[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 270
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 270


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Sztori: Első házaink
fényesi

Honfoglaló őseink jóval Szent István után váltak meg végleg régimódi házaiktól.

Az előző részben egy kicsit előreszaladtam, pedig sok érdekességet takar első, igazán helyhezkötött szálláshelyünk megismerése. "Házunk köralapú volt, falát fonott vesszősövény alkotta, amelyet kitapasztottak s rajta ajtónyílást hagytak. Az alacsony fal peremébe beerősített tetőrudak kupolaszerűen görbültek meg, s fent vagy összekötötték ezeket, vagy pedig abroncsba fogták. Tetejét állatbőrökkel, nemezzel, náddal fedték, vagy befonták s kitapasztották, de csúcsán kerek nyílást hagytak a füstnek s ezen jött be a levegő s a világosság is. A tetőnyílást zsineggel húzható takaróval el lehetett zárni, s az ajtót is szőnyeg takarta.
A magyar ház tehát kicsinyben éppen olyan szerkezetű volt, mint nagyban a világ építészetének egyik csodája a római Pantheon. Ilyenféle épületeket nádból is emeltek, de akkor a tetőt rendszerint kontyba fogták, s a világosság csak az ajtón jött be. Belül az épület földjét mélyebbre ásták, úgyhogy a fal mellett padkát hagytak. Ez szolgált fekvőhelyként, s idetették a férfi és női holmikat és a családi vagyont.
Az épület közepén, a mélyedésben égett a szabad tűz. Ennek a háznak tényleg nem volt sem ablaka, sem kéménye, gerendája, oszlopa vagy pitvara, de mindez nem is kellett hozzá. A tapasztáshoz használt sarat pelyvával keverték, néhány honfoglaláskori sírunkban találunk ilyen pelyvás tapasztást. Lehetséges, hogy a padlót vastag agyagréteggel öntötték, amint azt a kenézlői ásatás néhány sírjánál ( a sír a halott számára készült ház!) tapasztaltuk.
Helyneveink bőséggel őrzik ilyen sövényházak emlékét. Ne gondoljuk, hogy az ilyenfajta építkezés csak kis kunyhókra volt jó. Tágas, többöles belső tereket építhettünk így, pld. jókora templomokat. A Szent Istváni templomépítési parancsot sem csupa kőépület követte, nyílván sok lehetett akkoriban is a sövényből, nádból épített Isten-háza. Az a fajta ház, amit itt leírtam, tulajdonképpen nem más, mint helyheztapadt s így anyagában is átalakult nemezsátor.
Pontosan ilyenfajta építmény emlékét őrzik mind a mai napig kicsiben a tyúkborító kasok."
(László Gyula, A honfoglaló magyar nép élete)
Ideje: Március 12, péntek, 08:57:32 - Fényesi

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Életünk napjaink

"Első házaink" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.29 Seconds