[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 332
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 332


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Próza: Egy más világ
Netelka

A helyiségben szinte vágni lehetett a füstöt. De ez hozzá tartozott a képhez, ami a kocsmát jellemezte. Főként így este kilenc óra tájban.

Az arcok alig voltak kivehetők, de nem is volt rá szükség, hiszen szinte mindannyian ismerték egymást. Törzsközönség járt ide. Meg-megnézték ugyan a betérő idegeneket, de hamar visszafordultak poharaikhoz.
A kocsma küllemében a szokásos formát öltötte: néhány asztal, köröttük viszonylagos összevisszaságban a székek, egy hosszú, többméteres bárpult, a pult fölött neoncső, itt-ott néhány falikar.
Ebben az időben tömve volt a helyiség. A pultnál csak egy hely árválkodott estéről estére. Furcsa módon egyetlen alkalommal sem foglalta el senki ezt a bárszéket, s ha véletlenül mégis megpróbált valaki odafurakodni, biztos akadt, aki elzavarja. Ha más nem, Dezső, a kocsma tulajdonosa. Dezső délelőtt tizenegy tájban kitöltött egy korsó sört, és lehelyezte a pultra, épp e szék láthatatlan tulajdonosának. Majd időről időre megemelte a kriglit amúgy köszöntésképpen, húzott belőle egyet, s így lassacskán eliszogatta a sört. Este hét órakor ismét kitöltött egy korsóval, s ugyanígy tett. A törzsközönség már megszokta a tulaj eme furcsa szokását, nem is firtatták, miért csinálja.
Dezső szinte együtt élt a kocsmájával. Épp csak néhány órára szaladt föl aludni a ház felső szintjén lévő lakásába, aztán már jött is, hogy újra kinyisson. Harminc éve üzemeltette ezt a helyet, s huszonöt éve ismerte meg Colost, a piást. Nem telt el nap anélkül, hogy ne találkoztak volna, Colos szinte hozzánőtt a kocsmapulthoz. Nem volt rossz ember, csak nem tudta, hogyan éljen. Ezért inkább ivott helyette. Már azelőtt is ivott, mielőtt Dezső kocsmájában megjelent. Magas, cingár alakja az évek során összekapcsolódott ezzel a hellyel. És persze Dezsővel, aki soha nem akarta lebeszélni a vendégeit az ivásról. Úgy vélte, ez nem az ő dolga. Colost végképp nem piszkálta ezzel, tán félt is kicsit, hogy egyszer megharagszik, és elpártol tőle, aztán valami más talponálló felé néz. A kívülállók nem tudták, mi kötötte össze őket, hiszen ritkán lehetett látni, hogy beszélgettek volna. De Colos és Dezső bizony félszavakból is megértették egymást. Ha valaki el-elkapott egy szófoszlányt a társalgásukból, az biztos angyalokról, a mennyországról, a másvilágról szólt. Úgy gondolták, Colos talán valami kiugrott pap, aki a maga módján próbálja hirdetni az igét. Nem foglalkoztak vele ennél többet, csöndes bolondnak tartották. Ahhoz képest, amennyit ivott, egész jól tartotta magát – aztán annál gyorsabban kezdett leromlani. A mértéktelen italozás napról napra ette szét a testét, míg egy nap a kocsmából hívtak hozzá mentőt. A mája felmondta a szolgálatot.
A törzsközönség beletörődéssel vette tudomásul a tényt: Colos nincs többé. Dezső viszont nem akarta elfogadni, hogy kedvenc vendége, lelki társa eltávozott. Ezért, a kórházban tett ígéretének megfelelően, fenntartotta helyét a bárpultnál, s minden nap megivott az egészségére két korsó sört. A többiek nem látták, hogy az a szék nem üres: napról napra, estéről estére egy angyal ült a bárpultnál. Csak Dezső látta a szemében a végre megtalált másvilágot, amit Colos egész életében keresett.
Ideje: Január 22, hétfő, 07:17:15 - Veva

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza a szint főoldalára

Haladó
Szint: Haladó

"Egy más világ" | Belépés/Regisztráció | 7 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Egy más világ (Pontok: 1)
kerlac Ideje: Január 22, hétfő, 21:22:29
(Adatok | Üzenet küldése)
Egy nagyon apró észrevétel, ha megengeded. Talán egy kicsit több leírás lehetne Colosról, hogy igazi karaktere legyen. Legalábbis én így érzem.



Re: Egy más világ (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Január 24, szerda, 16:49:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Amikor először olvastam is rendben volt minden, helyzet, környezet, csattanó stb. Mégsem érzem benne az átütőerőt.



Re: Egy más világ (Pontok: 1)
Paulus (pogonyi.pal@chello.hu) Ideje: Január 24, szerda, 18:39:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nekem valójában az utolsó sorral van gondom. Ugyanis vallásos elképzelések szerint, ha az ember a Mennybe jut, vagy ahogy fogalmaztad: a másvilágba, akkor valamiféle menny-lakós lesz. Ugyanis az angyalok ab ovo vannak, mondhatni örökbérletük van a Mennyben. Egyesek szerint ugyanúgy örökéletűek, mint mag az Isten. (Lucifer fel is vetette ezt a problémát az Úrnak az Ember Tragédiájában, az meg rövid úton elintézte, így: Te szemtelen!) Szóval helyesebb lett volna, ha mint szellemalak vagy ilyesmiként ült volna Colos a pultnál.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds