| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Egy eltűnt kultúra |
|
winner
 |
"Az inka nép a spanyol hódításig egy minden külső támadást csirájában elfojtó nemzet, melynek uralkodója, valamint a vallási vezetők élet és halál urai voltak."
|
Szeptember 30-ig meghosszabbították a Szépművészeti Múzeumban egy távoli, letűnt világ, az inka kultúra kiállítását. Megvallom - és azt hiszem, ezzel sokan így vagyunk - nem sokat tudok az inka kultúráról. Ezért is gondoltam, hogy a kiállítás majd megismertet e nép dicsőségével és bukásával.
Aki látta az Apocalipto című filmet, az némi betekintést már nyerhetett az inka kultúrára. A film viszont egy barbár, véres nemzetnek mutatja be az inkákat.
Azt kell mondanom, hogy a kiállítás megtekintésével igen felemás kép alakult ki az inka birodalomról. A kiállítás egy békés, földművelő, halászó és vadászó népet mutat be nekünk.
De vajon mi az igazság?
A bemutatott anyag közel 3000 évet ölel át, időszámítás előtt 1200-tól az 1600-as évek végéig. Láthatjuk a vallási és kulturális szertartásaihoz használt eszközöket. Ezeket nézve egy békés és fejlett nép benyomását kelti. Nem mintha nem említenék a vallási rituálék során rendszeresen bemutatott emberáldozatot. De ezt mint mellékes körülményt teszik.
Lehet, tévedek, de valahol a kettő között van az igazság.
Gondoljuk csak el: egy fejlett kultúrájú nép, amely nem ismerte a kereket, a pénzt, de még az írást sem. Magas szinten űzték a fazekas mesterséget, de nem létezett a fazekas korong.
A hallatlan gazdagság egyfelől, másfelől a mindennapos létért való küzdelem.
A kiállítás csak utalást tesz a legendás királyi aranykertre, amelyben egyebek mellett lámákat, különféle kultúrnövényeket ábrázoló, életnagyságú arany és ezüst szobrok álltak - már ha hinni lehet a legendáknak.
A testékszerek között az egyszerű fa fülkorongoktól a díszes arany nyakékekig szinte mindent megmutat a kiállítás.
Megismerhetjük az andesi kultúrára oly jellemző, a szimmetria és a színek változatosságával felruházott napi használati eszközöket, arany és aranyozott ékszereket. Csodálatosan megmunkált és megfestett agyag edényeket, melyeket fazekas korong híján formába sajtolva két fél részből illesztették össze, majd kiégetés után festették ki. A másik eljárás a kézzel történő formázás és a hurkatechnika, melynek során agyag hurkákat raktak egymás mellé, így építve fel az edény falát. Az inkák fémfeldolgozása a színes- és nemes fémekre korlátozódott. A vasérc megolvasztása technikailag megoldhatatlan volt a számukra. A fémek megmunkálására igen bonyolult eljárásokat alkalmaztak, és főleg hidegen történt a kialakításuk.
Ki ne ismerné a pánsíp jellegzetes hangját? Emellett csörgőkkel, dobokkal, ütős hangszerekkel zenéltek, melyeket kőből, kagylóból, csontból, bambusz, vagy éppen állati bőr felhasználásával készítettek. A húros hangszereket az európaiak terjesztették el.
Ünnepi alkalmakkor a királyi udvarban gyakran mutattak be tragédiáikat és vígjátékokat. Az előadott darabok többnyire a királyt dicsőítő vagy családi történetek voltak. A színészek az előkelőségekből kerültek ki.
A kiállítás bemutatja a területi eltéréseket az erdőben, a hegyekben, vagy a vékony tengerparti sávon élő emberek kultúrájában, egészen a fejlett inka kultúra kialakulásáig.
Az évszázadok során kialakult elvek, melyekben az egyes közösségeknek rituálisan megszabott kötelezettségei voltak. Ezek közé tartozott bizonyos közösségi épületek, csatornák építése, kézműves készítmények, különféle javak szolgáltatása. A beszolgáltatott javakat, terményeket összegyűjtötték, majd pedig szétosztották a birodalom lakói között.
Amit hiányoltam, az a harcászati és hadászati eszközök bemutatása vagy a híres-hírhedt vallási rituálé bemutatása.
Ugyanakkor jól mutatja be az inkák és az előttük élő népek mindennapjait, vallási és temetkezési kultúráját. A lélegzetelállító méretű piramisokat számomra az teszi még csodálatosabbá, hogy ezeket a monumentális építményeket vályogtéglából építették. A kész építményre utólag vitték fel a jellegzetesen és monoton ismétlődő dombormotívumokat, melyeket aztán rikító színekkel festették ki.
Az elhelyezett tárlók áttekinthetők, és jól követhetők a fejlődés egyes állomásai, hogy a kezdeti Chacin kultúrából hogyan fejlődött ki az inka kultúra. Ugyanakkor a kiállítás komoly hibájának tartom, hogy azoknál a tárlóknál, ahol az ismertető szöveg az üvegen kívül található, szinte olvashatatlan, a rosszul kialakított világítás miatt.
Amikor 1532. november 16-án a spanyolok megdöntötték az inka birodalmat és váltságdíj fejében szinte a birodalom teljes aranykészletét elhurcolták, egyúttal e népet is halálra ítélték.
Az inka nép a spanyol hódításig egy minden külső támadást csirájában elfojtó nemzet, melynek uralkodója, valamint a vallási vezetők élet és halál urai voltak. Az arany a mindennapi élet természetes kelléke, és általánosan használt eszköze.
Érthető, hát, hogy egy fejlettebb harci technikával rendelkező erő minden ellenállást megtörve ragadta el az európai szemmel felbecsülhetetlen mennyiségű kincseket.
Az andesi kultúra nem volt felkészülve egy ilyen külső hatásra, és a spanyol hódítók rövid idő alatt mint önálló nemzetet, eltüntették az inka népet.
Mi maradt meg az andeszi kultúrából?
Napjainkban is gyakran találkozhatunk a jellegzetes, szimmetrikusan ismétlődő textilmotívumokkal.
Az ötvösök által alkalmazott motívumok ugyancsak fennmaradtak.
A jelenkor ásatásainak köszönhetőem pedig egyre több régészeti lelet kerül elő, hogy mind jobban megismerjük e hajdan volt, virágzó kultúrát...
|
Ideje: Szeptember 06, csütörtök, 05:20:35 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Egy eltűnt kultúra" | Belépés/Regisztráció | 26 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Szeptember 06, csütörtök, 11:03:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Ha már nem tudtam elmenni, legalább egy kis személyes benyomást kaphattam. Köszi! |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Szeptember 06, csütörtök, 11:38:49
(Adatok | Üzenet küldése) | Sajnálom, hogy személyesen nem gyönyörködhetem ebben a kiállításban. De valamivel kárpótolhatom magam – s mindazok, akiknek nincs lehetőségük személyesen elmenni - az írásoddal és a Szépművészeti Múzeum honlapján: Kiállítás az inkák kincseiről a spanyol hódítás előtt [www.inkak.hu] c. online-kiállítással.
Csak egy icipici adalék: Nézetük szerint az ember kötelessége a természet megőrzése és megvédése, ezért szükséges az emberek és a természet közötti kölcsönösség fenntartása.
Náluk a legnagyobb bűn a hazugság, a lopás és a lustálkodás volt és nagyon szigorúan büntették ezeket. (Megjegyzés: halállal.)
A kiállítás egyébként szeptember 30-ig még megtekinthető.
|
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Szeptember 06, csütörtök, 14:55:49
(Adatok | Üzenet küldése) | | Egy-két dologra felhívnám a figyelmet. Olyan, hogy "inka nép/nemzet" sohasem volt. Az inkák eredetileg egy törzs volt, később az uralkodó osztály neve lett. A másik: Peru lakosságának jelenleg is közel felét az indiánok, több mint egyharmadát pedig a meszticek teszik ki. És ne feledkezünk meg a kipuról, a csomóírásról sem! |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- bla (hars.istvan@chello.hu) Ideje: Szeptember 06, csütörtök, 23:40:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Bocs, de nem a fejlettebb harci eszközök miatt hóditották meg a spanyolok az inka birodalmat, bár ez is biztos belejátszik.
Kihasználták a véletlenül épp akkor két inka utód, Atahualpa és Huascar közt kialakuló első inka belviszályt és kezükre játszott egy jövendölés is, hogy az inkák egykori istenei visszatérnek, - fehérbőrűek szakállal -egyébként a sok ezer harcos elsöpörhette volna a spanyolokat... |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Szeptember 07, péntek, 08:15:30
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Kedves Laci! A kolléganőm megnézte, kaptam tőle egy ott nyomtatott érmét is, de nem tudtunk , nem volt alkalmunk megbeszélni a kiállítást. Most köszönöm Neked, hogy megtetted helyette. |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: Szeptember 07, péntek, 14:01:33
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Érdekes, tanulságos, írás, jó volt olvasni. Az "inka nép" vagy "inka birodalom" témaköréhez hozzászólván én is úgy tudom, hogy az "inka", az bizony a legfőbb uralkodó helybéli megnevezése. Óvilági párhuzamok egész sora lelhető itt fel, a mindenkori inka Inti (Egyiptomban: Ré) a Nap egyenes leszármazottja, tőle nyeri hatalmát, maga is istenség. Hajdan az "inkák birodalma" kifejezés került a magyar nyelvbe, ez akképpen helyes Perura értve, ahogy Egyiptom a "fáraók birodalma" volt. Nem helyes azonban - bár elterjedt - "inka népről" beszélni, ahogyan "fáraó nép" sincsen. A birodalom eredeti neve egyébként még csak nem is Peru, hanem Tahuantinsuyu. A birodalmat alapító első inka a Titicaca- tó partjáról, valószínűleg ajmarák lakta vidékről érkezett, a mai Cuzco vidékén telepedett le és - ez pedig érdekes módon Rómával vonható történelmi párhuzam - nem tartotta meg eredeti nyelvét, hanem átvette a környéken élő kicsiny kecsua népét, ahogyan Róma felvette - és naggyá tette - a latint. A kecsua a spanyol mellett hivatalos nyelv Peruban és Bolíviában is, emellett az ecuadoriak harmada is beszéli. Szóval a nyelv kecsua, az uralkodó inka, a birodalom Tahuantinsuyu, az ország Peru. |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Szeptember 08, szombat, 18:15:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Jó voltaz ismertető, és a hozzászlásoknyomán felkeltetettétekaz éreklődésemet az ina néptörténete iránt. Eddig csak regényekből, fílmehből ismertem. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Szeptember 30, vasárnap, 19:38:36
(Adatok | Üzenet küldése) | | Én voltam Peruban,Bolíviában,Columbiában ,Mexicóban és Paraguában is. Láttam a rengeteg kiállított ékszereket,műtárgyakat,készítményeket. Valójában a Bolívia területén élt kecsua nép egyrésze vándolrolt Peru területére. Az alapnyelv közös. Bolíviában található Tiahunaku az aranyváros is. Olyan óriási mennyiségű lelet maradt ránk,hogy bankok páncolozott termeiben őrzik és mutatják be a kiállított remekműveket. Mindhárom helyen videóra vettem a kiállított leletanyagot. Az Inka kifejezés mindig az uralkodót(a nap fia) illette.Cuscóban az inkák fővárosában pirogránitból faragott hatalmas kváderkövekből építették a várat és a mai paloták alapjai is kétméteres magasságig ezekre a kö alapokra épültek. A Mocsék építkeztek vályogtéglából.Igazi kőpiramisok Guatemalában,Mexicóban,Paraguában (Kopán) találhatóak. |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- nuknuk Ideje: November 01, csütörtök, 02:57:18
(Adatok | Üzenet küldése) | !. AZ Apocalypto a Mayakrol szolt, nyilvan azert tuntek az "inkak" barbarnak...azt hiszem Magyarorszagon szinkronizaltak, itt (USA) viszont "mayaul" volt az egesz felirat nelkul, allati volt!
2. inka=uralkodo, annak ellenere hogy manapsag az egesz vilag ezen a gyujtoneven emliti az akkori Tawantinsuyu-i embereket, maguk a peruiak is.
3. a quipu=csomoiras szerintem nevezheto irasnak, eleg jol szolgalta a kommunikacios celt, megha a szerencsetlen sariri=futar a leket is kigyalogolta azt hordozgatva egyik helyrol a masikra
4. a hanyatlasukat pedig annak "koszonhetik" hogy Pizarro epp a tesveruralkodok harcaba csoppent, na meg persze az uj betegsegeknek... |
|
|
|
|
|
Re: Egy eltűnt kultúra (Pontok: 1)
- Jodieline Ideje: November 02, péntek, 05:39:14
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Régóta érdekel az inkák, maják története, kultúrája, ezért ahol csak lehet, megnézem, elolvasom a róluk szóló filmeket, könyveket. A kiállítást is láttam, nekem nagyon tetszett, bár valóban, a harci eszközök hiányoztak. Tetszett az összefoglalód. |
|
|
|
|
|
|
