| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Kinek is írom a dalt?! |
|
szekelyng
 |
Egyértelműen indultunk a Nagyszínpad felé, mintha vonzana, akárcsak régen, amikor megszólalt a Tabánban a dob és a basszus, mintha dróton rángattak volna "Menni kéne...!" |
Szubjektív sorok a Sziget -1-edik napjáról
Barátommal (T.T.) kint jártunk - két veterán - a Szigeten, a Magyar Dal Napján, mert több szempontból is úgy éreztük, hogy ott a helyünk... Először is azért, mert ezzel a generációval nőttünk fel, mármint Pici és a többiek, innen már tudhatjátok, hogy mi is 50 felett járunk:-) Másodszor kihajtott a kíváncsiság, mit tudnak még a "fiúk"? Aztán azért is, mert tudtam, hogy szeretnék cikket írni róla ide az oldalra. Egyedül nem vállaltam volna, de Tamással ketten már bátrabbak voltunk.
Csak a be- és kijutást tudnám feledni! Itt jött elő a generációs gond, én már nem szeretek tömegben sokat várni, főleg nem kb. 40°-ban... De aztán szerencsénk volt, és ahogy elhagytuk a jegyárusüzér- és karszalagkiadó drosztokat, onnan már majdnem simán bejutottunk. Egyértelműen indultunk a Nagyszínpad felé, mintha vonzana, akárcsak régen, amikor megszólalt a Tabánban a dob és a basszus, mintha dróton rángattak volna "Menni kéne..."
Ugyan az elejéről lemaradtunk, és éppen Gerendásra értünk oda, aki már a bemelegítő szekció után énekelt, egy szép dalt "Bartók országában" címmel, kissé rezignált szöveggel. Aztán le is vonult, ekkor már éreztük, hogy feszes lesz a program. Szerintem bizonyos beharangozottak kimaradhattak, mert Beatrice, Bikini, Neoton-sztárok helyett rögtön Lukács Laci jött a Tankcsapdából, és egy szál gitárral is zajos sikert aratott, bár mentegetőzött sokat, hogy egyedül még nem játszott sohasem. Néhol extradurva szövegeihez ki lehetett volna tenni egy mondjuk 16-os karikát legalább.
Aztán előkerültek a magyar rock félretaszítottjai, a magyar „untergrund” képviseletében az egykori URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó és Sziámi, akiket - bevallom őszintén - nem nagyon ismertem, de itt és most intellektuális depressziójukra a közönség bizony nem igazán volt már kíváncsi, néhány lelkes rajongójukat leszámítva. Mindennek ellensúlyozására a "Bohóc-1"feliratú pólóban rohangáló Novák Péter bejelentette, hogy most bizony Balázs Fecó örökbecsű nótái következnek, és a szerző a színpadon négy nótát eljátszott egymaga, igaz csak részleteket... Ezek szép, nagyívű dallamok, de a végén már érezhető volt, hogy a közönség valami dinamikusabbat vár - s nem is hiába.
Két dal erejéig kifutott a KFT, és a tömeggel együtt énekelték az Afriká-t, meg a Balatoni nyar-at, aztán viszlát! Ezután Bródyt harangozta be nagy erőkkel Novák Péter, mint a generáció első igazi magyarszöveg-íróját, de hát valljuk be Bródy nemcsak hogy nagypapa korú, de veseműtétje óta egészségileg is kicsit megrokkant. A Földvár felé félúton-ban a közönség mégis mellé állt, és ezután üdvös hatású volt Tolcsvay László színrelépése, akin viszont nem-fogott-az-idő hosszú fehér hajával és fehér gitárjával szépen énekelte a Jöjj, kedvesem-et. A hangulat fokozására Cipő is bejött, és vékony, karcos alkatával végigmentünk vele újra a 67-es úton... Az már csak "hal a tortán", hogy még a Micimackót is elénekelték - együtt a tömeggel.
Gyors váltással jazz-szekció kezdődött Babosékkal (Szakcsi-Babos-kis Szakcsi és zenésztársaik) néhány kiváló énekesnővel 1-1 szám erejéig: Szalóki Ágival egy népdal, Harcsa Verával egy slágergyanús szerzemény. Ági nem átallotta kihasználni a lehetőséget és bekiabálta, hogy lányok énekeljetek a babáitoknak magyar dalokat...! Még a népzene/iség jegyében jött ki Lovasi és a Csik Zenekar két slágert "folkosítva", ami épp ezért nagy sikert aratott, meg hát a Csik éppoly profi, mint mondjuk a Ghymes. Az utánuk jövő Pál utcai fiúk sajnos nekem kimaradt (anno), aztán jött a Quimby, akitől csak ezt az egy dalt ismerem, de ez aztán nem árt senkinek:
"Tékozló angyal a magasban,
böffent nincs baj, nincs haragban senkivel.
G dúrban zúgják a fákon a kabócák,
hogy láss csodát, láss ezer csodát,
láss ezer csodát."
Még Pici is beült hozzájuk billentyűzni. Meglepő módon egyszer csak elősomfordált az LGT, gyakorlatilag hangszerek nélkül, csak Solti hozott egy djembét és Karácsony egy akusztikus gitárt, a Neked írom a dalt-hoz, de a (nem kevés) hangtechnikai probléma ellenére a közönség lelkesen ordította velük "vártam rá, hogy elmondjam, hogy elénekeljem, hogy tudd, hogy érezd..." aztán integetve lesétáltak ők is. No nem soká, mert Somló mindjárt vissza is jött előbb Kozma Orsival az "Olyan szépek voltunk"-ban, majd Geszti rohant ki rappelni a "Nem adom fel"-t és a Jazz meg Az-os lányokkal (Orsi, Eszter) a "Ma jól vagyok"-ot. Ütött nagyot mind a kettő! Dés visszajött Lövölde téri lódenkabátjában (Tábi Tamás után szabadon), és Pici elénekelte a Nagy utazás-t is. Erre még rátett Karácsony zongoraprodukciójában az Áldd meg a dalt - és előmasíroztak a rég elfeledett dolgok szépen, sorban...
Sokáig készülődött Katona Klári, Babosék és egy komplett női kar, aztán a Sose bánd mégsem hagyott mélyebb nyomot, udvariasan letapsolták a színről. Annál nagyobb energiával robbant be Hobo és triója két számmal, és becsületükre váljék, ismét átmozgatták a tömeget, Hobonak csak az arcán látszanak az évek, húzott, mint az ágyú.
A nagy zajjal bejelentett Rockallstars érdekes produkciót nyújtott már az estében, két Skorpió, egy Takáts Tamás, egy P. Mobil és egy Mini számmal, mind nagy slágerek, mégis valahogy az egész nem akart összeállni, így együtt nemigen játszottak (kivéve a Skorpió négy tagját talán). Valaha jam-sessionok voltak, de rock-sessionok nem annyira. A hangulat további fokozására az Omega Tribute Band szaladt be utánuk, Kóbor helyett három énekessel: Keresztes Ildikó, Roy és Kalapács Józsi személyében. A közönség is berezonált, a Tízezer lépés, a Fekete pillangó és a Petróleumlámpa megtette hatását... , az Omegából Mihály Tamás konferált, és Benkő is a színpadon volt. A tuti sláge hát itt sajnos a zene plyabackről ment - megjegyzem talán a 7 órás koncert alatt, más produkció nem is volt playback, váljon becsületére mindenkinek, hogy a gyors hangszercserék mellett is "éltek" a zenészek! Feke Pál, Vadkerti Imre, Tóth Antal, Herczeg Flóra és a többi énekes is kitett magáért.
A záró szekcióban már kezdtem fáradni, főleg Fenyő Miki és Szikora produkciója alatt, aztán ezt ellensúlyozandó kirohant még az Edda, és újra feldobta a közönséget, ritmikusan ugráltunk fel-alá... Levezetésképpem jött Ákos és Pici a Gondolj rám-mal. Ákos még elénekelte a Negyven-et, majd Zorán következett az Apám hitte és az Egészen egyszerű dal-lal.
Innen már csak finálét lehet tartani: Bebe és a Back to Black mellett kijöttek az énekesek, színe-java és együtt énekelték Máté Péter örökbecsű dalát "Zene nélkül mit érek én?". Novák bejelentette, hogy vége és csendrendelet, viszlát mindenkinek, míg egy tízéves kislány elénekelte még a reflektorfényben a Tavaszi szél vizet áraszt-ot...
Sokan voltunk, én 20 ezerre saccoltam, a hírek szerint 50 ezren lehettünk... nem mondom...
Most lehetne filozofálni, hogy ki NEM jött ki, ki miért NEM énekelt, miért NEM vállalta a rövid szereplést, miért is vajon? Egy szakma mutatta meg itt magát jól-rosszul, mint cseppben a tenger, igen ilyenek vagyunk, szépek-csúnyák, öregek-fiatalok, bájosak-undokak, aranyosak-durvák, mániások-depressziósak, nagyravágyók-szerények, szegények és szépek mind-mind, akiknek valaha szurkoltunk, akikért kimentünk Ifiparkba, Tabánba, Kőbányára, Diósgyőrbe, rockfesztiválokra és büdös klubokba, Sportcsarnokokba, és mindenhová ahol úgy éreztük, hogy igenis ott kell lennünk, mert VALAMI FONTOS történik velünk. Hát igen, még megvagyunk, hálistennek, leszámítva a magyar rock áldozatait... még megvagyunk Levi, Tinibá, Zorán, Pici, Ádámka, Totya, Karesz, James, Hobo, Lajoska, Sipi és mind-mind akiket szerettünk - és szeretünk most is.
Éjjel fél kettőre haza is értem, A Filatori-gáttól az Árpád-híd pesti hídfőjéig gyalogoltunk Tamással, mert épp nem jött semmi, hát jó volt menni, és beszélgetni olyan dolgokról, amit úgy hiszünk - talán fontos is lehet, ha másnak nem - hát nekünk.
|
|
| |
|
| "Kinek is írom a dalt?!" | Belépés/Regisztráció | 6 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Kinek is írom a dalt?! (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Augusztus 18, hétfő, 20:41:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nosztalgiázásra késztetett az írásod....Azt hiszem, ha ott lettem volna, nagyon jól éreztem volna magam. Köszönjük a beszámolót!:) |
|
|
|
|
|
Re: Kinek is írom a dalt?! (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Augusztus 18, hétfő, 22:14:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Az a szép a Szigetben, hogy mindenki megtalálja a maga hangját benne.:)))))))) Sajnálom, hogy csak másnap mentem ki, és ezt a napot kihagytam. Jövőre már okosabb leszek!:))))))))))) Puszillak! |
|
|
|
|
|
Re: Kinek is írom a dalt?! (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Augusztus 19, kedd, 06:34:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Jól átadtad a hangulatot. Ez a mi zenénk. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Kinek is írom a dalt?! (Pontok: 1)
- Lyza1 Ideje: Augusztus 19, kedd, 07:15:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyszerűen sikerült a beszámolód!...Én is átéltem, kint voltam a szigeten előző évben és jól éreztem magam...Megtaláltam én is a nekem való programmot!...Köszönöm, hogy egy kicsit visszahoztad a múltat...Szeretettel: Lyza |
|
|
|
|
|
Re: Kinek is írom a dalt?! (Pontok: 1)
- parakalo Ideje: Augusztus 22, péntek, 14:06:01
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Öröm volt olvasni. Köszönöm én is.
Halkan megjegyzem, hogy Cipőért odavagyok. |
|
|
|
|
|
|
