Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: Lelkes Miklós: KÜLÖNÖS ESTÉK |
|
Különösek a megremegő esték,
ha bánat hozzáér a boldogsághoz,
félig sejtésként, s indul égi áram,
csillagszórással világít világot,
újat, amelyet addig meg se láttál,
s ha mások láttak, régen elfeledték
e félelmetes-gyönyörűt, - a tájban,
s a lelkedben fel-, s elcsillogó estét.
Minek tagadjam csüggedt-önmagamnak?
Ha csillagot szór sötétfényű ének,
nem istentől vagy vesztes önmagamtól:
az Érthetetlen Végtelentől félek.
Félek: isten - maga az Érthetetlen,
s nem más a Lélek csak a mozgás álma,
s ha mozgás álmot elvesztőn felébred,
ébredése mindjárt a pusztulása.
Másoktól már, különös Égi Esték,
elhúzódom! Csak önmagamnak égek
énekemmel, - s a Szépségnek, e Nincs-nek,
míg csillagot szór mozgásálmú Lélek.
Nem kell dícséret, nemtetszés, - csak álom,
vágytalan vággyal megkínzott szívemben!
Egy-egy szót olykor csillag megvilágít,
s az Érthetetlen mosolyog - az isten.
|
Ideje: Március 10, csütörtök, 20:55:22 - lelmik
|
|
| |
|
"Lelkes Miklós: KÜLÖNÖS ESTÉK" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Lelkes Miklós: KÜLÖNÖS ESTÉK (Pontok: 1) Bogika Ideje: Március 10, csütörtök, 21:31:14 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szép, szívhez szóló vers. "Vágytalan vágy" - ez nagyon tetszik. |
|
|
|
|
|
|