| Küzdőtér |
|
|
|
naiva
... félhomály borít ránk fénypettyes takarót...
Mindenütt mécsesek...asztalon, polcokon,
Sejtelmes félmosoly ismerős arcodon,
Háttérben halk zene zsongító hangja szól,
Félhomály borít ránk, fénypettyes takarót.
Kinn hull a hó...Kívül maradnak most
A bűvös fénykörön az üvöltő farkasok.
Szememmel szemedbe mohón kapaszkodom,
Merengünk a végre kimondott szavakon.
Lobbanó gyertyaláng rángatja árnyékunk,
Narancs-szín félhomály izzik a falakon.
Csendben csodálva hisszük a varázslatot,
Mi most kettőnket óvón átkarol.
Hunyd le hát két szemed, szorítsd forró kezem!
Hallgasd lélegzetem, érezd a testemet!
Kedvesem éld velem, újra a szerelmet,
S ha kigyúl a lámpafény, akkor is higgy nekem.
Várom elemző kritikátokat!:) A célkeresztet már berajzoltam:)
|
Ideje: Február 24, szombat, 19:48:47 - Veva
|
|
| |
|
| "Félhomályban" | Belépés/Regisztráció | 7 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
naiva Ideje: Február 27, kedd, 07:42:30
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Senki??:(( Pedig olyan izgatottan és kíváncsian vártam:(( |
|
|
|
|
|
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Február 27, kedd, 09:22:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Drága Naiva! Nem vagyok kompetens a dologban, de mert tudom, hogy nagyon rossz , ha nincs semmi visszajelzés-, hát "kritizállak"!
A vers idilli képet fest, ez volt valószínűleg a célod is vele, amikor írtad. Látlak benneteket a félhomályban, hallom a zenét.
Kezdem az elején:
A mécsesek után nem tennék csak vesszőt.
A második sor szórendjén változtatnék, az "ismerős" helyett más jelzőt tennék, a negyedik sorban pedig,csakúgy, mint a címben tetted, elhagynám a vesszőt.
Pl. így :
Mindenütt mécsesek, polcokon, asztalon,
A félmosoly sejtelmes izgalmas arcodon,
A háttérben halk zene zsongja tangóját,
Félhomály veti ránk fénypettyes zakóját.
........
Szóval a rímeken és a szórenden változtatnék imitt-amott!
Folytassa nálam hozzáértőbb!
Puszillak: Erika
|
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
naiva Ideje: Február 27, kedd, 22:46:53
(Adatok | Üzenet küldése) | Sokmindenben egyetértek veled: pl. a vessző az utolsó sorban nem kell. A ...-ot nem bírom kihígyni!!! az kell!!! bocs, mások is mondták minek annnyi ..., nem kell az oda, d én még ragaszkodok hozzá.... talán egyzszer majd elhagyom.A szórenddel is bajban vagyok néha... és a verseim tördelésével...
Köszönöm kedves Erika, Hogy vetted a fáradtságot, és jöttél elemezni! Mindig is tudtam: te egy tündér vagy!!!:) Köszönöm, hogy gondolkodtál versemen |
]
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: Február 28, szerda, 11:32:58
(Adatok | Üzenet küldése) | | Én köszönöm, hogy így álltál hozzá. Puszi: Nemtündérerika |
]
|
|
|
|
|
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
Lacoba Ideje: Február 28, szerda, 19:24:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...
Mindenütt mécsesek...asztalon, polcokon,
Sejtelmes félmosoly ismerős arcodon,
Háttérben halk zene zsongító hangja szól,
Félhomály borít ránk, fénypettyes takarót.
a ránk után nem kell vessző. Hatalmas pillanatról írsz - gondolom - de hozzám még csak az ért el, hogy lehet érdekes a folytatás. Ebben a vsz-ban nincs különösebben ütős
Kinn hull a hó...Kívül maradnak most
A bűvös fénykörön az üvöltő farkasok.
A kinn és a kívül is túl egyértelmű, ahhoz, hogy leírd. Lenne jobb, ideillőbb. Ez a két sor - nem igazán érthető - és nem is hoz újabb fejlemény, amiért érdemes lenne a következő gyönyörű sort megírni, pedig ezért a sorért tényleg érdemes verset írni:
Szememmel szemedbe mohón kapaszkodom,
briliáns, és e sor meggyőzött a továbbolvasásról, hsz-írásról.
Merengünk a végre kimondott szavakon.
és nem értem hogyan kerülhet ide egy ilyen folytatás. Felmorzsolja az értéket.
Lobbanó gyertyaláng rángatja árnyékunk,
Narancs-szín félhomály izzik a falakon.
Csendben csodálva hisszük a varázslatot,
Mi most kettőnket óvón átkarol.
ebben nagyon nagy gondok nincsenek, de hatalmas durranások sem. Tudnál színesebb képet. Biztos vagyok benne.
Hunyd le hát két szemed, szorítsd forró kezem!
Hallgasd lélegzetem, érezd a testemet!
Kedvesem éld velem, újra a szerelmet,
S ha kigyúl a lámpafény, akkor is higgy nekem.
Sokkal forróbb volt, hidd el. Lángolt sziporkázott, megsemmisülésig fokozódott... Ezt vártam. Nem jött, de még jöhet! Lezárod a fényt, ülj bele annak az elementális egy sornak az ölébe... "Szememmel szemedbe mohón kapaszkodom, " ... Aztán éld ezt a billentyűzetbe.
... |
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
naiva Ideje: Március 07, szerda, 18:25:56
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Lacoba!:) Köszönöm, hogy időt szakítottál a versemre, köszönöm őszinte szavaidat! Éreztem én, hogy nem egy nagy durranás, csak megítélni nem nagyion tudtam, mert valóban egy meghitt délutánról írtam, amit átéltem, és így ami nekem egyértelmű, másnak nem biztos:)
Kinn hull a hó...Kívül maradnak most
A bűvös fénykörön az üvöltő farkasok
... én ezt a sort nagyon jónak éreztem, azt akarja érzékeltetni, hogy a kintii hideg, vad világot kizárja a mécsesek fénye...szóval a meghittséget, a védelmet a kellemes meleg burkot, a kinti zord világgal szemben.
Örülök, hogy legalább egy sor tetszett a versemben. Lehet majd egyszer átírom "ütősebbre", igazad van: lehetne kicsit szenvedélyesebb!:)
Mégegyszer köszönöm a véleményedet!:)
Szeretettel: Zsuzsi /naiva/
|
]
|
|
|
|
|
Re: Félhomályban (Pontok: 1)
szavathna Ideje: December 05, péntek, 15:27:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves naiva!
Nagyon bensőséges érzéseket tárnak elénk soraid. Ezt a meghitt, szerelemre hívó szenvedélyes verset nagyon átérzem.
Én az utolsó előtti sorban a kedvesem után tettem volna a vesszőt.
Nekem nagyon tetszik!!! |
|
|
|
|
|
|
