| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Aranyszőrű bárány, Kincskereső kisködmön |
|
|
"Bíborüngöm pántlikája,
Fújja a szél a Dunára,
Barna legény fut utána,
Mikor a szél fujdogálja." |
A legény, amikor udvarolni ment a kiszemelt leányhoz, szűrét a pitvarban hagyta felakasztva, amíg beszélgettek. Amennyiben a szülőknek nem volt megfelelő vejnek, akkor szűrét a pitvarból az udvarra tették, ami azt jelentette, hogy ne jöjjön többet a lányhoz. Bizonyára ismerős a kifejezés - kitették a szűrét.
A szűrt a hosszú fürtű magyar juh gyapjából készítették. Ebből a szűrposztóból készítették még a zekét, a dolmányt. Ezek mind vállra vetett téli ruhadarabok voltak. Felsőruhaként viselték a vászonnemű felett. A szorosan a lábhoz tapadó nadrágot pedig székely harisnyának nevezték.
A mai kiskabáthoz a ködmön hasonlított leginkább. Alföld igazi hazája a subának, ami juhbőrből készült.Subára nem mindenkinek tellett, így a kevés pénzüek szűrt csináltattak maguknak. Főleg falusi viselet vol, városi polgár, mesterember nem hordta. A posztóból készült szűrre rátét és hímzés került díszítésnek. A cifraszűr fehér, barna vagy fekete posztóból készült, a hímzése fekete fonálból és a vörös több árnyalatából állt.
A nők viseletének legegyszerübb darabja a felsőtestet takaró ujjas vászoning volt.
többnyire csak a csípőig ért, és a pendelybe kötötték be. A pendely vászon alsóruha, amit felül zsinórral, a korccal kötöttek össze. A pendelyre került a vászonból készült kötő, amiből idővel a nyitott szoknya kifejlődött, aminek elöl a kötény alatt van a hasítéka. A XIX. sz. második felében váltotta fel a nyitott lepelszoknyát a rokolya, ami színes anyagokból készült, elöl összevarva.
Az 1800-as évek közepét követő gazdasági fellendülés hatással volt a magyar népviseletre is. A ruházat, ill. annak díszítése gazdagabb lesz, és az addig fő vonásaiban országos szinten egyforma megjelenés kez elkülönülni, és tükrözi az adott táj, tájegység gazdasági helyzetét.
A viselet csaknem minden faluban más és más, de kötelező érvényű falun belül.
A lányok, asszonyok (természetesen :-) gyorsabban és szívesebben követték a divatot, mint a férfiak. A vásárokban meglátott polgárasszonyok viseletét igyekeztek utánozni.
A következő részben arról olvashattok majd, hogy az életkor, ill. családi állapot változásával, miként alakult a lányok, asszonyok viselete.
A viselet nagyon sok irodalmi műnek adott témát, vagy éppen címet, nem beszélve a azokról az esetekről, amikor a népi hit- és mesevilág alkotott olyan kifejezéseket, mint hétmérföldes csizma, vagy irodalmi keser-édes történetet (Kincskereső kisködmön), történelmi művet (A beszélő köntös),vagy éppen a ruházat egyik alapanyagát a gyapjút ruházta fel, és adott neki rangot azáltal, hogy Aranyszínű bárányról szól a szó.Akárhogy is, messzi van már az idő, amikor csípős téli reggeleken összakapaszkodott leányok mentek a templom felé, az eladósorban levők színes pártákban, kipiroslott arccal, ami betudható volt a hegyek felől fújó szélnek, de a templom kapujában várakozó ünneplős legényeknek egyaránt.
|
Ideje: Szeptember 23, csütörtök, 12:22:39 - fényesi
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Aranyszőrű bárány, Kincskereső kisködmön" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Aranyszőrű bárány, Kincskereső kisködmön (Pontok: 1)
- Fatyol (fatyol12@mailbox.hu) Ideje: Szeptember 26, vasárnap, 08:41:39
(Adatok | Üzenet küldése) | | -)))) Na ezért, hogy végre tudom, hogy mi az "Kitették a szűrét", nagy mosoly volt az első reakcióm, majd gyorsan témázni kezdtem, hogy varrok néhány szűrt azoknak, akiket nem szívesen látok-)) Köszönöm!-)))) A te szűrödnek nálam méltó helye van, így virtuálisan is. |
|
|
|
|
|
|
