettem senkinek ezt az abszurd helyzetet. Mégis, amikor a későbbiekben bárhol találkoztunk hatalmas bizonytalanság tükröződött szemében.
…15 évvel később…
Előadásra vagyok hivatalos, mint előadó. Egy érdekes előadás ez, hiszen a gyerekek és szüleik is eljönnek, hogy meghallgassák: Az amatőr rádiózás rejtelmei című kis élménybeszámolómat a Gépipari Technikumban. Ahogy belépek az ajtón, sok ismerős arcot látok. Ott a középső sorban ül egy fiatalasszony gyermekével. Igen. Ő az. A középkorúág gyönyörűségét magán hordozó asszonyka, akit ugyan lelepleztem, és megsem lepleztem le soha. Ismét egy különleges helyzetbe kerültem, hiszen a gyermek hozzám járt tanfolyamra. Sőt! Eredményes vizsgát is tett. Szülei sokat áldoztak rá, és jó tanulóként műszaki pályán is tovább tanult. Évekig segítettem szárnypróbálgatásait. Egy idő után már eszembe sem jutott, hogy mi lett volna, ha akkor nem zavarkodom ott. Ott a kökénybokros legmegfelelőbb helyen.
Ugye kedves olvas, hány és hány érdekes helyzetbe kerül az ember élete során. Ezeket meg kell oldani, de nem mindegy: hogyan? Én, talán jól döntöttem…
|
Ideje: Május 19, péntek, 18:29:03 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Abszurdum - Te mit tettél volna? 2." | Belépés/Regisztráció | 22 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Május 19, péntek, 20:12:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Ez több mint érdekes volt... És nagyon jól megírtad. Hát bizony előfordulhatnak ilyen szituk, és talán nem is olyan ritkaság. Ráadásul, hogy később még keresztezték is egymást útjaitok. Gondolom azt a pásztorórát ő sem felejtette el...
Kicsi a világ, és szerintem véletlenek sincsenek. |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- blue Ideje: Május 19, péntek, 21:44:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Mosolyogva olvastam, de belegondolva mindhárom fél részéről kicsit kellemetlen lehetett. Érdekesség, hogy újra és újra a lányba botlottál, viszont véletlenek nincsennek. Nagyon jól megírt történet.
|
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- szerzs2 Ideje: Május 19, péntek, 23:18:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Érdekes szitúáció.Kicsit kellemetlen,főleg ha azt nézzük, hogy mikor is történt.Akkor azért még nem voltak ilyen "szabadosak "a fiatalok.
De Te Lacoba bebizonyítottad: tudsz titkot tartani. |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Május 20, szombat, 05:26:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon jó történet. Természetesen a kérdés eléggé költői, mivel nem velünk történt az esemény. Nagyon tetszett a felvezető is, szép leírás. Jól írsz nagyon. Talán a címe lehetett volna közelebb a történtekhez. Üdv. |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- soman (soman1@citromail.hu) Ideje: Május 20, szombat, 06:07:19
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Van a szexualitásnak egy olyan formája, amit köznyelvben pisiszexnek hívnak. Sokan attól indulnak be, ha levizelik őket. Na, erre mondom, hogy mekkora az isten állatkertje.
Szerintem direkt voltak ott, hiszen ha rendszeresen végezted dolgod azon a helyen, bizonyára volt már a levegőben is érezhető egyfajta penetráns, mással nehezen összetéveszthető illatfelhő, amire a párocska beindult, és letáborozott, epedve várva az újabb vizeletsugárra személyedben. :)))))))))) |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: Május 20, szombat, 22:19:33
(Adatok | Üzenet küldése) | | Tetszik, ahogyan megoldottad a kényes szituációt...Emlékezetes marad mind a hármótok részére. A történethez viszont az is hozzátartozik, hogy magadól is adtál némi képet. Gratulálok! Remek alkotás.Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
|
Re: Abszurdum - Te mit tettél volna? 2. (Pontok: 1)
- Angeli Ideje: Május 22, hétfő, 16:27:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Remekül döntöttél Lacobá! Én is a diszkréciót választottam volna. Hisz kinek ártott a szerelmespár? Nem mindennapi helyzet volt, az biztos. Gratulálok az írásodhoz.:-) |
|
|
|
|
|
|
