| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: Lelkes Miklós: GYÍK |
|
Figyelő fű. Drágakő-testtel
meredt a gyík. Nagy ötvösmester
remekműve. Aranyló ékszer.
Lassan megtelt lüktető fénnyel,
s míg egy bogár pattantott hangot,
zöldje arannyá átaranylott,
majd aranya gyújtott zöld fényre
s szórt szikrákat füvek fejére.
Egy kézfejen, mely láthatatlan
ott volt még. Körülötte halkan
mozdult a fű és lázas gyöngyét
forgatta fent felhő, öröklét,
s hirtelen e különös ékszer,
mint szívből viszik a mesét el,
eltűnt, de még kékfehér holdak
soká mondták a holnemvoltat…
|
Ideje: április 16, szombat, 22:01:28 - lelmik
|
|
| |
|
| "Lelkes Miklós: GYÍK" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Lelkes Miklós: GYÍK (Pontok: 1)
bla (bla@gportál.hu) Ideje: április 20, szerda, 21:12:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Szerintem kitűnő!
Természeti képek hasonlataival indít, ritmusosan lüktetve, majd átível gondolatisága a láthatatlan szellemi világba...
Gratu! |
Re: Lelkes Miklós: GYÍK (Pontok: 1)
lelmik Ideje: április 20, szerda, 21:37:34
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves "bla"!
Örülök, hogy tetszett a "GYÍK"! Nagy bolondja vagyok a természetnek, növényeknek, állatoknak...Hozzászólásából úgy sejtem, hogy Ön is hasonlóan érez a természet iránt.Szívélyes üdvözlettel: Lelkes Miklós |
]
|
|
|
|
|
|
