| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Modell vagy makett...??!! |
|
skaloz
 |
A makettezés egy a kreatív hobbyk közül, melyet értékéhez képest sokszor negatív értékítélet sújt. |
Néhány szó a makettezés történelmérül, - kiegészítésképpen az itt korábban megjelenő remek cikk után.
A makettezés kezdete az emberiség történelmének homályába vész …
E kissé megdöbbentő megállapítás némi magyarázatra szorul.
Makettező körökben időnként nagy vita folyik arról, hogy mi is a különbség a makett és a modell, a makettezés és a modellezés között. A „makett” szó használatának ellenzői fennen hirdetik, hogy a „makett”, mint fogalom, csak a francia nyelvben található meg, ill. francia nyelvterületen terjedt el, a világ más részein nem létezik.
Az én véleményem szerint – és ezt újabban egyre többen elfogadják – a magyar nyelvben létező „makett” szó, ill. a „makettezés”, mint tevékenység önálló értelemmel bír, ráadásul a két különböző szó – makett és modell – két különböző fogalmat is takar.
A modell valaminek – általában kisléptékű – mása, ami magán hordozza az eredeti jellemzőit, és az esetek többségében működőképes. Ezt a tulajdonságát jelzi pl. a „folyamatot lemodellez” kifejezés is.
A makett az eredeti kicsinyített – a lehetőségig alak- és mérethű, részletességében az eredetit minél jobban megközelítő – másolata. Bár egyes elemei mozgathatóak, lényege a statikusság, tehát nem működő szerkezet!
A fentiek alapján tehát igen sok ember-alkotta termék beletartozik a modell-makett fogalmába. Így pl. az emberi vagy egyéb alakot formázó szobor, a gyerekjátékok, a – nem eredeti szerkezetet, hanem annak másolatát jelentő – kiállítási tárgyak nagy része, a kutatás-fejlesztésben használatos – a végtermék kifejlesztését szolgáló – különböző lépékű modellek, makettek sorozata, és nem utolsó sorban a köztudatban ismert két hobby – a makettezés és a modellezés – „végtermékei”, az apró vagy nem is olyan apró, műanyagból és egyéb anyagokból készített repülőgépek, harcjárművek, hajók, autók, figurák stb.
E kis kitérő után, gondolom nem meglepő, hogy az első ismert makett (vagy modell, végül is kinek, hogy tetszik) a sokak által ismert régészeti felfedezés, a Bécsi Természettudományi Múzeumban őrzött, az i.e. kb. 23 000-ben készült – „Willendorfi Vénusz”! Hogy az ősember milyen célból hozta létre, az jelenleg vita kérdése, de tulajdonképp mindegy. Hogy kultikus szerepet töltött-e be, esetleg varázslatokhoz használták, vagy egyszerűen csak egy korai szobrászati alkotás, ma már nemigen deríthető ki, de a lényeg – az első emberkéz alkotta, az embert mintázó kicsinyített ábrázolás, tehát – makett!
Mindenki által ismertek a régi sírokban, az egyiptomi piramisokban fellelt különböző szerkezetek – többségükben hajók – másolatai, azaz makettjei. De ide tartoznak a nagy részletességgel készített, a mindenkori viseletet híven tükröző szobrocskák is. Ezek igen sok hasznos információt hordoznak a korabeli életről, a kor technikai színvonaláról, tehát igen értékesek a ma embere számára.
Sajnos az évszázadok során készített hasonló alkotások nagy része elpusztult, mindössze nagyon kevés, az egyes gyűjteményekben megmaradt – és elsősorban hajókat vagy figurákat ábrázoló – maketteket/modelleket csodálhatjuk meg a múzeumok tárlatain.
Később az emberek rájöttek, hogy az újabb szerkezetek, gépek megépítése előtt azok működésének ellenőrzésére érdemes a tervezett szerkezetet kisebb léptékben megépíteni, hiszen azt jóval egyszerűbb és könnyebb elkészíteni – így születtek meg az ipari makettek, amiket mint fentebb írtam, ma is elterjedten alkalmaznak, sőt ennek egyik érdekes fejlődési ága a szimulátorok alkalmazása, ahol pl. a méregdrága repülőgépek használatát sajátíthatják el a leendő pilóták, vagy a már meglévő tudásukat tarthatják szinten, illetve fejleszthetik tovább.
Érdekes történelmi példák a makettek alkalmazására, hogy „Piriraisz, Hódító Szulejmán főrévésze homokkal telt faládákba tett hajókkal kísérletezte ki a tengeri hadviselés új taktikáit, vagy Orániai Vilmos figurák segítségével kísérletezte ki korának jellemző lovassági taktikáját. Napóleon fiának, a római királynak 117 db-ból álló, aranyból készült figurasorozatot készíttetett, hogy az már gyerekkorában megismerkedhessen a hadrendek felállításának és mozgatásának technikájával.”
(Idézet Horváth Endre: Felnőttek játékhadserege, Top Gun 1994/3. számában megjelent cikkéből)
Külön fejezet a gyerekjátékok világa, hiszen senki sem tagadhatja, hogy azok a létező világot képezik le kisebb méretekben, hogy a kis emberkék a maguk világában használni tudják azokat.
Persze a felnőttek sem tudták függetleníteni magukat eme játékvilágtól, a homo ludens, a játékos ember mindig is kereste a valóságban azt, hogy mit lehet játékos kedvének kielégítésére felhasználni. Mivel a „hivatalos célokra készített” makettek/modellek léteztek már, csak nagyon kis lépés kellett ahhoz, hogy ezeket a homo ludens saját céljaira használja fel.
Ennek egyik jellemző példája a repülőgép makettezés kialakulásának folyamata. A második világháború során Angliában a földi megfigyelők a saját és az ellenséges repülőgépek/légi csapatok felismerésére a hadseregtől kapott kisméretű, fából faragott repülőgépeket is használtak, amik formájukban jól utánozták az eredeti gépeket, és méretüknél fogva könnyen kezelhetőek voltak. És innen alakult ki a makettezésben az egyik legjobban elterjedt méretarány, az 1:72, ami azt jelenti, hogy a makett minden egységnyi mérete a valóságban annak 72-szerese.
Hogy miért pont 72, az az angolszászok által alkalmazott számrendszerből következik. Mint tudjuk a méter kialakulása ill. a tízes számrendszer világméretű elterjedése a francia forradalomnak köszönhető, korábban különböző mértékegységeket, számrendszereket alkalmaztak szerte a világban.
Nos az angolok e kisméretű repülőgépeiket olyan léptékarányban alkották meg, hogy beleilleszkedjen az ő angolszász rendszerükbe. Az angolszász hosszmérték szerint 1 láb = 12 hüvelyk és az angol vonalzók többségén 1 hüvelyket 6 részre osztják. Így a maketten minden osztásköz a valóságban egy lábnak felel meg.
Szabó Attila: Miért 1:72-es? Modell és Makett 1993/1. cikke alapján)
Ezen méretarány megszületésének van egy másik magyarázata is, amit „vrauko” nicknevű kollégámtól kaptam, és ez a következő:
„A sztori dióhéjban: a 30-as években a fából készült modellek számára a méret az 1:36 volt (Hogy miér’ nem 1:35 vagy 1:40, annak az az oka, hogy az angolszászok nem voltak odáig a tízes számrendszerért. Az „egy láb” vagy „fél yard” a decimális rendszerben nem kerek szám.).* A Skybirds atyja, James Hay Stevens úgy találta, hogy ekkora méretarányban nem lehet nagy darabszámú gyűjteményt kialakítani, ezért egyszerűen megfelezte az 1:36-ot, és lőn 1:72. Az 1:32-es méret a 60-as évek végin jelent meg, az 1:24-es pedig Angliában, a 70-es évek elejin. A 1:48-as léptéket egész sokáig csak Amerikában használták, és amerikai meg japán gyártók készítettek ilyeneket, és csak azután fertőzték meg vele Európát.
(Ray Rinnell: Wings, Vol. 2., 41-42).”
*Természetesen az 1:36-os méretarány is könnyen magyarázható: 1 láb = 12 hüvelyk és 1 yard = 3 láb, tehát a makett minden hüvelykje megfelel a valóságban 1 yardnak.
Mint a fentiekben is olvasható, az 1:72 léptéken kívül még igen sok méretarány vált elfogadottá a makettezésben, amikett egy ideig elsősorban a makettek terjedelme szabott meg, de sokszor az egyes gyártók önkényesen határoztak meg léptékeket, így igencsak furcsa értékek is létrejöttek. Külön léptékeket használnak a repülőgép makettezésben, a harcjárműveknél vagy az autóknál és motoroknál, bár néhány léptéket (vagy egymáshoz közelit) mindegyikben használnak, a különböző járművekből, figurákból összeállított diorámák ugyanis nem volnának létrehozhatók nagyon eltérő léptékű elemekből. És akkor ott vannak még a vasút-modellek saját léptékei, vagy a hajómodelleknél alkalmazottak, és szinte különálló világ ebből a szempontból a figura makettezés. A sor tehát szinte végtelen, de ez talán megérdemelne egy komolyabb eszmefutatást is.
Nos a háború befejezése után ezek a kis repülőgépek eredeti céljukra feleslegessé váltak, azonban a homo ludens nem hagyta veszendőbe menni ezeket a kis műalkotásokat. Eleinte csak „megőrzésre” átvették, gyűjtötték azokat, később látván az érdeklődést irántuk, elkezdték másolni őket, majd egy egész iparág épült ki ezek gyártására.
Természetesen a háború előtt is léteztek makettek-modellek – elég csak a mindenki által ismert csodálatos hajómodellekre, vagy a vasút-modellekre gondolni – azonban az igazi lökést a háború befejezése után kapta ez a miniatűr világ.
Ma már nagyon sok világcég és – sokszor csak egy műhely sarkában tevékenykedő, de minőségben néha a nagy cégeket is felülmúló – magáncég készíti ezeket az apró technikai csodákat, amiket vagy előgyártmányként készletként (idegen szóval kit-ként) dobozolva, vagy akár teljesen elkészítve forgalmaznak. És akinek kevés a gyári előkészítettség, az különböző gyári – vagy saját kezűleg elkészített – kiegészítők segítségével tovább finomíthatja, részletezheti, alakíthatja át saját makettjét.
Betérve egy makettüzlet, vagy csak egy komolyabb áruház makettező eladóterébe, a szemlélődőt lenyűgözi ezeknek a szerkezeteknek a kavalkádja. Nem is beszélve egy makett vagy modell-kiállításról, ahová honfitársainkon kívül ennek a miniatűr világnak igen sok külföldi szerelmese is rendszeresen ellátogat.
Lám, hova fejlődött a „Willendorfi Vénusz”?
|
Ideje: Augusztus 25, péntek, 08:42:13 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Modell vagy makett...??!!" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Modell vagy makett...??!! (Pontok: 1)
- Emerick Ideje: Augusztus 25, péntek, 09:34:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szép és kerek, mindennel, ami az én cikkembe nem került bele a makettezés történetéből helyszűke és hiányos információk -főleg az előbbi :D- miatt! Köszönjük, hogy leírtad! Így már egyre tisztábbá válhat a laikusok számára ez a hobbi. Ja, aki nem tudja; dioráma=életkép, valamilyen elképzelt jelenettel.
Üdv:Emerick |
|
|
|
|
|
|
