| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Első szigetelésem |
|
AngyaliAndi
 |
Én még nem voltam a Szigeten. Egészen eddig úgy gondoltam, nem is nagyon leszek. Öreg vagyok én már ahhoz, na meg azért annál tisztább, hogy ott egy percre is jól érezzem magam. De a Maiden… |
Első Szigetelésem!
Azt hiszem az idei nyár legnagyobb szenzációja az Iron Maiden koncert. Minden magára valamit is adó fanatikus már tavasszal megvette a jegyet.
Én még nem voltam a Szigeten. Egészen eddig úgy gondoltam, nem is nagyon leszek. Öreg vagyok én már ahhoz, na meg azért annál tisztább, hogy ott egy percre is jól érezzem magam. De a Maiden… azért az csak a Maiden, ezt nem szabad kihagyni, így hát erőt vettem magamon- no meg a férjemen- és irány a Sziget.
Ott kezdődött a gond, hogy nem igazán óhajtottam tömegközlekedni. A Szigetig meg pláne nem. Viszont lelki szemeim előtt megjelentek az óbudai fák, amint minden águkon autók lógnak… mindegy, majd legfeljebb a miénk is köztük lesz. Meglepetésemre, találtunk helyet, igaz, az csak később derült ki, hogy amit mi közelinek véltünk, az még jó egy órányi séta a bejáratig. Ami csak azért volt kellemetlen, mert délben volt vagy negyven fok, árnyék egy szál se, éjjel meg tök sötét volt, és világítás egy szál se. De semmi gond, Szentbékkálla óta tudjuk, a mobiltelefonok működnek zseblámpaként.
Már a bejáratnál kellemes meglepetésként ért, hogy nem olyan nagy a tömeg. Rémálmaimhoz képest elég disztingvált is. Szolid dülöngélést láthattunk még csak, ami a hangulathoz képest megnyugtató volt, de a napszakhoz képest vészjósló.
Belül egy külön kis város fogadott bennünket, saját postával, mosodával, éttermekkel és persze kocsmákkal. Mindenhol hatalmas bulizás, mindenki talál itt az ízlésének megfelelő zenét, és senki nem lepődik meg azon, ha neked az út közepén támad kedved lassúzni egyet a pároddal.
Hamar a Nagyszínpad felé vettük az irányt, nekem a disco és az effélék nem igazán tetszenek, és azt már a bejáratnál hallani lehetetett, hangolnak az éjszakára a metálosok. Az utat nem nagyon tudtuk, mivel semmi nem jelez semmiféle irányt, helyszínt, segítséget, de gondoltuk, ha követjük a talpig bőrbe bugyolált hegyomlásokat, eltévedni nagyon nem fogunk.
Aztán mégis. Önkéntes iránytűink ugyanis minden kocsmánál, minden pálinkás standnál, drogprevenciós sátornál megálltak, és majdnem lett egy tetoválásunk is.
Én nem vagyok prűd ember. Komolyan. De az még azért engem is földhöz csapott, hogy a mező közepére teljesen nyitott pisoárokat állítottak fel. És használták is őket.
A körülményekben nem csalódtam, valahogy így képzeltem el. A kempingben- merthogy oda is betévedtünk- sátor mindenütt. És hihetetlen por. Ami most még por, de esőben ez nem semmi sárrá alakul majd.
Sokat gondolkoztam, mit kellene ide felvenni. Azt tudtam, mindenképp olyat, amit nem sajnálok majd egy mozdulattal a kukába dobni, de azért mégis… délben rekkent, éjjel fagyveszély. Ahogy elnéztem a többieket, ezerféle ötletet láttam. Volt, aki nemes egyszerűséggel egy szál alsógatyában ugrált. Volt, aki decens kis vászoncuccban nyomta, akadt, aki talpig indiainak álcázódott, de volt ott rastahajú afrikai sámán is. Na és persze kőkemény rocker minden mennyiségben. Láttam tíz centis tűsarkakon egyensúlyozó tüneményt, de katonai bakancsban trappoló bikinis démont is.
Megpróbáltam az arany középutat megtalálni, de arra azonnal rájöttem, mégsem sikerült. A por, ami még akkor is összeken, ha meg sem mozdulsz, a fehér pólón és cipőn fekete, a fekete nadrágon viszont fehér foltot hagy. Mindezt körülbelül öt perc után.
Fél hét felé már tele volt a Nagyszínpad előtti terület, de még elég jól lehetett ott közlekedni.
Mondjuk már délben láttuk, az igazi fanatikusok nem bíznak semmit a véletlenre, órákon keresztül ültek a tűző napon a színpad előtt- talpig feketében- csak, hogy közelről láthassák bálványukat. Próbáltunk úgy helyezkedni, hogy jól lássunk mi is, de azért ne nagyon legyünk a dühöngő közelében. Amíg fél kilenc nem lett, nem is volt semmi gond. Csak későn kapcsoltunk.
És így lett a gond. Mindkét oldalról, és persze hátulról beözönlött a tömeg a térre, így minket, akik már ott voltunk, nyomtak egyre előrébb, a színpad felé. Pillanatokon belül úgy összetömörült körülöttünk mindenki, hogy mozdulni sem lehetett. Ha véletlen felemelted a kezed, az elég sokáig úgy maradt, mert leengedni nem volt hely. Kijutni meg végképp semmi. Kicsit megijedtem, mert én elég picike vagyok, egy átlag ember hóna alatt simán közlekedek, és ott a tömegben, pillanatok alatt elfogyott a levegőm is. És a kezdet-bármennyire nem akartuk- mégis a dühöngő kellős közepén ért minket.
Kellemes meglepetésként ért viszont, hogy percre pontosan kilenckor elkezdődött a koncert.
Amilyet még soha életemben nem láttam. Fantasztikus díszletek, tökéletes hangzás, őrületes dübörgés… És hiába az a huszonöt év, a lendület még a régi. Wasting love, Different world, Wasted years, Rainmaker… a világ legnagyobb zenéi ezek! Együtt dobbant, együtt lélegzett közel hatvanezer ember, egyként énekeltük a Fear of the dark örökérvényű sorait… Olyan élményben volt részünk, amiben még soha. Már nem számított, hogy sörben fürdetnek minket, nem volt érdekes, hogy csak minden második ugrás után jutottam oxigénhez, hogy néhányan flippergolyót játszottak a tömeg közepén, hogy az öklöm kellett nem egyszer ahhoz, hogy védjem a fejem, vagy a könyököm, hogy ne nyomjanak agyon… Tényleg nem számított. Két és fél órán keresztül csodában volt részünk.
Utána viszont egy órán keresztül kerestük az egészségügyi sátrat, mivel a csata nem múlt el nyomtalanul. Sajnos, nem jelzi semmi, merre vegye az irányt ilyenkor az ember, így gyakorlatilag be kellett újra járni a szigetet, mire meglett, mert a rendezők sem tudták megmondani.
Egy szép kötéssel, és örök élményekkel gazdagon indultunk hajnalban a kocsi felé. Én megfogadtam, hogy jövőre újra… ugyanitt, férjem megfogadta, hogy többet az életben sohasem… de tudom, aki ide egyszer beteszi a lábát, az nem szabadul többet!
|
|
| |
|
| "Első szigetelésem" | Belépés/Regisztráció | 32 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Si Ideje: Augusztus 14, csütörtök, 23:58:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szédületesen jól írtad le. Én életemben soha nem voltam ilyen helyen, de olvasás közben szinte átéltem a Sziget hangulatát. |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Augusztus 15, péntek, 06:34:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Andikám! A Szigeten még nem voltam, de jópár koncerten már igen. A Deep Purple név biztosan mond Neked valamit. Akkor jövőre ketten elmegyünk, Lacit meg otthon hagyod szappanoperát nézni.:-) Jó volt a tudósítás. |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- soman (soman@mailbox.hu) Ideje: Augusztus 15, péntek, 06:40:38
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Andika csúcs csajszi vagy!
Hát erről beszéltem, erről az "andikás" humorú fűszerezésről!
Nekem eléggé sokszor megadatott, hogy híres-hírhedt zenekarok koncertjén részt vegyek itthon, vagy éppen külföldön. Szerintem két lehetőség van az elején, vagy felveszed a ritmust az alkohollal és a tömeggel, vagy már az elején megpróbálod megtartani a biztos háromlépés távolságot, amit ugye a fenti példából adódóan nem mindig sikerül maradéktalanul megvalósítani.
Valószínű, hogy a korral jár, de már jobban csípem azt a milliőt, amit egy otthoni hi-fi biztosít önző módon csak nekem, taposás nélkül. Persze, tudom, jöhet a válasz: Egy élő koncert hangulata semmihez sem hasonlítható!
Hihetetlen élményeim voltak régebben rock koncerteken. Majd ha egyszer nagy leszek, megírom. Addig meg olvasom a Te nagyszerű élményeidet! :-) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Augusztus 15, péntek, 08:16:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Andika, most ismét egyértelmű lett nekem, hogy hová nem fogok soha elmenni. |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- parakalo Ideje: Augusztus 15, péntek, 09:52:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Első reakcióm: - Hát ezt a Nőt!!!
Nagyon jó, hogy megírtad, élmény volt olvasni. Nagyon bevállalós, vagány csajszi vagy! Le a kalappal.
Remélem sérülésed nem volt azért túl komoly.
Puszi
|
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Augusztus 15, péntek, 12:05:04
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Annyira "Andis", élveztem minden sorát a beszámolódnak!:) Vágyom is meg nem is egy ilyen buliba.... A lányaim voltak a VOLT-on Sopronban, nekik is nagy élmény volt /csak én nem mertem belegondolni míg ott voltak, hogy hol és mit csinálnak/ Nos ezen felbuzdulva a férjem is el akar menni jövőre... Én azt hiszem még átgondolom a dolgot!:) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- janos51 Ideje: Augusztus 15, péntek, 18:52:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szuper a kalamajka leírásod !
Persze én i jártam Illésre, Omegára meg másra a Várba is. Ja mikor....hát, úgy
70-73 között.
feldobó az elszántságod. Gratulálok
János |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- gerzson Ideje: Augusztus 15, péntek, 19:13:00
(Adatok | Üzenet küldése) | | Haha. király. rakenroll. Bár nem tudom a mobil pisoáron kiakadni...pláne a szigeten. láttam én ott már durvábbakat is, azért utálom is, nameg azért, mert sose tudod merre jársz, és mert idegesítenek az ottlévő emberek, legalábbis a nagy részük. De azért jó, hogy neked jó volt. |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Augusztus 15, péntek, 19:15:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | OKÉ, rádumáltál...:)))) Jövőre a "mamika" is ott lesz...(hogy vigyázzon Rád):)))))) Kellett ez neked?...:))))) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Augusztus 15, péntek, 19:20:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Remek, gratulálok! Annyira jól sikerült a szigetelésed Andikám, hogy egyszer még én is elmegyek. Az a kis sebesülés semmi, a beszámolód meg óóóriási, kedves, optimista, élményekkel teli. Jövőre szólj nekem is! : )))) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- tokio170 Ideje: Augusztus 16, szombat, 07:23:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Én csak azt tudnám mondani erre, mint Armstrong, az elsőnek - vélt - holdralépő: Wazze, én oda ki nem teszem a lábam...
Megerősítettél elhatározásomban. Két legnagyobb ellenségem van a por, és a tömeg. Viszont, ahogy öregszem, nem bírom a hangos zenét, a metált ráadásul asszem, soha nem is szerettem...
Szal... jól leírtad miért is borzongok én a szigetelésektől, még ha igazán nem is ráznak. :)) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: Augusztus 17, vasárnap, 22:19:09
(Adatok | Üzenet küldése) | | Klassz csajszi vagy, ha ezt így bevállaltad! Mint írtad is, maradandó élményben volt részetek - na nem a kezedre gondolok:)))) Élvezettel olvastam beszámolód. Puszillak: Éva |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- agnes Ideje: Augusztus 18, hétfő, 09:35:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Bár eddig a Sziget kimaradt az életemből...de Téged olvasva meggondolandó.....!!:)) |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Thalassa Ideje: Augusztus 18, hétfő, 17:44:27
(Adatok | Üzenet küldése) | | A Sziget egy olyan hely, ahova legalább egyszer el kell meni! :) Egy egészen más, de szerintem nagyon érdekes világ! Érdemes bepillantani. Puszillak! |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Anne20 (anne20@citromail.hu) Ideje: Augusztus 21, csütörtök, 16:09:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Én már voltam a Szigeten, és én is akkori kedvencem kedvéért mentem, de már nem vágyom vissza. De örülök, hogy ti jól szórakoztatok :))) Puszi: Anne |
|
|
|
|
|
Re: Első szigetelésem (Pontok: 1)
- Duttyy Ideje: Augusztus 21, csütörtök, 20:09:11
(Adatok | Üzenet küldése) | Erről beszéltem!!!!:)
Jövőre gyere velem 1 hétre, regényt írhatsz belőle:)!
Én már csukott szemmel is tudom, merre van az EÜ sátor:) |
|
|
|
|
|
|
