| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Egyik legelső versem
|
Lelkem pucéran lépett közétek
mint a gyermeki ártatlanság.
Koszos rongyokat dobáltatok rá,
és megköveztetek.
Szívem vértől lüktetve
tettem lábaitok elé.
Kinevettétek,
és rátapostatok.
Elmém minden gondolatát
az igazak hevével adtam nektek,
de éles pengeként vágott
hártyavékony maszkotokba.
Lefejeztetek.
Hangom bombaként csattant
sutyorgó sznobizmusotokba.
Számat viasszal öntöttétek tele.
Most ujjáépítsem önmagam?
Koszos rongyokba burkolózva,
tompa aggyal, szívtelenül
sutyorgom fületekbe:
Mostmár befogatsz végre törzsedbe "Ember"???
|
Ideje: Október 15, péntek, 17:32:27 - Fatyol
|
|
| |
|
| "Evolúció" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Evolúció (Pontok: 1)
Lev Ideje: Október 19, kedd, 15:08:46
(Adatok | Üzenet küldése) | | a költő kérdez költőit... gyakran érzem én is ezt... aztán a végén, talán ember maradtam... |
Re: Evolúció (Pontok: 1)
Fatyol (fatyol12@mailbox.hu) Ideje: Október 20, szerda, 09:00:34
(Adatok | Üzenet küldése) | | Ez egy haragversem. Csak szimpla méreg, bár valóban így gondolom ma is. Az a kérdésem, meddig tud még süllyedni az ember? Néha ezen magam is elcsodálkozom. Köszönöm a hsz-t, tudom én, hogy érted, én is csak ember maradnék legszívesebben, de néha úgy érzem húznak valami felé, amerre ők igyekeznek, de az már nem emberi. |
]
|
|
|
|
|
|
