| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Mese egy elfuserált boszilányról |
|
 |
Egyszer valamikor, nem is olyan régen, történt az eset mit most elmesélek néktek.
|
Egyszer valamikor, nem is olyan régen, történt az eset mit most elmesélek néktek.
Nagy napra ébredt a boszorkány család. Boszilányuk születését az napra várták. Gömböt simogattak, bolygókat lestek, kártyát vetettek, és jó nagyokat ettek. Varázsitalokat kevertek, levesek rotyogtak, boszorkánynép tett vett, kevert, kutyult és örvendett. A jóslatok szerint a jövendő pici lány, válik majd boszorkányok legnagyobbikává. Boszi Apa, büszke is volt tettére, vallotta, ha Ő valamit meg tesz, abból bizony csak rendkívüli lesz. Boszi Anya csak nézte, leste, Ö bíz nagyon emlékezett a megtörtént esetre. Gondolta jobb, ha hallgat, és nem szól semmit, még kalandja, az ellenséggel kiderülhet.
Mindenki örömére, felsírt az apró gyöngyszem, kíváncsian lesték milyen is lett végre. Gyönyörű volt, mint egy játék baba, fekete haja, bársonyos bőre, pici arcocskája és hatalmas szeme. De jaj uram isten, ez meg hogy lehet? A hatalmas szemek kéken fénylenek. Egy kékszemű boszi? Mindenki elszörnyedt. Boszorkány hitükre vallották ilyen nem lehetséges. Fekete haj, fekete lélek, még a macska is fekete, hát a szeme az meg hogyan lehet, hogy csillogó kék lett. Zúgott a boszik apraja nagyja, míg gyorsan, boszi nagyi a problémát meg nem magyarázta. Fennhangon szólott, ide figyeljetek. Én ismerek még régről ilyen eseteket. Nem kell megijedni, meg fog az változni pontosan időre, mikor majd az első rontásán túl lesz, tizenhat évesen. Szerencse, hogy boszi Nagyi ilyen okos volt, mert a kétségbeesés már a levegőben volt. Most, hogy ettől mindenki megnyugodott végre, kezdődhetett a boszorkány tánc is izibe. Reggelig ropták, nagy volt a hangulat. Evéssel ivással, pajzán játékokkal, méltón ünnepeltek, több napig egy húzomban.
Teltek múltak az évek és a pici boszi lány ovodás majd iskolás lett. Tizenhat évesen, igazi kis bestia. Amit eddig kellett tudni, azt mind elsajátította. A boszi óvodát, iskolát sikerrel zárta. Következett bizony a középiskola. Ez már igazi próbatétel volt ám. Ezt az iskolát a világiak közt kellett kijárni bosziéknál. Itt lehet először alkalmazni az eddig tanultakat, mint gáncsvetés, összeugrasztás, hamishír terjesztés. Jól lehet gyakorolni a hazudozást is, mások örömének elrontása igazi jelest ér itt. Tizenhat évesen kellett a vizsgán átesni, boszi nagyi bizony izgult is egy kicsit, mert furcsa dolgokat észlelt eddig is. El is határozta szegény nagymama, többet kell foglalkozzon a kis bestiával. Együtt indultak hát reggel iskolába, közben a nagyi szorgosan magyarázta, hogyan ejtse hasra, akit kiválaszt. Boszikislány nézett körbe- körbe, látja ám, hogy szemben az utcán, egy kisfiú sietve szalad, mögötte két rossz fiú, kik legalább egy fejjel voltak nagyobbak. Nagyi észrevette pici lány, mit szúrt ki. Ez az tudod te lelkem, hogy kell ezt csinálni. Bíztatta gyorsan, ha a kisfiú elesik, akkor biz a két nagyobb könnyebben eléri, ráadásként még annak is örülhetsz, hogy látod milyen, vidám mikor elbánnak vele. Rajta, rajta igyekezz, nehogy meglépjen a gyerek. Pici lány gondolt egyet-kettőt amint tanulta, hókusz erre, pókusz arra, és a két nagy gyerek akkorát esett, hogy csak úgy csúsztak a flaszteren, orrukról a glazúr alaposan lement. Nagyi szeme kikerekedett. Először csak tátogott, nehezen szólalt meg. Te gyerek, hát ez meg hogy lehet? Elesni nem nekik kellett volna, ők a rosszak a másik a jó, hányszor mondjam még hogy, ártásról van szó. Boszilány megszeppenve szipogott. De hát nagyi, minden sikerült, mekkorát estek, nézd, még most sem sikerült feltápászkodniuk. Ártottam én bíz mind a kettőnek jókorát. Nagyi nem hitt a fülének, azt hitte, a guta üti meg, micsoda szégyen lesz ez a családra nézve. Nemsokára következik a nagy boszorkányszombat, hol megszavazzák, melyik család lesz a legboszorkányabb. Mindenki rájuk gondol, mert tudják születése óta, hogy a jóslások szerint Ő lesz a legboszorkányabb. Ő fogja a boszi népet dicsőségre vinni. Bár ellenlábas is volt bőven, de még nem hittek nekik. Ha viszont ezek a malőrök kiderülnének, akkor bizony boszi kislány nehéz éveknek néz elébe. Nem tudta mit is tegyen, Ő az igazi vasorrú. Ajjaj majdnem elemésztette a bú.
Boszi kislány nézi magát a tükörbe. Jobbra fordul, balra fordul, valahogy sehogyan sem stimmel. Sehol semmi látszata bibircsóknak, vasorrnak, pedig a boszorkányok e nélkül nem túl jól mutatnak. Ráadásul itt van ez a két csodálatos kék szem, de amit látott, az azért mégis nagyon tetszett. Aranyos arcocska, kecses pisze nózi. Valahogy az ártás sem okozott örömet neki. Gondolkodott nagyon és megvilágosodott előtte, mit is kellene tegyen, hogy az igazi Ő legyen.
Eljött a nagynap, a nagy boszorkányszombat. Mindenki izgult, a vizsgák hogy zajlanak. Bevonult a bizottság a terem színpadára, s méltóságteljesen helyet is foglaltak. A sorok tömve voltak boszorkányokkal, ifjúval, középkorúval, meg néhány vasorrúval. Ott izgult a kis boszilány nagyija is, mert ő bíz aggódott, nem is kicsit. A kis bestia ötletét mikor meghallotta, úgy elképedt, hogy seprűjéből a cirok, kihullott az óta. Kis boszilányt szólították a bizottság elé. A teremben a moraj átváltozott csenddé. Még a macskák is elnémultak, most nem dorombolhattak.
Azért jöttem közétek tizenhat éve, hogy a boszorkány nép dicsőségét magasra emeljem. Legfőbb ellenségünk a sok angyal, több ember lelkével túlsúlyban van. Ez megváltozni csak úgy fog, ha változtatunk a rontási szokásokon. Mivel a több ember az angyalokat szereti, hát őket kell magunknak megnyerni, de emiatt az alapszabályt tilos módosítani. Mi is az a szabály? Ti is jól tudjátok. A boszorkány azért van, hogy jó nagyokat ártson. Innentől ez már csak pusztán gyakorlat, eddig a jókat rontottuk, ezen túl rontsuk a rosszakat. Mindenki értetlenül nézett jobbra balra, mi az, meg hogy is van, micsoda? Egyszerű a képlet, mondta kis boszorka, a rosszat rontogatva, tetteink jóvá válnak. Ősi ellenségeink az angyalok, meglepődnek majd nagyon. Előbb utóbb az emberek is el fogják ezt fogadni és lelküket többé, nem fogják a bosziktól félteni.
Így történt hát kedveseim ez az eset akkor. A fő boszicsalád sikere azóta is tombol. Szépségük, okosságuk, jóságuk vitathatatlan. Találkozhattok velük, minden nap a Full Extrában.
|
Ideje: Június 25, szombat, 23:55:22 - Anna1955
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Mese egy elfuserált boszilányról" | Belépés/Regisztráció | 12 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Június 26, vasárnap, 06:40:23
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Anna /"angyaligirl"/!
Írása nagyon szellemes /nekem is van egy erre kicsit hasonlító ördögös/.Jó az alapötlet, a történet vezetése és befejezése is.
Tréfásan annyit tennék hozzá: ezt a boszicsaládot tényleg követte a többi boszorka?
Szívélyes üdvözlettel: Miklós /Lelkes Miklós/ |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- Anne20 (anne20@citromail.hu) Ideje: Június 26, vasárnap, 16:11:04
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Örülök, hogy most olvashattam is! :)))) Előttem van, ahogy felolvastad nekünk. Köszönöm, hogy hallgathattalak:))) Szeretettel: Anne |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- _zizike_ Ideje: Június 27, hétfő, 10:14:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Szia Angyali!:) aranyos és szellemes, s bár sok ilyen elfuserált boszi lenne köztünk! :) zizike |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Június 28, kedd, 10:52:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szellemes, és olvasmányos. Talán kicsit idealizált a történet.
Üdvözlettel: cs |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- bla (bla@gportál.hu) Ideje: Június 28, kedd, 16:35:31
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Hiányzott volna, ha nem olvashatom... |
|
|
|
|
|
Re: Mese egy elfuserált boszilányról (Pontok: 1)
- bogumil Ideje: Augusztus 28, vasárnap, 14:41:03
(Adatok | Üzenet küldése) | | Nagyon aranyos kis történet.A gondolatenergiával való machináció létezik. |
|
|
|
|
|
|
