|
Vers: Elpattant egy húr |
|
|
Elpattant egy húr,
a szívem húrja.
A rózsazín köd helyett,
sötétség lett újra.
|
Jött, és győzött a szerelem,
felizzott lángolt,
égett, hevesen,
de mára, csak emlékét keresem.
A szerelem egy kincs,
melynek minden ember örül,
de te nem tudsz választani kettőnk közül,
lesed az eredményt egy álarc mögül.
Járod az utad,
nem csak felém lépsz,
azt mondod: utánam vágysz,
végül mégis szívet tépsz.
Igértél, és én hittem,
a saját bőrömet vásárra vittem.
Lelkemben régóta vad harc dúl,
s végül megszakadt bennem a húr.
Elpattant egy húr,
a szívem húrja.
A rózsaszín köd helyett
sötétség van újra.
|
|
| |
|