[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 233
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 233


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Alkotás-e ?
skorpio

...és amikor megszólal a versbe rejtett lélek...


Amikor megkapom a felkérést, hogy mondjak verset valakitől, már eleve furcsa izgalom van bennem. Vajon sikerül-e megtalálnom az azonosságot azzal, akinek a versét mondom majd.
Vajon használok-e a művészetének, mert ártani is lehet szerintem egy rossz tolmácsolással. Persze lehet egyszerűen „csak felolvasni”.
Nem ne értsetek félre, nem becsülöm le, aki felolvas, tisztán érthetően, szépen formált szavakkal, mintegy hátralépve nem engedi egyéniségét „ráülni” a versre, és rábízza a hallgatóság fantáziájára a hangulatot.
Nincs különösebb érzelem, ügyel vesszőre, pontra, s a felkiáltójelet is hangsúlyozza, és mégis… nekem kevés, nem szívesen csinálom, csak, ha muszáj.
Nos először csak elolvasom, ízlelgetem kicsit, s néha még értetlenül is nézek: ez mit akar?
Aztán elmondom hangosan is, bosszant, ha döccen a dallam, botlik a rím, de kritikát nem mondhatok, nem tisztem most. Olvasom lassan, olvasom gyorsan, és emésztem a gondolatot, keresem az okot! Azt a valamit, amiért megíródott.
Meg kell találnom, mert ha nem, elvesztem, és csak sima felolvasás lesz belőle.
Félredobom és nem is gondolok rá. Hagyom, hogy érlelődjön bennem a tudatalattiban, hogy magától törjön utat, és bukkanjon fel, mintha én írtam volna.
S amikor megjelenik néhány sora az agyamban és bosszant, hogy nem tudom folytatni, újra előveszem. Már tudom miért! Már érzem az indulatokat, a hangulatot.
És elkezdek vitatkozni vele. Mert nem így és nem ezekkel, a szavakkal.
Még nem fogadtam el. Még külön vagyok tőle és néha nem is értem miért vállaltam el.
El fogom rontani. Túl nagy felelősség olyan versét mondani, aki ott ül a hallgatóság körében és joggal vár jobbat, mint amit most tőlem hall. Ő tudja mikor milyen hangsúllyal mondaná, hiszen Ő pontosan tudja mit és miért irt.
Megint félredobom és nem is gondolok rá. Aztán megkeresem a verset a honlapon, és elolvasom a kritikákat.
Kevés a használható. Néhány gondolat visszaköszön és akkor megnyugszom, nem csak nekem jutott az eszembe ez, vagy az.
Aztán elő a technikát. Felmondom a verset a gépre. Többféle megközelítésben, szenvtelenül csak az írásjelekre hagyatkozva, aztán egyszerűen felhadarva, aztán túlhangsúlyozva minden kiemelést SZAVALVA, mint rossz diák az iskolában.
Aztán több napon visszahallgatom és érzem mi a rossz és mi a jó az előadásban.

És aztán újra kiteszem a mikrofont, és amikor megszólal a versbe rejtett lélek, akkor már nem én beszélek. A verset nem én mondom, én csak a hangom adom hozzá, és érzem ez olyan lesz, hogy amikor megszólal elcsendesül a hallgatóság.
A megkezdett mondat félbeszakad, még a gyerek is leteszi a játékautót és rámnéz nagy csodálkozó szemmel.
Megszólalt a VERS és mikor vége, - zavart csend után hangzik csak fel a taps.
És látom az alkotó is örül, mert úgy hallotta versét, ahogy benne volt a születés előtt mindaz, ami most megjelent.
Hát, - alkotás-e mondjátok, ha így mondok verset?
Ideje: Március 12, hétfő, 17:34:02 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Alkotás-e ?" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- soman (soman1@citromail.hu) Ideje: Március 13, kedd, 06:32:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Elég lenne egy egyszerű igennel felelnem, ha már így rákérdeztél az olvasóra, de a te esetedben ez kevés kedves skorpió, hiszen kivételes képességgel és tehetséggel megáldott versmondó vagy, ami egy dolog, hisz írásod után sokan rácsodálkoznak, hogy mennyi munka, felkészülés is áll egy vers előadása előtt, és ami a legfontosabb, a lényeg, hogy amikor kiállsz a színpadra, nemcsak a hangodat lehet hallani, hanem megszólal a versbe rejtett lélek is.
Ez pedig már így valóban egy külön alkotás.



Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- Samway Ideje: Március 13, kedd, 06:42:23
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Igen! Ahogy Soman momdja Skorpió szerintem egy Isten adta adottság tehetség és elhívatottság kell a vers átadásához. Direkt nem használtam azt, hogy elmondás-szavalás, mert ez több annál, azonosulni a verssel az a művészet. Mikor egy párszor visszahallottam a versem más előadásában, minden alkalommal elérzékenyültem s kérdeztem magamtól ez is én lennék? Csodálattal hallgatom mindig az előadásod a jövőben is,

Üdv Sam Józsi



Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- winner Ideje: Március 13, kedd, 18:48:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Az előadóművész is alkot a maga módján.



Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Március 17, szombat, 15:13:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Egy Elektra-előadás után maga Strauss lépett oda a fiatal Karajanhoz, hogy szokás szerint elmondja neki, hogy ez volt a legtökéletesebb Elektra-előadás, amit valaha hallott.
Karajan azonban megelőzte az idős mestert.
- Meister, kérem ne dicsérjen, hanem mondja meg, hogy mi volt az, ami rossz az előadásban - mondta karajan.
Strauss elgondolkodott egy másodpercre, majd így felet:
- Herr Karajan, én ezt a művet évtizedek óta nem vezényeltem, és több évtizede írtam. Ön viszont most adta elő nagyszerűen, tehát kettőnk közül most ön ismeri jobban, tehát az ön interpretációja az érvényes.


Nincs hiteles előadás, még maguk a költők is csapnivaló módon adták elő verseiket. Elég, ha babitsra vagy Illyésre gondolunk.
A vers választ bennünket, nem mi a verset. És innentől kezdve minden előadás érvényes interpretáció...



Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Március 18, vasárnap, 10:02:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én úgy gondolom, hogy nem az a lényeg, miért és hogyan írta a költő a verset...Az a lényeg ahogy bennünk megszólal...
Előadni azt lehet, amit érzünk a vers olvasása kapcsán...
Persze szűkös kelléktárból, mert legtöbbünknek csak az van, nehéz tolmácsolni más művét...
A Te tehetségeddel, hangoddal Skorpió, mindig teszel is a műhöz...
Ebből adódóan alkotás a válaszom.

:))))



Re: Alkotás-e ? (Pontok: 1)
- gabiga Ideje: Március 18, vasárnap, 15:29:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Alkotás, de mennyire hogy az! És adottság is természetesen. Én pl. bármennyire is igyekszem, nem tudok jól interpretálni egy verset, de mást sem. Nem vagyok jó előadó, gátlásaim vannak (bár ez már itt a fullos talikon némileg oldódott)
Én most hallottam először a saját versemet mástól, Tőled. Nagy élmény volt! Mondhatom nagyon ráéreztél a versbe rejtett lélekre! Néhol kicsit máshogy hangzott, mint ahogy bennem szólt, de ez nem volt rossz, felfedeztettél velem valamit a saját versemben. Köszönöm!



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.30 Seconds