[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 129
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 129


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Kispatak
vica2

Magas hegyek között látott napvilágot, egy kis völgyben.




Van egy falu, egy hely, ahol a patakok szabadon csordogálnak egymást keresztezve a poros utcákon. Hegyoldalban születnek, vidáman rohannak alá a völgybe. Boldogok, örülnek az életnek. Délceg fenyők tövében jöttek a napvilágra, az ő óvó árnyékukban tanulták meg az első csobbanásokat, ugrálni előbb kiskavicsról-kiskavicsra, aztán kikerülni a nagyobb köveket. Fák susogták pajkos csacsogásuk mellé a dalt, védelmet nyújtottak, árnyékot borítva fejük fölé a kegyetlen nap elől. A napsugár így nem bánthatta őket, nem rabolta el a frissen született forrást páraképben, hanem megcsillant minden egyes vízcseppben, megfestetve a szivárvány összes színeivel. Fiatalos boldogságuk határtalan, nevetésük csilingelés a szélben. Jókedvükben észre sem vették szépségüket, s azt sem, hogy benépesednek. Kis halak találnak menedéket a kövek alatt. Piros csőrű kacsák úsznak a habjaik közt, libák gágogásától hangos a vidék. A vizek paradicsoma, ahol életre kel a kis béka, növények és apró állatkák ezrei, és életre kel a dal, a muzsika, amely aztán elkíséri élete végéig.

Egy parti házból, valahol nem messze tőle, az Örömóda dallamai hangzanak fel. A Kispatak boldog és szalad tova. Útját keresi egymaga. Ereje teljében tombol, utat tör a nagy hegyek között. Legyőz minden akadályt. Fiatal és bohó, tele reménységgel. Ezt a hatalmas erőt érezve s kis kövek elszaladnak előle, amelyik mégis a helyén marad, azt simára mossa. Játszik velük, simogatja, ide-oda dobja. De jaj, egyre nagyobb akadályokba ütközik! Ráébred, hogy tovább már egyedül nem győzhet. Körülnéz. Nem messze tőle, egy pár lépésre magányosan egy ugyanolyan patak halad. Vidáman csapnak össze, játszanak egy kicsit. Útjukat egyre nagyobb, legyőzhetetlen sziklák szegélyezik. A játéknak vége, egybesimul a két patak, hogy könnyebbé váljék az út maga.

Oly rég haladnak együtt, már nem tudni ki-kicsoda.

A Kispatak és Társa is belefárad a küzdelembe, érzik, hogy tovább már nincs elég erejük. Barátokra van szükségük, akik segítik útjukat. Kitárulkoznak, szeretettel fogadják a hozzájuk csatlakozókat. Mire észre veszik, már hullámaikon nehéz terheket cipelnek. Hajók, uszályok, és még ki tudja, mi minden nehezíti vándorlásukat. Mennyi élet! Sok-sok kis világ! Partjaikon erdők zöldellnek, és ők locsolnak földeket. Életeket visznek magukkal, és észre sem veszik, hogy mily nagy a felelősség az, amit hullámaikon hordoznak. A nagy fenyők! Álmaikban még megjelennek, érzik illatukat, bújnának ölelő karjaik közé. Felnőttek, elcsodálkoznak, aztán döbbenten néznek szerteszét. Szabadnak születtek, egyedül indultak, szépnek, játékosnak - és most? Végtelen kapujában állnak, előttük a határtalan tenger, megrettennek. Félnek, hogy belevesznek.

Visszatekint a Kispatak, kétségei vannak. Útja milyen volt, mielőtt a Tengerhez ért? A mindenség kapujában, ahol a végtelen az Úr, most a Kispatak eltűnődik azon, hogy még nagyobb terhet vesz magára, ha útját folytatja. Magát kérdezi – elég erős a hulláma?
Közben hallja a zenét! Útján az Ördög virtuóza kísérte. Hegedűjének hangja babonázta meg, és adott erőt. Szabadságáról a Rabok kórusa énekelt. Most nem hall semmit! Körülnéz! Mielőtt továbbindul, látja a felkelő napot. Az égen még homályosan pislákolnak a csillagok.

Aztán bátran, a habok közé veti magát. Még egyszer felnéz, és láss csodát! Mély hangot hall:
Milyen szép a világ!
Ideje: Október 21, szombat, 10:51:48 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Kispatak" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Kispatak (Pontok: 1)
- Bluesky (nincs) Ideje: Október 21, szombat, 11:05:04
(Adatok | Üzenet küldése)
Gyönyörüen írsz-mély gondolatokkal, szerintem ezt egy csomó embernek EL KELL OLVASNIA.



Re: Kispatak (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: Október 23, hétfő, 15:56:31
(Adatok | Üzenet küldése)
...igaza van Bluesky-nak :)

Én is elolvastam :))



Re: Kispatak (Pontok: 1)
- pacal2 (pacal2@freemail.hu) Ideje: Október 24, kedd, 19:28:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nekem is nagyon tetszik! Gyönyörű!

pacal



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds